Elképesztően leromlottak a magyar gazdaság kilátásai: az igazi feketeleves jövőre jöhet

Már év elején gyanítani lehetett, hogy a magas infláció miatt az európai és amerikai reálkeresetek is csökkenni fognak (mivel az infláció magasabb lehet, mint a nominális bérnövekedés), ami nyilvánvalóan visszaveti a fogyasztást - írta a blogján Zsiday Viktor.

A befektetési szakértő szerint az újabb energiaár-sokk miatt még magasabb lesz az infláció a fejlett országokban, miközben a bérek növekedési ütemében nem valószínű változás az óvatosság miatt (sőt, a negatív sokkok inkább csökkentőek) - mindez azt jelenti, hogy a reálbérek a korábban vártnál is jobban fognak csökkenni.

És ebből szinte egyenesen következően a lakossági fogyasztás is – amit idén már nem segít sem monetáris sem költségvetési stimulus. Rosszabb esetben ebből még recesszió is lehet Európában, de az igen erős lassulás nagyon valószínű

- fogalmazott. Hozzátette, bár idehaza az elmúlt hónapok gigantikus költségvetési stimulusa még egy ideig hat, de ha az európai gazdaság valóban nagyon lelassul, az szép lassan ránk is kihatással lesz.

Közben a hazai infláció is nagyobb lesz a vártnál, és tartósan magasabb, egyrészt a nemzetközi hatásoknak, másrészt a forintgyengülésnek köszönhetően. Emiatt a hazai reáljövedelmek sem nőnek úgy, mint vártuk, tehát a fogyasztás itthon is egy pár hónapos felfutás után el fog gyengülni. Eközben a magasabb kamatszint egyértelműen a fogyasztás felől a megtakarítás felé irányítja mind a vállalatokat, mind a lakosságot. A választási boom tehát gyorsan kifulladhat, de az igazi bajok csak ez után fognak jönni.

Mint felidézte, azt ugyan eddig is lehetett tudni, hogy 2023-24-ben viszonylag jelentősebb költségvetési kiigazítást kell végezni, de most ez még nagyobbnak tűnik: egyrészt akár éves szinten több száz milliárd forinttal is nagyobb lehet a rezsicsökkentés számlája, másfelől pedig nagyobb lehet az MNB kamatvesztesége, szintén akár éves szinten 100-200 milliárd forintos többletköltség is kinéz. Harmadrészt az államadósság átárazódása is gyorsabb lesz "különösen nagy kérdés a lakossági szuperállampapír sorsa, mert az de facto egy magas kamatozású, szuperrövid lejáratú állami megtakarítási számla".

S ha ez nem lenne elég, akkor a korábbi oroszbarátságunk miatt most még nehezebben elérhetőnek tűnnek az eddig is visszatartott EU-s források – úgy tűnik korábban még bocsánatos bűn volt ez, de az új környezetben már lehet, hogy nem

- folytatta Zsiday, aki szerint miután 2022 második félévében idehaza is lelassulhat a fellendülés, 2023-24-ben már fájó lépéseket kellhet hoznia a költségvetésne.

2010-13 tapasztalatai alapján nagyjából elképzelhetjük mire számíthatunk, miközben a benzinár körüli szörnyű bénázás jól mutatja, mennyire felkészült erre a kormányzat, ami szintén lassítani fogja a gazdaságot – miközben a magas infláció miatt a kamatszint tartósan is fennragadhat

- vélekedett a szakember, majd pedig arról beszélt a bejegyzésben, hogy a tartósan magasban ragadó infláció már eddig is veszély volt, ugyanis 2018-tól egyre inkább elszabadultak az inflációs várakozások a folyamatos forintgyengülés és a túlfűtött gazdaság miatt, amit talán még idén lehetett volna kezelni egy kemény forintstabilizálással, de most ennek az esélye is elúszni látszik.

Ráadásul az ismét beomló forint szerinte egyre több embert győzhet meg arról, hogy a hazai pénz állandó gyengülő pályán van, ami önbeteljesítő várakozás, ugyanis a gyengébb forintra számító gazdasági szereplők árakat emelnek, az ebből kerekedő infláció pedig leértékeli a forintot, és így tovább - figyelmeztetett Zsiday.

Magyarországon tehát valós veszély a stagfláció-szerű helyzet megjelenése, mert a gazdasági lassulás forintgyengülés mellett nem hoz automatikus dezinflációt

- húzta alá.

Magasabb kamatszint, magasabb infláció, költségvetési megszorítás, és akár tartósan lelassuló gazdaság. Egyelőre ez néz ki az elmúlt napok eredményeképp idehaza – nem túl szívderítő kép. Ahhoz, hogy ez ne valósuljon meg a háború gyors lezárultára és igen hatékony monetáris-fiskális együttműködésre lenne szükség

- folytatta, majd hozzátette, érdekesség, hogy az elmúlt öt évben aki lakossági állampapírban ült, az jobban keresett, mint aki magyar részvényekben (BUX index).

Nagyjából kivéve aki a 2020 márciusi minimumban vett. Ilyen 5-10-éves időszakok simán vannak mindenhol, és ez bizony a mezei befektetőnek már irgalmatlan hosszú időtáv. Nem mindegy, hogy mikor és hol veszel részvényt!

- zárta.

Egy másik bejegyzésében pedig egyenesen az 1998-ashoz hasonlította a mostani helyzetet: akkor az orosz részvények ára a töredékükre esett, a velük történő kereskedés befagyott, és a kelet-európai fókuszú befektetési alapokból ijedten kiszállni próbáló befektetők készpénzigényét úgy elégítették ki az alapkezelők, hogy adtak mindent, amiben még volt likviditás, elsősorban magyar részvényeket. A pénzt pedig a részvények eladása után ki is kellett vinni az országból, ami azonnal gyengíteni kezdte a forintot.

A jelenlegi helyzetben szinte minden egyezik az 1998-assal: valószínűleg a befagyott orosz részvények helyett részben innen viszik ki a tőkét a befektetők, továbbá az elmúlt hónapokban kiépült (bár az 1998-asnál jóval kisebb, mert akkor ebben valódi mánia volt) HUF-carry pozíciók zárása zajlik. Amennyiben ezek igazak, akkor a magyar eszközök (részvények, forint, kötvények) jó befektetési lehetőséget fognak jelenteni, de előtte valami stabilabb aljat kellene látnunk, és valószínűleg szükség lesz a jegybank agresszív beavatkozására is

- vélekedett Zsiday.