Itt az elemzők jóslata: hamarosan 2,1%-ra kúszhat fel az alapkamat Magyarországon

Mint arról a mai nap folyamán beszámoltunk, folytatódott a kamatemelés, de a korábbi 30 bázispontos emelésekkel szemben, csak 15 bázispontos szigorításról döntött a jegybank. Az alapkamat így 1,65 százalékra, az overnight jegybanki betét kamata 0,7 százalékra, az overnight fedezett hitel és az egyhetes fedezett hitel kamata 2,6 százalékra emelkedett. A bejelentést követően azonnal gyengülni kezdett a forint, mivel a piaci konszenzus 25 bázispontos kamatemelésről szólt.

A kamatemelésen kívül további két fontos bejelentést tett a jegybank, fokozatosan kivezetik a forintlikviditást nyújtó swapeszközt, illetve ismét csökken az állampapír-vásárlási program havi vásárlásainak összege, ezúttal 50 milliárd forintról 40 milliárd forintra. Legközelebb decemberben határoznak a vásárlásokról. A jegybanki közlemény utolsó bekezdésében szerepel, hogy a kamatemelési ciklus havi lépésekben, kisebb lépésközzel folytatódhat, ez azt jelentené, hogy év végére 2,1 százalékos lesz az alapkamat. De nézzük, hogyan értékelik az elemzők az MNB mai lépését.

Erste Bank

A nyáron elkezdődött jegybanki kamatemelési ciklus ma tovább folytatódott. A Monetáris Tanács mai döntésével az irányadó jegybanki alapkamatot 15 bázisponttal 1,65%-ra emelte. Emellett mind az egynapos fedezett betéti kamat, mind az egynapos fedezett hitelkamat 15 bázisponttal nőtt, 0,70 illetve 2,60%-ra. A döntés kisebb meglepetést hozott, hiszen a piaci konszenzus nagyobb mértékű további szigorítást várt, és a kamatemelési ciklus 25-30 bázisponttal való folytatását valószínűsítette. A forint azonnali reakcióként így gyengült a kamatdöntés után" - írta a Pénzcentrumnak eljuttatott értékelésben Nyeste Orsolya. Az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője hozzétette:

A kamatdöntést követő közlemény, illetve Virág Barnabás jegybanki alelnök tájékozatója azonban a monetáris szigor fennmaradását ígérte. A havi ütemű kamatemelések tovább folytatódnak, s a következő hónapokra nézve is irányadó lesz a szigorítás mostani 15 bázispontos mértéke. Itt a decemberi Inflációs Jelentés hozhat majd esetlegesen újabb felülvizsgálatot. A kamatemelések mellett más csatornákon is folytatja a monetáris politika szigorítását az MNB. A Tanács ugyanis egyrészt döntött a forintlikviditást nyújtó FX swap eszköz fokozatos kivezetéséről. Másrészt pedig folytatódik az állampapír vásárlási program fokozatos leépítése is. A jövő héttől kezdve az MNB vásárlásainak heti célmennyisége 50 Mrd helyett csak 40 Mrd forint lesz.

Nyeste Orsolya azt is hozzátette, hogy az MNB véleménye szerint az inflációt övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak. A Monetáris Tanács állásfoglalása szerint így „a kamatemelési ciklust addig folytatják, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.” A vezető makrogazdasági elemző értékelése szerint:

A mai kamatdöntő ülés után a jövőbeni kamatpályával kapcsolatos bizonytalanságok érdemben csökkentek. Az irányadó rátára vonatkozó előrejelzésünket változatlanul hagyjuk, várakozásunk szerint az év végére 2,1%-ra emelkedhet a jegybanki alapkamat.

K&H Bank

„A szigorításban mindenki biztos volt, hiszen a jegybank korábbi kommunikációjából is számítani lehetett erre. Az emelés mértéke azonban meglepetés, a piac ugyanis 25-30 bázispontos szigorítást várt, ehhez képest csak 15 bázisponttal nőtt a kamat. Vagyis a jegybank lassított a kamatemelési tempón” – kommentálta a keddi kamatdöntést Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

Mint arra Németh Dávid is felhívta a figyelmet, a vártnál kevésbé szigorú döntést a jegybank a kamatdöntést követő kommentárjában azzal magyarázta, hogy a koronavírus negyedik hulláma bizonytalanságot jelent a gazdasági teljesítményre nézve. Az MNB ugyanakkor azért hangsúlyozta, hogy felfelé mutató kockázatok vannak túlsúlyban. A jegybank frissítette a gazdasági mutatókra vonatkozó előjelzését, az idén 4,6-4,7 százalékos, jövőre pedig 3,4-3,8 százalékos inflációt valószínűsít.

Ez azt jelenti, hogy bár jövőre a jegybanki inflációs toleranciasávon belül lehet az infláció, a tartomány felső szintjéhez lesz közel

– mondta Németh Dávid, aki 2022-ben 3,6 százalék körüli éves átlagos inflációt vár.

