Egyre nő az inflációs feszültség: 2022 közepétől újabb komoly megszorításokra lehet szükség

A Policy Agenda által számított 2021. III. negyedévi Gazdasági Fejlődés Indexe – a 2020 évi jelentős visszaesést követő az év elején mért kis javulás után - ismét kedvezőtlenebb helyzetre utal. Ezt valamennyi ágazat – a leginkább kritikus ipari termelői ágazatok és az idegenforgalom – teljesítményeinek ismételt lassulása jelzi. Az exportunkban alapvető fontosságú ipar teljesítménye a III. negyedévben újra visszaesett és az év utolsó hónapjaiban sem javulnak számottevően a munkaerőpiaci folyamatok.

A már második éve tartó veszélyhelyzetben szükségszerűen megnövelt forrás-felhasználás a fiskális folyamataink nehezen helyrehozható romlását okozta. Ezt tovább erősíti most a választási ciklushoz igazodó fokozott költségvetési lazítás, a rendkívüli – a jóváhagyott büdzsében nem tervezett – kiadásnövelés, azaz a fizetéseket, a nyugdíjakat, a családtámogatásokat és a vállalkozásokat is érintő jövedelemnövelő-adócsökkentő intézkedések.

A december végén bejelentett – a szakértők által már hónapok óta jelzett szükségszerű – költségvetési szigorításokon túl a jövő év közepétől újabb komolyabb megszorításokra lehet szükség, hogy a hosszabb ideje magas költségvetés hiány csökkentése megvalósulhasson. Az egyensúlyi folyamatok megbomlása – amit az ikerdeficit 13 éve nem tapasztalt létrejötte is igazol – már ez év második felében 7%-ot meghaladó havi inflációt okozott és a magas fogyasztói áremelkedés várható fennmaradása a megkezdett monetáris szigorítás további folytatódását jelenti.

Az infláció magas üteme mellett a forint esetleges tovább gyengülése is nehezíteni fogja az egyensúly helyreállítását, mind ezekkel együtt valószínűsíthető a vállalatok gazdálkodásának feszültségei, munkaerőpiaci problémák.

Az átmeneti segítségekkel könnyített, de eddig is nehézségeknek kitett családok reáljövedelem-szűkülése újabb életviteli gondokat okozhat majd. Számolhatunk a járvány újabb hullámaival, és társadalmi-politikai feszültségekkel.

Nőttek a bérek, de az árak és a kamatok is

Az idei bérnövekedés, az egyes szakmák körére érvényes bértámogatások, a nyugdíjkorrekciók jövedelememelkedést jelentettek és ez érezhető volt a fogyasztás és a lakossági megtakarítások emelkedésében. Előző az alacsony, utóbbi folyamat a magas jövedelműek körében jelentkezett. A választási ciklusokkal együtt járó lakossági jövedelemnövelés pedig a gyermekes családok Szja visszatérítésével, a 25 éven aluliak adómenteségével, a 13 havi nyugdíj teljes összegének kifizetésével, több foglalkozás-szakma régóta elmaradt „rendkívüli” béremelésével 2022 első hónapjaitól további nagymértékű jövedelemkiáramlást jelent – bizonytalanná téve a későbbi költségvetési hiány elfogadható mértékét.

2021-ben az átlagos reálkereset 3,5%-kal, a nyugdíjak reálértéke 4%-kal emelkedik. A reáljövedelem várhatóan 4, a lakosság fogyasztása 3,5%-kal nő. 2022-ben a 20%-os minimálbér növekedés mellett a bruttó keresetek átlagosan mintegy 14%-kal emelkedhetnek, és ez az 5% körüli inflációval korrigáltan 8-9%-os reálkereset-emelkedést jelent. A nyugdíjak reálértéke 6%-kal nő. A reáljövedelmek 7% körüli emelkedése mellett a fogyasztás 4,5%-kal bővül.

Az intézményi munkaügyi statisztika adatai alapján 2021 első három negyedévében a vállalkozásoknál, a költségvetési szerveknél és a nonprofit szervezeteknél – a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva – 3.159 ezer főt alkalmaztak, 3,2%-kal többet mint egy évvel korábban. A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete három negyedév átlagában 416.200 forint volt, 8,7%-kal több mint egy évvel azelőtt. A nettó átlagkereset 276.800 forintot ért el. A bruttó medián kereset 330 ezer forint lett, ami 9,5%-kal nagyobb az előző évinél. A medián kereset 20,7%-kal volt kisebb az átlagkeresetnél. A versenyszférában a 441.400 forint átlagos kereset, 7,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a költségvetési intézményekben a 440.100 forint 9,6%-kal volt magasabb.

