Szakértők az MNB újabb kamatemeléséről: évtizedes csúcson az infláció, muszáj lépni

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok felerősödésére a jegybank a továbbiakban is gyorsan, rugalmasan és a szükséges mértékben kíván reagálni. Az egyhetes betéti eszköz kamata az elmúlt hetekben az alapkamat szintje fölé emelkedett. A Monetáris Tanács a kamatfolyosó aszimmetrikussá tételével bővítette a jegybank mozgásterét. A pénz- és árupiaci kockázatok fennállásáig a jegybank készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatát tartósan az alapkamat fölött alakítani. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB változatlanul a heti tenderek keretében határozza meg. A Monetáris Tanács megítélése szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának legalább az alapkamatéval azonos mértékű emelése indokolt.

A jegybank számára változatlanul kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Ezen cél érdekében az MNB ismét aktívan, mennyiségi korlát nélkül használja a devizalikviditást nyújtó swapeszközét, amelynek keretében 2021 decemberében összesen négy tendert tart. Emellett a rövid futamidejű diszkontkötvény aukció tovább erősíti a pénzügyi rendszerben lévő likviditás hatékony sterilizációját. A swappiaci hozamok stabilitását a Monetáris Tanács az O/N jegybanki betét kamatának az alapkamattal egyező szintre történő emelésével is támogatja - írja Suppan Gergely.

A Monetáris Tanács kiemelten fontosnak tartja, hogy a jegybanki monetáris politikai eszköztár minden eleme az árstabilitás minél gyorsabb újbóli elérését támogassa. Ezzel összhangban a Tanács a decemberi ülésén a Növekedési Kötvényprogram lezárásáról döntött. A jelenleg folyamatban lévő kibocsátói tárgyalások – legfeljebb a program keretösszegéig történő – realizálását követően a jegybank nem vásárol újabb vállalati kötvényeket. A bankrendszer bőséges likviditása és erős tőkehelyzete, valamint a kötvénypiaci feltételek elmúlt években bekövetkezett javulása és a piacfejlesztés hatása lehetővé teszi a vállalati szektor finanszírozási igényeinek piaci alapú kielégítését.

A Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási program lezárásáról is döntött, amely értelmében a jegybank leállítja a kötvényvásárlásait. A Monetáris Tanács szerint az állampapírpiac stabil likviditási helyzete előretekintve is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió hatékonysága szempontjából. Az MNB az állampapírpiac likviditási folyamatait a jövőben is szoros figyelemmel követi, és szükség esetén készen áll átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal beavatkozni az állampapírpiac stabilitásának fenntartása érdekében. Az eseti állampapír-vásárlások nem jelentik a monetáris politikai irányultság megváltozását. A jegybank a tulajdonában lévő állampapírokat lejáratig tartja.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációt övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak. Az inflációs várakozások emelkedtek az elmúlt hónapokban. A tartósan magas nyersanyag- és energiaárak, a nemzetközi szállítmányozás költségeinek emelkedése, valamint az egyre szélesebb körű ellátási nehézségek változatlanul tartósabb külső inflációs nyomás irányába mutatnak. Eközben a feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával és a magasabb inflációs környezettel párosulva az inflációs várakozások további emelkedését és a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezheti.

A másodkörös inflációs kockázatok mérséklése és a várakozások megfelelő alakítása hosszabb ideig tartó, kiszámítható monetáris politikai szigorítást tesz szükségessé. A Tanács változatlanul az alapkamat-emelési ciklus havi ütemű folytatását tartja szükségesnek. Az egyhetes betéti rátában bekövetkező lépések tartósan beépülnek az MNB kamatemelési ciklusába. Az egyhetes betéti ráta emelésével az MNB továbbra is készen áll a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatokra gyorsan és rugalmasan reagálni. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

Az alapkamat-emelésről hosszabb elemzést közölt a Equilor is, ők így értékeltek:

30 bázispontos emelés. A Magyar Nemzeti Bank mai kamatdöntő ülésén - várakozásunknak megfelelően - 30 bázisponttal, 2,4 százalékra emelte az alapkamatot, mely kismértékben elmaradt az elemzői konszenzustól (2,5 százalék). A kamatfolyosón is módosított a Monetáris Tanács, az overnight hitel és az egyhetes hitel kamatát 30 bázisponttal 4,4 százalékra emelte, viszont az overnight betéti kamatszintjét 80 bázisponttal 2,4 százalékra módosította, mely így megegyezik az alapkamattal. Az egyhetes betéti kamatszint múlt csütörtök óta 3,3 százalékon áll, tehát most 1,1 százalékos mozgástér van felfelé a kamatfolyosón belül.

Lezárják a válságkezelő programokat. A közleményben a jegybank jelezte, hogy lezárja az állampapírvásárlási programot és a Növekedési Kötvényprogramot. Állampapírokat eseti jelleggel vásárolhatnak a jövőben is, amennyiben a likviditási helyzet szükségessé teszi, de ez nem jelenti majd a monetáris politikai irányultság megváltozását. Az inflációs előrejelzéseket felfelé módosította az MNB, jövőre 4,7-5,1 százalékos, 2023-ban 2,5-3,5 százalékos inflációt várnak. A növekedési prognózisokat csökkentették, az idei évre 6,3-6,5 százalékos, jövőre 4-5 százalékos GDP-növekedésre számít a jegybank. A közlemény utolsó bekezdésében ismét megerősítette a jegybank, hogy hosszabb ideig tartó, kiszámítható monetáris szigorítást tesznek szükségessé az inflációs folyamatok. A döntéshozók célja, hogy megtörjék az inflációs várakozások emelkedését, és mérsékeljék a másodkörös hatásokat.

