Pénzcentrum • 2022. február 25. 11:00
Megjelent az Első Yard, a Pénzcentrum podcastsorozatának ötödik adása, mely Lantos Csaba befektetőről, a '90-es évek legfontosabb hazai befektetési bankjának, a Creditanstalt volt vezetőjéről, az OTP Bank korábbi vezérigazgató-helyetteséről szól.
Megjelent az Első Yard, a Pénzcentrum podcast sorozatának ötödik epizódja. Ez a rész Lantos Csabáról szól. A ma már befektetőként dolgozó Lantos 1962. január 28-án született, majd pedig Hódmezővásárhelyen és Nyíregyházán nőtt fel. "Egyik ágon a nagyszüleim meghaltak a világháborúban, úgyhogy ott a jóapám árva gyerekként nőtt fel, a másik ágon meg kulákok voltak" – mondta el Lantos Csaba az Első Yardban.
Nyíregyházán érettségizett, a város elit gimnáziumában, a Krúdy Gyula Gimnáziumban, innen került a Közgázra, akkori nevén a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, ahol a Rajk László Szakkolégium tagja lett. A gimnázium és az egyetem között azonban még bevonult katonának.
Egy volt sportolónak egyébként is elfogadhatatlan lett volna, hogy én kvázi ilyen kripli legyek
– mondta a katonaságról. Kiemelte, ő még azelőtt a korszak előtt vált hadköteles korúvá, hogy mindenki mindent elkövetett volna azért, hogy ne vonuljon be.
Szakkollégium, egyetem
Itt erős személyes ismerősi körre tett szert, mások mellett kollégiumi társa volt a jelenlegi MOL-vezér, Hernádi Zsolt is. Vele egyébként ugyanabban a kisszüvetkezetben dolgoztak a szakkollégium alatt, a kisszövetkezetet egyéként a későbbi gazdasági miniszter, Chikán Attila unszolására hozták létre – ő volt ugyanis a Rajk igazgatója.
Én voltam az elnök, a Hernádi meg a főkönyvelő
– emlékezett vissza Lantos. Hernádit egyébként nem innen, hanem még a katonaság előttről, egy bolgár nyaralásról ismerte.
Ugyanebben az időszakban ráláthatott egy másik szakkollégium, az akkor alakuló Bibó István Szakkollégium életére is, így pedig megismerhette a későbbi Fidesz több fontos egyéniségét is, köztük Orbán Viktor miniszterelnököt.
Én nem léptem be sohse, semmilyen pártba, így a Fideszbe sem […] Viktor is egy volt közülünk, bátor volt, merész, de pont olyan volt, mint az összes […] Nagyon ambiciózus volt, de még 15 másik hasonló srác volt legalább ilyen képességű, meg ilyen tenni akaró
– mondta el Lantos.
Tőkepiac, OTP Bank
Lantos útja, sok szakkollégistától eltérően, nem a politika felé vette az irányt, a diplomázás után nem sokkal az akkor alakuló kétszintű bankrendszerben kezdett dolgozni. Előbb kötvényekkel foglalkozott a Budapest Bankban, ide Járai Zsigmond vitte dolgozni.
Itt alakították ki a korai magyar kötvénypiacot, ahol például telefonkötvényt is lehetett venni. Ezért cserébe nemcsak kamatot fizettek, hanem a telefonra várók listáján is előrébb lehetett kerülni.
Ezt az időszakot követően egy másik későbbi MNB-elnök, a Simor András vezette Creditanstalthoz került.
Ha háromszor csörgött a telefon, az András, aki egyébként nem egy nagyon impulzív ember, de akkor elkezdett fentről ordítani, hogy »vegye már fel valaki ezt a telefont, ügyfél lehet«
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
– emlékezett vissza Lantos Csaba. ezzel is szemléltetve a kapitalista viszonyokra való átállást.
1997-ben a Creditanstalt hazai vezetőjévé vált, és már ebből a pozícióból váltott 2000-ben, amikor az OTP Bankban lett a lakossági terület vezetője.
A legnagyobb magyar bank egyik legfontosabb vezetője volt tehát, mikor elkezdtek terjedni a később meglehetősen rossz véget ért svájci frank alapon folyósított lakáshitelek is. Lantos elmondta, hogy ők alapvetően inkább hátráltatták a folyamatot, a versenytársaiknak ugyanis jelentősen több devizaforrással rendelkeztek, számára pedig az is egyértelmű volt, hogy a devizahitelek árelőnye nem volt valós.
„A devizahitelezés az egyetlen dologról szólt, egy kamatillúzióról, hogy nominálisan olcsóbb kamatot kell fizetni, kisebb a havi törlesztő” – mondta el Lantos. Hozzátette: a másik oldalon viszont ott volt az az óriási kockázat, hogy a devizaárfolyamok mozognak, tehát ha nagyon leértékelődik a forint, akkor a törlesztők nagy mértékben meg tudnak emelkedni.
Ez előrelátható volt és kivédhetetlen volt, ez egy rossz termék
– tette hozzá.
2007-ben pedig összejött neki, amiről sok vállalati szakember csak álmodik:
45 éves korára a maga ura lett, azóta ugyanis főállásban saját befektetéseit menedzseli.
Lantos Csaba az Első Yardban beszélt még arról, hogy
- mi inspirálta első befektetését, melynek keretén belül két telket vett Telkiben a ’80-as években;
- miért nem lett – eredeti tervei ellenében – városszociológus;
- mi volt az a pont, amikor megérezte, hogy hamarosan vége lehet a szocializmusnak;
- milyen volt a korai magyar tőzsde;
- miért hagyta ott a Creditanstaltot az OTP Bank ajűnlatáért;
- miképpen találták meg felvárásra a bolgár DSK-t, ami az OTP első nagy bevásárlása lett, és mi köze volt ehhez az utolsó bolgár király fiának, azaz egy bolgár királyfinak; és hogy
- miért nem keresett az OTP Bank után már új állást.
Az Első Yard Lantos Csabáról szóló adása meghallgatható a Pénzcentrum podcastcsatornáján a Spotify-on, az Apple Podcasten, a Google Podcasten, az Anchor.fm-en, a többi nagy podcastfelületen, és itt, ebben a cikkben is:
Borítókép és fotók: Ancsin Gábor / Képszerkesztőség