Időzített bombán ül Európa: az internet és a bankok is leállhatnak, ha ez bekövetkezik

Ma már – a műholdak és távérzékelési műszerek korában – nem létezik olyan vulkánkitörés, amiről ne értesülnénk szinte perceken belül - vázolta a helyzetet Harangi Szabolcs. Mint mondta, ő a tongai kitörést például egy órán belül már látta a műholdfelvételeken. És, hogy ez miért fontos? Mert a nagyobb kitörések néha komoly hatással vannak az éghajlatra, akár globálisan is.

"A mostani erupció, mégsem jár ezzel, annak ellenére, hogy a vulkáni hamu és gáz 33 kilométer magasságra gomolygott fel. Fontos tudni, hogy vulkánkitörés esetén a legjelentősebb éghajlatmódosító tényező a kén-dioxid tartalom. Ahhoz, hogy ez komoly hatást érjen el, legalább 3-5 millió tonna kén-dioxidnak kell feljutnia a magas légkörbe, mégpedig a sztratoszférába. A tongai kitörési felhőben ez azonban mindössze 400 ezer tonna volt"

– szögezte le az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója.

A vulkáni működések esetén általában a negatív gazdasági hatásokról beszélünk. A mostani tongai kitörés felhívta a figyelmet például az óceánok alatti optikai kábelek sérülékenységére. A kis szigettel már egy hónapja megszakadt az internetkapcsolat. De ez eltörpül például a  Délkelet-ázsiai - földtanilag szintén nagyon aktív – zónához képest, ahol óriási mennyiségű köteg fut a tengerfenéken, nagyon sűrű eloszlásban.

Nincs szükség drasztikusan nagy vulkánkitörésre ahhoz, hogy ezek sérülése komoly problémát okozzon. És nem csak az emberek számára ma már szinte nélkülözhetetlen internetkapcsolat megszakadására kell gondolni, ez óriási zavart okozna a bankok közötti kapcsolatokban

– fogalmazott Harangi Szabolcs, és egy lehetséges példával is illusztrálta a dolgot: "A japán Fuji, ami utoljára 1707-ben működött, egy újabb kitörés esetén egész más hatást jelentene mint bő három évszázada. A közeli Tokióban potenciálisan olyan zavart okozhatna, ami kihathat akár a tőzsde működésére, és ezt pillanatok alatt megérezné az egész világgazdaság."

A vulkánkitörések esetében elsődlegesen a közvetlen emberi áldozatokra és anyagi károkra szoktunk gondolni. Ez – becslések szerint – az elmúlt 30-40 évben néhány ezer áldozatot és 10-15 milliárd dolláros anyagi kárt tett ki. Ez utóbbi kevesebb, mint a magyar éves GDP 10%-a, ami nem tűnik túl nagy tételnek. Összességében elmondható, hogy a földrengések sokkal nagyobb károkat okoznak. Ezzel együtt nem lebecsülendő a vulkáni veszély és a kapcsolódó károk.

Csak néhány példát említünk: az izlandi Eyjafjallajökull 2010-es kitörése 1 hétre megbénította az Atlanti óceán feletti légiközlekedést, akkori értéken számítva kb. 5 milliárd dolláros kárt okozva. Az USA-beli Mount Saint Helens 1980 –as aktivizálódása 3 milliárdos kárt okozott, részben az ottani fakitermelés leállása miatt. 1985-ben a kolumbiai Nevado del Ruiz vulkán iszapárja a folyómederben lezúdulva teljesen elpusztította a 40 kilométer távolságban lévő Armero városát, 25 000 ember halálát okozva. A kár ebben az esetben 2 milliárd dollár volt. Az elmúlt év végén a Cumbre Vieja vulkán működése is jelentős pusztítást okozott La Palma (Kanári-szigetek) szigetén, mivel lakott területen történt. Több mint 2 000 házat rombolt le, szinte teljesen megsemmisítette Európa egyik legnagyobb banánültetvényét, összességében legalább 100-150 millió eurós kárt okozott.