A KSH adatfelvétele alapján a jövedelmi szegénységgel vagy társadalmi kirekesztettséggel érintett népesség száma 1.752 ezer fő, ez a lakosság 18,2%-a, amely 2020-hoz viszonyítva  0,4 százalékpontos növekedés. A szegénységgel és társadalmi kirekesztettség kockázatával sújtott népességen belül a relatív jövedelmi szegénységben élők száma 1.219 ezer fő, arányuk 12,7%. A 65 évnél idősebbek körében a szegénység 2010 óta háromszorosára, 4,9%-ról 15,6%-ra nőtt.  A munkanélküliek igen nehéz helyzetét mutatja, hogy körükben a szegénységi arány 45%, az országos átlag három és félszerese.

A lakosság betétállománya 2021. szeptember végén 12.059 milliárd forintot tett ki. A forintbetétek volumene 3 milliárddal, a devizabetéteké árfolyamváltozások következtében 67 milliárd forinttal nőtt, míg tranzakciók eredményeként 7 milliárd forinttal csökkent szeptember folyamán. A háztartások betétállománya összességében tranzakciók eredményeként 123 milliárd forinttal emelkedett és a lakosság birtokában 9.777 milliárd forint értékű állampapír volt, 6,6%-kal több az év eleji állománynál. A lakosság hitelállománya 9.125 milliárd forint, a kilencedik hónapban 134 milliárd forinttal nőtt. A lakossági devizahitelek hó végi aránya a teljes lakossági hitelvolumennek mindössze 0,3%-át jelentette.

A kamatok emelkedése, a jelzálog törlesztési moratórium 2022 közepéig történő meghosszabbítása a már meglevő hitelportfolió romlását, a hitelkereslet megfontoltabbá válását vetíti előre, igen nagy differenciálódás mellett.

Nehéz évek, bizonytalanság, emelkedő kamatok

A GFI indexben a vállalati gazdálkodás mutatói az egy évvel ezelőttihez viszonyítva érezhetően javultak, hiszen a cégek beruházásait viszonylag nagyobb összegű, olcsó források támogatják. A jövőbeli kereslet nagysága és struktúrája azonban bizonytalan és sok vállalkozás nem indítja korábban tervezett beruházását. A cégek bizalmi indexei stagnálnak, mert az infláció magas szintje, az árfolyamromlás, a munkaerőpiaci helyzet nehézségei pesszimizmusukat erősíti.

Az ipari termelés még 2021. szeptemberében sem érte el a két évvel korábbi szintet, 0,3%-kal csökkent az előző hónaphoz, és 1,7%-kal az előző év azonos időszakához képest. Az első három negyedévben 12,8%-kal nőtt a termelés; a feldolgozóipari kibocsátás 12,8%-kal, az energetikai iparé 9,1%-kal emelkedett egy év alatt.

Az infó-kommunikációs, a pénzügyi és a kereskedelmi ágazat teljesítménye a járvány idején sem csökkent. Feltehetően 2022-re a legtöbb ágazat eléri a válság előtti GDP-szintjét, de a turisztikai ágazat, a szórakoztatóipar és a mezőgazdaság kilábalása még várat magára. Hasonlóan kérdéses a magyar ipari export alakulása, hiszen ez nagyrészt a globális termelési folyamatok függvénye.

A kiskereskedelmi forgalom volumene 2021. kilencedik hónapjában 0,7%-kal emelkedett az előző hónaphoz, és 5,8%-kal az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az internetes és csomagküldő kereskedelem 23,4%-kal bővült, az élelmiszerforgalom 1,9%-kal, a vegyes iparcikkek forgalma 5,4%-kal, a gyógyszereké 0,8%-kal emelkedett, csökkent viszont a bútoroké és a műszaki cikkeké 16,3%-kal, a számítástechnikai és egyéb iparcikkeké 0,9%-kal.

A foglalkoztatottak száma 2021-ben és várhatóan 2022-ben is 0,5%-kal emelkedik, a munkanélküliségi ráta pedig 4% körül, vagy az alatt alakul. A vállalatok nagy részének gondot jelenthet a 2022-ben is megvalósuló minimálbéremelés. A mintegy 20%-os növekedés jelentős béregyenlőtlenséget, munkahelyi feszültségeket és a munkaerőköltségek kitermelésének nehézségeit okozza.

A bankok 2021-re a vállalati és lakossági hitelállomány bővülését tervezték és ez nagyrészt meg is valósult. 2022-ben a kamatok jelentős emelkedésére számíthatunk, amely folyamat gátolhatja a cégek hitelfelvételét.

