Megszólalt Orbán Viktor: Semmilyen engedményt nem teszünk a szociális gazdaságpolitika irányába

Két évvel ezelőtt éppen az évnyitó utáni napon hirdette meg a kormány a világjárvány miatti intézkedéseket – vezette fel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évindító eseményét Parragh László kamarai elnök. Parragh szerint akkor a kormány gyorsan lépett, majd továbbgondolva hozzátette: nyilván nem örülnek annak, ha árstopot rendel el a kormány, de ha ez ideiglenes, elfogadják, hogy le kell nyelni a békát. Szerinte a gyors beavatkozás egy csődhullám elkerülését is lehetővé tette.

Parragh szerint a koronavírus-járvány legfontosabb következménye az elszabaduló infláció. Szerinte a Magyar Nemzeti Bank ezzel kapcsolatban tévedett, alulbecsülte az infláció kockázatát. Érdekesség, hogy az eddigi évek gyakorlatától eltérően Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke nem vesz részt az MKIK évindító eseményén, így reagálni sem tud az éles kritikára.

Parragh Lászlótól Varga Mihály vette át a szót a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évindítóján. A pénzügyminiszter a gazdaságvédelmi akcióterv részleteit idézte fel, amelynek elsődleges céljha meglátása szerint az volt, hogy a gazdasági áldozatokat minimalizálják. Felidézte, hogy a válságkezelés elemei között a családok támogatását, a vállalkozások esetében a fejlesztési támogatások-, a beruházások elindítását is felpörgették. Varga szerint a harmadik elem pedig az adócsökkentés volt.

Varga viszont azt is kiemelte, hogy a 2010 utáni időszakkal ellentétben nőtt az államadósság, ennek csökkentése lesz a következő feladat.

A pénzügyminiszter a gazdasági növekedéssel kapcsolatban leszögezte, hogy a legmagasabb GDP-bővülést a lengyelek és a magyarok produkálták. "Mi lett volna, ha az EU odaadja azt a pénzt, ami jár nekünk?" – tette hozzá gúnyosan, utalva arra, hogy a helyreállítási alapra vonatkozó magyar és lengyel tervet egyelőre nem hagyta jóvá az Európai Bizottság.

Orbán a munkaalapú társadalomról

"Minden kampány szolgál valami újdonsággal: ez azzal, hogy elmossa a határokat a szórakoztatóipar és a politika között" - kezdte beszédét Orbán Viktor miniszterelnök. Szerinte a tét komoly, hiszen szerinte ez a gazdaság már nem az, ami 2010 előtt volt, 2010 után ugyanis a gazdaságban is fundamentális változásokat indítottak el. Mint mondta, ezért a választás tétje az, hogy az újban maradunk, vagy visszamegyünk a régibe.

Orbán szerint az egyik legfontosabb fundamentális változás a munkaalapú társadalom rendszere. Kiemelte,  volt ez magyarázza, hogy családi pótlék helyett a családi adókedvezményre, a munkanélküli segély helyett a munkáért kapott pénzre (közmunka) helyezik a hangsúlyt. Ezért Orbán Viktor leszögezte, hogy semmilyen engedményt nem akarnak tenni egy szociális gazdaságpolitika irányába. Hozzátette:

Ez kommunisztikus, egy ilyen rendszerben, a szocializmus idejében tönkretették a gazdaságot. Én abban hiszek, hogy a magántulajdonnak kultúrateremtő ereje van.

Azt akarjuk, hogy az embereknek saját otthonuk, megtakarításuk, földjük legyen. Véleménye szerint a magántulajdon az egyetlen, amely segít az embernek azt a tulajdonságát legyőzni, hogy nyakló nélkül vegyen fel hitelt. A miniszterelnök hozzátette, hogy a magántulajdonú tőkekoncentráció szempontjából mi hátrébb vagyunk, mint a lengyelek vagy a csehek.

Orbán a gazdaságpolitikáról

Orbán Viktor meglátása szerint a válság komoly stressztesztje volt kormány gazdaságpolitikájának. A válságkezelésben szerinte a 2020-as és a 2021-es évet együtt kell nézni, itt pedig a szaldó +2,1 százalék - vagyis V alakú a kilábalás. "Ezt nevezte a jegybankelnök kanyarban előzésnek" - idézte a miniszterelnök az eseményről ezúttal távol maradó Matolcsy György jegybankelnököt.

Orbán egy meg nem nevezett felmérésre hivatkozva kiemelte, hogy az amerikaiak szerint Magyarország a tizedik legversenyképesebb gazdaság. "Erősek vagyuk a gépiparban, erősödünk az élelmiszeriparban, vegyiparban, és új elemet hoztunk be, a hadiipart. Magyarország huzatos, huzatos, de itt van, ahol van, ebből a fekvésből kell kihozni, amit lehet" - fogalmazott, és hozzátette:

600 kilométer gyorsforgalmi utat építettünk az elmúlt 12 évben, az érdekünk most az, hogy a vasúti kapacitásokat is kiépítsük.

