Itt az MNB éves jelentése: szó sincs túlzott eladósodásról Magyarországon

Az MNB publikálta 2021. évi Makroprudenciális jelentését, amely az elmúlt egy év makroprudenciális intézkedéseit, a piaci szereplők alkalmazkodását és a szabályozói lépések szélesebb körű gazdasági hatásait mutatja be. Kiemelt témaként foglalkozik a klímaváltozás potenciális rendszerkockázati következményeivel és azok lehetséges kezelésével, valamint a pénzügyi intézmények versenyképességének növeléséhez szükséges hazai adatvagyon hozzáférhetőségének kérdéseivel.

A 2021-es kiadvány a következő fő üzeneteket tartalmazza:

1. Az újonnan nyújtott hitelek tekintetében továbbra sem látható azok jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) és hitelfedezeti mutató (HFM) szerinti korlátok közelében történő csoportosulása. Az MNB továbbra is kiemelt figyelemmel kíséri a moratórium alatt álló hitelállományból eredő potenciális kockázatokat, és a monetáris politikai fordulatra is tekintettel a még fennálló, rövidebb kamatperiódusú jelzáloghitel-állomány folyamatosan mérséklődő kamatkockázatát. Emellett nyomon követi az – egyelőre főként a személyi hitelezés terén – egyre nagyobb teret nyerő digitalizált hitelezési csatornákat is, amelyek tekintetében magasabb hitelkockázat jelenleg nem azonosítható. A jelentés vizsgálja az első lakásvásárlókra vonatkozó önerőelvárás mérséklésének nemzetközi gyakorlatát, mivel ezen ügyfelek kisebb megtakarításuk miatt nehezebben tudják a lakásárakkal együtt növekvő szükséges önerőt előteremteni. Magyarországon a fiatalabb korosztályok esetén a HFM korlát első lakásvásárlókra vonatkozó, nemzetközi tapasztalatoknak megfelelő 5-10 százalékponttal való esetleges emelése évente akár 20 ezer ügyfél lakáshoz jutását könnyíthetné meg.

2. A bankrendszer likviditási pozíciója továbbra is stabil, a bankszektor likviditásfedezeti rátája (LCR) a koronavírus megjelenése óta folyamatosan emelkedik, elsősorban a jegybanki intézkedéseknek köszönhetően. Az intézmények lejárati eltérését korlátozó nettó stabil forrásellátottsági ráta (NSFR) elvárás EU-szinten 2021. júniusban lépett életbe, de bevezetése a hazai bankok számára az MNB saját hatáskörben bevezetett finanszírozási elvárásaira is tekintettel nem igényelt jelentős alkalmazkodást.

3. A Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) előírás a stabil forint források arányának növelése mellett segíti a hazai jelzáloglevél-piac fejlődését, melyet a 2021 nyarán meghozott módosítások is erősítenek. Zöld céljai mentén az MNB lehetővé tette a zöld jelzálogalapú források kedvezményes figyelembevételét a JMM számításakor. Ez támogathatja a hazai lakásállomány energetikai jellemzőinek javulását és a jelzáloglevél-befektetők körének szélesítésével a bankok stabil finanszírozását is. A pénzügyi stabilitás további erősítése és a szektorszintű forint lejárati összhang növelése okán 2022. október 1-jétől a JMM elvárt szintje további, a jelzáloglevél-piaci likviditást támogató intézkedések mellett 25-ről 30 százalékra nő.

4. Az MNB 2020-as rendes éves felülvizsgálata során nem változott a rendszerszinten jelentős intézmények (O-SII) köre. Az azonosított bankoknak 2022-től kell megkezdeniük a koronavírus-járvány alatt feloldott tőkepuffereik újbóli, 2024-ig tartó fokozatos felépítését, ami támogatja a banki hitelezési kapacitás fenntartását a gazdasági kilábalás időszaka alatt. A Magyar Bankholding integrációjának szorosabbra fűzésével rendszerkockázati szempontból a második legjelentősebb bankcsoport jön létre a hazai bankszektorban, ami jelentős átrendeződéshez vezet majd a rendszerszinten jelentős intézmények körében.

5. Az MNB 2021-ben továbbra sem várja el a kockázatos (problémás és devizában denominált) kereskedelmiingatlan-finanszírozási projekthitelekkel összefüggésben előírt rendszerkockázati tőkepuffer (SyRB) tartását. A járványhelyzetre tekintettel hozott döntés biztosította, hogy a hitelintézetek gazdaság újraindításához szükséges hitelezési kapacitása ne mérséklődjön. A fizetési moratórium lejártát követően azonban a nemteljesítő hitelállományok növekedése várható, különösen a válságnak leginkább kitett ágazatokban. Ezért a kockázatok moratórium lejárta utáni alakulásától függően szükséges lesz döntést hozni az SyRB újraaktiválásának módjáról és időzítéséről, beleértve a figyelembe vett kockázatos portfoliók körének esetleg kiterjesztését is.

6. Az éghajlatváltozással járó tartós környezeti változások reálgazdasági veszteségeket és közvetetten pénzügyi stabilitási kockázatokat is okozhatnak, melyek pontos felméréséhez további, részletesebb adatokra van szükség. A bankrendszer azonban nem csak elszenvedője lehet a klímaváltozásnak, hanem aktívan támogathatja a gazdaság zöldítését, például az elavult épületállomány korszerűsítését és energiahatékony épületek építését célzó hitelek nyújtásával, illetve a fenntarthatóságot elősegítő és szem előtt tartó beruházások és iparágak finanszírozásával. Az MNB számos intézkedést hozott a zöld lakáshitelezés támogatása érdekében, többek között 2021. októberben elindítva 200 milliárd forint keretösszegű Zöld Otthon programját. Ennek keretében a jegybank 0 százalékos kamatozású forrást biztosít a hitelintézeteknek, amelyet azok legfeljebb 2,5 százalékos, a futamidő végéig rögzített ügyleti kamat mellett hitelezhetnek tovább a lakossági ügyfeleknek magas energiahatékonyságú új lakóépületek építésére, vásárlására. Emellett a jövőben a makroprudenciális eszköztár JMM előíráshoz hasonló további célzott alkalmazása is segítheti a klímakockázatok mérséklését és a zöld szempontok figyelembevételét. 

7. Annak ellenére, hogy a pénzügyi szektor nagymértékű ráutaltsága az adatgyűjtésre és adatelemzésre stratégiai jelentőségűvé teszi az adósokra és fedezetekre vonatkozó adatok rendelkezésre állását, a jelentés megállapítja, hogy hazai szinten az adatok elérhetőségében és felhasználásában jelentős elmaradás tapasztalható. Ez gátolja a hitelezési folyamatok költség- és időigényének mérséklését, a pénzügyi mélyülést, a digitalizáció és a zöld pénzügyi termékek elterjedését, és így a bankszektor és az ország versenyképességét is gyengíti. A banki működés digitalizációjának erősítéséhez szükséges a piaci fejlesztések mellett az állami adatbázisok elérésének javítása is, melyben jelentős a lemaradásunk az EU többi országához viszonyítva.