A GFI pénzügyi mutatói a válságból történő kilábalást segítő intézkedések miatt - a gazdasági visszaesés okozta problémákon túl – komoly mértékben romlottak, a következő évekre jelentős bizonytalanságokkal terhelt pénzügyi helyzetet jeleznek. A fiskális és monetáris politika disszonanciái 2021 folyamán bizonytalanná tették az inflációval és az árfolyamalakulással összefüggő várakozásokat. Az MNB folyamatosan élni fog az alapkamatemeléssel, hogy az infláció a meghatározott sávba kerüljön.

Az infláció 2021-22-ben egyaránt 5-5,5% körüli lesz, az euró árfolyama a 2020. évi 351 után 2021-ben 358, 2022-ben pedig 360-365 forint körül lehet. Az irányadó kamat 2022 őszére elérheti a 4,5%-ot. A folyó fizetési mérleg romlik, de a külső finanszírozási képesség a 2021. évi passzívum után az EU-val transzferek folyósítása estén 2022-ben ismét aktívumot mutathat.

A külkereskedelmi forgalom csak az utóbbi hónapokban érte el a két évvel korábbi szintet. 2021 első három negyedévében az export és az import volumene egyaránt 11,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 927 milliárd forintot, illetve 2.582 millió eurót tett ki, azaz 410 milliárd forinttal, illetve 1.230 millió euróval kevesebbet, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi árszínvonal az exportban 6,3%-kal, az importban 8,7%-kal nőtt, míg a cserearány 2,2%-kal romlott. A forint gyengült az euróhoz képest 2,5%-kal, és erősödött az amerikai dollárhoz mérten 3,8%-kal. A külkereskedelmi termékforgalom felét képviselő gépek és szállítóeszközök kivitelének volumene az első kilenc hónapban nyers adatok szerint 16,4%-kal, a behozatalé 18,6%-kal emelkedett. A második legjelentősebb árufőcsoport, a feldolgozott termékek exportvolumene az első három negyedévben 8,9%-kal, az importé 9,5%-kal nőtt.

Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – pénzforgalmi szemléletű deficitje 2021. november végén 3.931 milliárd forint volt, azaz elérte csaknem az egész évre tervezett összeget részben az EU-transzferek elmaradása miatt. A kormány decemberben több alkalommal döntött a költségvetést érintő szigorításokról. Így december elején 350 milliárd forint értékű beruházást függesztett fel, elhalasztotta a Budapest Airport 2021. évi megvásárlását is. Majd 755 milliárdos költségvetési kiigazítással a jövő évi hiánycél 4,9%-os eléréséhez kiadás-befagyasztást, illetve beruházás elhalasztást határozott el. A 2022. évre bejelentett kiskereskedelmi különadó 0,2 százalékpontos emelése mellett egyéb ágazati adók emelése is megtörténhet. A hiány további csökkentésének eszköze, hogy visszafogják az EU-támogatások megelőlegezését, és törölnek korábban elhatározott beruházásokat.

A gazdálkodó szervezetek 2021 első tíz hónapjában 1.609 milliárd forint adót fizettek, 17,7%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. Befizetéseik legnagyobb tételét a társasági adó képezte, a 481 milliárd forintos bevétel másfélszer annyi, 39,1%-kal több mint egy évvel korábban. A környezetvédelmi termékdíjak, az elektronikus és időalapú útdíjak, valamint a bírságbevételek 407 milliárd forintos összege 9,8%-kal, míg az egyéb központosított bevételek (köztük az elektronikus, valamint az időalapú útdíjak befizetések) 240 milliárd forintos értéke, 14,4%-kal haladta meg az előző évit.

A fogyasztáshoz kapcsolt adók bevétel tíz hónap alatt 5.813 milliárd forint volt, ami 13,9%-kal több mint egy évvel ezelőtt. Az Áfa bevételek 17,5%-kal, jövedéki adó bevételek 4,2%-kal nőttek. A pénzügyi tranzakciós illetékből is – nagyrészt a kereskedelmi bankok és a kincstár által az ügyfeleikre továbbhárított megoldás következtében – 5,4%-kal magasabb a 191 milliárd forintos bevétel. A lakosság által október végéig befizetett adók 2.643 milliárd forintot tettek ki, ami 13,7%-os növekedés. SZJA bevételek 14,3%-kal, gépjárműadók 12,9%-kal, illetékek 8,5%-kal nőttek. Az 5.583 milliárd forintos társadalombiztosítási alapok bevétele 14,7%-kal bővültek.