Ezek az értékek azonban már a közeljövőben meredeken nőhetnek, ugyanis az emberiség egyre jobban benépesíti a világot, így egyre kitettebbek vagyunk a vulkáni működésnek. Szinte mindenhol folyamatosan nő a túlnépesedett terület a Földön és ezek egy része olyan vulkán közelében van, ami a jövőben pusztító kitörésre képes.

Az egyik legismertebb ilyen régió Nápoly és környéke, ami a Vezúvnak és a Flegrei-mező kaldera vulkánjának kitett vidék. Ugyanakkor ezek a vulkánok az egyik legintenzívebben megfigyeltek bolygónkon. Ezek kitörését – mint a vulkánokét általában – földrengésrajok, gázkigőzölgések, felszínemelkedés előzik meg, amely jelekből időben tudnánk a veszélyről. A veszély azonban vagy 3 millió embert érintene és ez kritikus helyzetet teremt, hiszen az előjelek megindulása esetén a politikusok és a lakosság részéről is különösen nagy nyomás érné a vulkanológusokat, hogy megmondják mikor tört ki a vulkán, mikor induljon el kitelepítés. Ez óriási felelősséget jelent, nem kevés logisztikát és anyagi ráfordítást. Fontos tudni azonban, hogy még kiváló műszerezettség esetén sem lehet napra pontosan előre jelezni egy vulkánkitörés megindulását!

Azt szoktuk mondani, hogy a pusztító vulkáni kitörések a kis valószínűségű, de nagy hatású események körébe tartoznak. A mai technológiailag fejlett társadalom pedig egyre érzékenyebb egy ilyen bekövetkeztére. A népességnövekedés miatt a Föld lakosságának kb. 10%-a él potenciális vulkáni veszélyben, ami 700-800 millió embert jelent. A világ legalább 10 nagyvárosa van kitéve ennek, olyan hatalmas metropoliszok, mint Tokió, Mexikóváros, Nápoly, vagy San Salvador. És nem az a kérdés, hogy kitör-e a jövőben a közelükben lévő vulkán, hanem hogy mikor

– fogalmazott az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója.

Az érem másik oldala

A vulkánok pusztító hatása mellett azonban kevesebb szó esik a tűzhányók pozitív gazdasági hozadékáról. A turizmusnál kezdve: a tematikus vulkántúrák évente mintegy 200 millió embert mozgatnak meg, ami hatalmas bevétel az adott térségnek. Néhány adat: a Kanári-szigeteki Teidét, évi 3 millió ember keresi fel, csakúgy, mint a Yellowstone Nemzeti Parkot. Milliós látogatottsága van Új- Zéland, Hawaii vulkánjainak, a Vezúvnak, a Fujinak és az Etnának, de nem kevés anyagi bevételt hozott Izlandnak is a világjárvány nehéz idejében a Reykjanes-félszigeten zajló 6 hónapig tartó vulkánkitörés.

De van más lehetőség is a vulkánturizmusra: Franciaországban az Auvergne régióban, Clermont Ferrand mellett felépítettek egy Vulcania nevű tematikus vulkáni élménycentrumot, amely ezt az elmaradott térséget az ország Top 10-es kategóriájába repítette, évi 40-50 millió euró bevételt hozva.    

Magyarországon ennél szerényebb a vulkánok hozadéka, de azért nem lebecsülendő! Sikeres kezdeményezés a Bakony-Balaton és a Szlovákiába is átnyúló Nógrád-Novohrad Geopark. Mindkettő az UNESCO Globális geopark hálózatához tartozik már. E mellett a Celldömölk közeli Ság-hegy lábánál épület fel a Kemenes Vulkánpark fogadóépülete. Vagyis még a nem működő vulkánok is nagyon pozitív hatást gyakorolhatnak a gazdaságra. De természetesen nem meglepő, hogy több tízmillióan települnek vulkánok közvetlen közelébe.

A vulkáni talaj rendkívül produktív: többek között a banán, szőlő, kávéültetvények mekkája. A világ sok területén a vulkánok oldalában többször be lehet takarítani a terményt, nagyobb mennyiségben és minőségben mint máshol.