A keddi kamatdöntés után kiderült az is, hogy a jegybank a heti államkötvény-vásárlásokra fordítandó keretét 50 milliárdról 40 milliárd forintra mérsékelte – erre a szakember szerint számítani lehetett. Az MNB azonban jelezte, hogy a piaci folyamatoktól függően módosíthatja az eszközvásárlási programra szánt összeget. A K&H szakértője szerint a következő hónapokban az MNB 15 bázispontos kamatemeléseket hajthat végre, a szigorítások eredményeként pedig az év végén 2,1 százalékra növekedhet az alapkamat.

Takarékbank

A forint gyengüléssel reagált a vártnál kisebb mértékű kamatemelés hatására. Az MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt, amit szinte minden oldalról érkező külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet-kínálati súrlódásai okozhatnak" - fogalmazott a Pénzcentrumnak küldött gyorselemzésében Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője azt is hozzátette:

Noha az infláció a jövő év elején bázishatások miatt gyorsan mérséklődhet, a minimálbér jelentős emelése mellett a szja visszatérítés, a rendvédelmi állomány hathavi bónusza, az idén kifizetésre kerülő nyugdíjprémium, valamint a februári 13. havi nyugdíj kéthetes része mintegy 1000-1100 milliárd forinttal növeli a háztartások jövedelmét, ami érdemi lökést adhat a fogyasztásnak, a gazdasági növekedésnek, ugyanakkor az inflációnak is.

Mint arra Suppan Gergely emlékeztetett, az infláció a nyár elején 5% alá mérséklődött a tavaszi hónapok 5% feletti szintjéről, amit az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti extrém alacsony bázisa, valamint a dohánytermékek jövedéki adóemelése okozott, míg az inflációs nyomás átmeneti enyhülésére utal, hogy a maginfláció is 3,5%-ra csökkent júliusban, ahonnan augusztusban kismértékben emelkedett. A vezető elemző szerint ugyanakkor az őszi hónapokban az infláció újra emelkedhet, megközelítve a 6%-ot, azonban a dohánytermékek jövedéki adóemelése jövő év áprilisáig kiesik a bázisból, ami 1,2 százalékponttal csökkentheti az inflációt.

A Takarékbank elemzője szerint a nyersanyagárak robbanásszerű emelkedése továbbra is felfelé mutató kockázatokat jelent, mivel számottevő másodkörös hatással járhatnak, csakúgy, mint az újra megjelent munkaerőhiány hatására várhatóan élénkülő bérnövekedési dinamika. "Egyes nyersanyagárak ugyanakkor lefelé korrigáltak az elmúlt három hónapban, ami mérsékelheti a további inflációs kockázatokat. Az inflációt az MNB megítélése szerint ugyanakkor a költségvetési kiadások tervezett növelése is fűtheti" - tette hozzá Suppan Gergely.

Ezért az MNB proaktív jelleggel kamatemelési ciklust kezdett, ami az MNB iránymutatása szerint következő hónapokban határozott ütemben folytatódhat, így az következő két ülésen további kamatemelésekre számítunk, amivel az év végére 2%-ra emelkedhet az alapkamat, azonban a később megjelenő inflációs kockázatok miatt nem zárható ki, hogy ennél magasabb szintre emelkedik az alapkamat.

fogalmazott a vezető elemző, és azt is hozzátette, hogy meglátása szerint ezt követően véget érhet a kamatemelési ciklus, mivel a jövő évi inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra. Mint Suppan fogalmazott, az MNB Monetáris Tanácsának legutóbbi kamatdöntő ülésen készült közleménye hangsúlyozza, hogy az inflációs kilátások és kockázatok alakulásával kapcsolatban, a Monetáris Tanács adatvezérelt módon, havi kamatdöntő ülésein értékeli a monetáris kondíciók további szigorításának szükségességét. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódik, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

A Monetáris Tanács elkezdte a mennyiségi lazítások fokozatos visszavonását, az állampapír vásárlási program heti volumenét 50 milliárd forintra mérsékelte, amit további szűkítések követhetnek. Az MNB a vásárlások mérséklését a rövidebb lejáratú állampapírok körében kezdte meg, amelynek következtében a heti vásárlásokon belül emelkedik a hosszabb lejáratú állampapírok részaránya. A jegybank nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja. Az MNB a programot fokozatos kivezetés mellett, a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni

- tette hozzá a Takarékbank vezető elemzője.

Suppan Gergely felidézte, hogy a Monetáris Tanács megítélése szerint az állampapírpiac stabil likviditási helyzete továbbra is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió szempontjából, ezért az MNB a piaci stabilitás fenntartása érdekében bármikor kész a heti vásárlások mennyiségének átmeneti növelésére.  A piaci árazások meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak szeptemberre 2%, decemberre 2,30%, jövő év közepére 2,55%, 2022 végére 2,80% körüli kamatszintet jeleznek előre.

"A Monetáris Tanács a negyedik hullám megjelenése által a gazdasági helyreállást övező kockázatok erősödése miatt mérsékelte a kamatemelés mértékét 15 bázispontra, azonban a következő hónapokban várhatóan hasonló mértékű emelésről dönthet, majd a decemberben megjelenő Inflációs Jelentés határozhatja meg a további lépéseket" - vélekedett Suppan Gergely. Szerinte ennek megfelelően az alapkamat novemberig 1,95%-ra emelkedhet, a további lépés pedig az inflációs kockázatok erősödésétől, illetve gyengülésétől függ.