Közel 14 éves csúcson az infláció. Novemberben éves bázison 7,4 százalékos emelkedést mért a KSH a fogyasztói árakban. Nagy valószínűséggel ezeken a szinteken tetőzik az infláció, az omikron-variáns megjelenésével csökkenést láthattunk az olaj világpiaci árában, mely a következő hónapokban mérsékelheti az üzemanyagok piaci árát is. Ugyanakkor a többi energiahordozó árában egyelőre nem látunk pozitív folyamatokat, továbbra is számos felfelé mutató inflációs kockázat fennáll, többek között az ellátási lánc zavarai is. Az alacsony bázis hatása a hazai inflációban csak tavasszal fog mérséklődni, a jegybank is jelentősen felfelé korrigálta az inflációs várakozásait, az idei és a jövő évre vonatkozóan is 5 százalék körüli áremelkedéssel kalkulálnak, mindezt szigorodó monetáris politika mellett.

Szigorúbbá válhat a Fed. A holnap esti kamatdöntő ülésen fontos bejelentések jöhetnek az amerikai jegybanktól. Miután novemberben megkezdték az eszközvásárlási program leépítését, a havi 120 milliárd dolláros keretösszeget havonta 15 milliárd dollárral csökkentették. Ezt a folyamatot felgyorsíthatják, mivel az utóbbi időszakban fokozódtak a felfelé mutató inflációs kockázatok, és az ezzel kapcsolatos jegybanki kommunikáció is erőteljesen változott. Míg korábban azt hangsúlyozták, hogy az inflációs nyomás átmeneti lesz, most már több jegybankár is elismeri, hogy a korábban vártnál jóval hosszabb ideig fennmaradhat, és amennyiben ez beépül a gazdasági szereplők inflációs várakozásaiba, bizony könnyen tartóssá válhat. Ezt mindenképpen szeretné megakadályozni a jegybank, így további monetáris szigorító lépések megtételére lehet szükség. Várakozásunk szerint az eszközvásárlási program leépítésének ütemén gyorsíthatnak, havi 25-30 milliárd dolláros ütemben csökkenthetik, így már a tavaszi hónapokban teljesen ki is vezethetik, és megnyílhat a lehetőség a nyári kamatemelés előtt. Ugyanakkor hozzátehetik, hogy adott esetben módosíthatnak a terveken, jelenleg az egyetlen bizonytalansági tényező amire hivatkozhat a jegybank, az omikron-variáns. Amennyiben az optimista várakozásokkal szemben mégis súlyosabb megbetegedéseket fog okozni a következő időszakban, a Fed letérhet erről a pályáról, és későbbre tolódhat a kamatemelés.

Holnapután dönt az Európai Központi Bank is. Felfelé tolódtak az inflációs kockázatok az eurózónában is, ezt több döntéshozó jelezte a közelmúltban, az energiaárak emelkedése, a továbbra is fennálló ellátási problémák mind-mind emeli az inflációs várakozásokat. Hasonlóan az amerikai jegybankárokhoz, az EKB döntéshozói is az átmeneti jellegét hangsúlyozták, majd némileg finomodott a kommunikáció. A döntéshozók között törésvonal alakult ki az infláció jellegét illetően, így több jegybankár szerint hamarosan be kellene jelenteni a pandémiás-vészhelyzeti eszközvásárlási program végét. A múlt héten több jegybankár is megszólalt egy konferencián, ahol többen is amellett érveltek, hogy az eredeti terveknek megfelelően, márciusban be kell fejezni a programot. Csak abban az esetben szabad meghosszabbítani, ha az omikron-variáns jelentős gazdasági károkat okozna az eurózónában. Ezt legutóbb Christine Lagarde is megerősítette, ugyanakkor azt is leszögezte, hogy jövőre még semmiképpen nem várható kamatemelés az EKB-tól. Elképzelhető, hogy a PEPP kivezetésével egy átmeneti programot jelentenek be, vagy márciustól néhány hónapra megemelik a rendes eszközvásárlási program (APP) havi keretösszegét, mely jelenleg 20 milliárd euró, ezzel tompítva a negatív piaci hatásokat.

Óvatosságra int az euró-forint technikai képe. A folyamatos monetáris szigorítás ellenére nem tudott érdemben korrigálni a forint, továbbra is fontos támaszok felett mozog a jegyzés, melyek 365 közelében húzódnak. Ezt a szintet kellene szignifikánsan letörni egy komolyabb korrekcióhoz. Felül 369 közelében található egy fontos rövid távú ellenállási szint, áttörése esetén rövid időn belül elérhető lehet a 370-372-es tartomány, és akár új történelmi csúcsra is emelkedhetne az árfolyam. A holnapi amerikai kamatdöntő ülés is fontos lehet a forint szempontjából, amennyiben kemény üzeneteket küld a Fed, erősödhet a dollár, és gyengülhetnek a feltörekvő piaci devizák, többek között a forint is.