A miniszterelnök ezután kitért arra, hogy hálás a pénzügyminiszternek, hogy a kérésének megfelelően nem engedte azt, hogy az államadósság 80 százalék fölé növekedjen. "Amikor átvettem a kormányzást, becsületbeli kérdésnek tartottam, hogy ez ne történjen meg újra, mert az már a fiskális alkoholizmus szintje" - tette hozzá. Orbán szerint nem volt olyan ország, ahol a válságkezelés nem borította meg az egyensúlyt, ráadásul a munkaerőpiac is stabil maradt, a beruházások szintje is magas volt.

Orbán az inflációról

Őszinte mondattal kezdte gondolatait Orbány viktor az inflációt illetően: "Az infláció nem néz ki jól" - fogalmazott, és hozzátette, hogy kivételesen szurkol az EU-nak, hogy legyen igaza az inflációs prognózisával kapcsolatban. A probléma szerinte az, hogy az inflációs környezetben a klímapolitikában is az árakat emelő döntéseket hoznak. A miniszterelnök kitért arra is, hogy az orosz-ukrán konfliktus, vagy az Északi Áramlat II. körüli konfliktus tovább rontja a helyzetet.

Orbán az árstopról

"Elvből ellenezzük az árszabályozást, de - Demjánt idézve - rendkívüli időkben rendkívüli döntéseket kell hozni" - fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint nincs szándékukban visszaállítani az árhivatalt, hiszen szerinte nem esett jól a "négy stop" vagyis az árstopok politikája.

Ebből minél előbb ki kell jönni - a rezsiárszabályozáson túl

- szögezte le a miniszterelnök.

Orbán a következő 10 év kihívásairól

Orbán Viktor szerint "a kóceráj rendben van", irányváltoztatásra ezért nincs szükség. Hozzátette azonban, hogy öt csapdahelyzetet kell kikerülni a következő 10 évben. Ezek a következők:

1. A magas külföldi tulajdon csapdája: Orbán állítása szerint a magyar gazdaság ma többségében magyar tulajdonban van, viszont ágazatokra szétbontva nem ilyen jó a helyzet. 50-70%-os sávon belül van a magyar tulajdoni arány több ágazatban; javulás történt például a médiában, az energetikában és a bankágazatban, illetve humánegészségügy vagy turizmus területén is. De vannak ágazatok, ahol csehül állunk. Ilyen a biztosítás, távközlés, építőanyagipar. Orbán viszont hozzátette, hogy a kiskereskedelemben rosszul állunk, ott 40 százalék az arány.
2. Az exportáló nagyvállalatok dominanciája: A magyar exportáló cégek számának növelése alapvető cél Orbán szerint, és értek is el sikereket, de az export árbevétel még nem elegendő. Orbán kiemelte, hogy ennek 80 százalékát külföldi cégek adják, ezért a magyar arányt első körben 20-ról 30%-ra kívánják emelni. Kiemelte, ehhez új piacokat kell találni, szerinte jó irány lehet a Balkán és Kína is. "Elindítottunk egy nyugat-balkáni befektetési programot és megvan a keleti nyitás politikája" - tette hozzá.
3. A külföldi cégek kiviszik a pénzt: "Kifektetés, kifektetés, kifektetés!" - jelölte ki az irányt a miniszterelnök, aki szerint a folyamat elindult (megemlítve az OTP, a Mastergood, a MOL külföldi sikereit), de regionálisan még állunk jól.
4. Dualitás: Orbán Viktor szerint a hazai cégek versenyképessége még mindig fele a külföldi tulajdonban levőknek. Szerinte a digitalizáció és automatizáció ezért elengedhetetlen, és az ígéri, hogy ehhez a kormány kész segítséget nyújtani.
5. A vidék lemaradása: Orbán bejelentése szerint a terv az, hogy 2021-2027 között 4265 milliárd forintot fordítanak vidékfejlesztésre.  Mint mondta, a vidékfejlesztésen belül fontos a Modern városok program és a Magyar falu program is.

Orbán a csapdahelyzetek meghatározása után kitért a lehetséges megoldásokra is. "Pénz kell: adócsökkentés, beruházás, hitelgarancia - állami eszközökkel akár" - fogalmazott a miniszterelnök. Mivel az országnak negatív a profitegyenlege, a forrásoknak ezt kompenzálnia kellene - fogalmazott az uniós forrásokkal kapcsolatban, és ki is fejtette: amíg előbbi 6,4 milliárd euró, amit kivisznek az itteni cégek, ebből 5,2 milliárd az uniós országokkal szemben, ehhez képest az uniós támogatás kerete 4 milliárd euró.

Ezért helyes, ha kellő öntudattal, kuruc nyelven beszélünk az uniós bürokratákkal, mert ők tartoznak nekünk

- fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök az OECD listájára hivatkozva elmondta, hogy a magyar a világ 13. legversenyképesebb adórendszere. Szerinte, ha ezen módosítanak, az egész szétesik. Leszögezte: "Mindenképpen meg kell védenünk az adórendszerünket, mert ha kiesik a zsanér, leesik az ajtó." Hozzátette, hogy a 25 év alattiak, vagy épp a sokgyerekesek adóéke jobb az uniós átlagnál, de vannak olyan csoportok, például a nem gyerekesek, ahol be kell még avatkozni. Ezt az MKIK-val kötendő megállapodásban rögzítik - tette hozzá.