Váratlan bejelentést tett az MNB: az újabb kamatemelés csak a kezdet volt

Az MNB döntése nem okozott meglepetést. A várakozásoknak megfelelően újabb 30 bázisponttal 1,5%-ra emelték az alapkamatot, illetve a kamatfolyosó két szélét is hasonló mértékben növelték, az egynapos hitel kamatát 2,45%-ra, az egynapos betétét pedig 0,55%-ra emelve.. A döntést követően háttérbeszélgetést Virág Barnabás a jegybank alelnöke tartott háttérbeszélgetést.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nincs új a nap alatt: ismét alapkamatot emelt az MNB

A kamatemelési ciklus a beharangozott módon, havi lépésekben halad előre.

Az elmúlt hónapban beérkezett makrogazdasági adatok alapján, az inflációs kilátások, a másodkörös inflációs hatások kezelése és a kilátások horgonyzása érdekében érezték szükségszerűnek meghozni a ma bejelentett újabb kamatemelést - ismertette a döntés hátterét Virág Barnabás.

A sajtótájékoztatón  azonban nem a kamatemelés indoklása volt a legnagyobb bejelentés, hanem az a bejelentés, hogy a mai naptól fogva a Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási program óvatos, a piaci stabilitás fenntartásának szempontjait figyelembe vevő kivezetésének megindítása mellett is döntést hozott.

Ennek első lépéseként a heti 60 milliárdnyi vásárlások 50 milliárdra mérséklődnek. Fontos változás, hogy a Tanács nem jelölt ki újabb felülvizsgálati korlátot, helyette a heti vásárlások célmennyiségét határozza meg - közölte Virág. A jövőben a Monetáris Tanács negyedévente dönt majd a az eszközvásárlási program kivezetésének további menetrendjéről, a piaci folyamatokhoz folyamatosan adaptálódva. A Növekedési Kötvényprogram keretösszegével kapcsolatban ezzel szemben az emelés mellett döntött a Monetáris Tanács, 400 milliárd forintról1550 milliárdra emelte mai ülésén a Monetáris Tanács.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tovább nőtt az alapkamat, retteghetnek az adósok: mi lesz így a hiteleikkel, befektetéseikkel?

Augusztus 25-étől ismét emelkedik a jegybanki alapkamat. A Pénzcentrum összegyűjtötte, milyen hatása lesz a kamatemelésnek a lakossági hitelekre, befektetésekre.

A kamatemelési ciklus folytatásával kapcsolatban az alelnök azt mondta, azt mindaddig folytatni fogják, amíg az infláció a célsávon belül nem stabilizálódik és a kockázatok kiegyensúlyozottá nem válnak. Legközelebb a szeptemberi döntés során vizsgálják majd ezen tényezők alakulását. Október-novemberben jöhet még egy ugrás az inflációban akár 5% fölé, ezt követően 2022 első negyedévében a toleranciasávba is visszatérhet 4% alá - zárta tájékoztatóját Virág Barnabás.

Rég volt ilyen erős a forint

Miután kiderült, hogy a jegybank ettől a héttől elkezdi lassítani  heti állampapír-vásárlási programját, majd szeptemberben újra tanácskozik a kérdésről  és a további fokozatos kivezetés menetrendjéről is dönt, váratlanul megugrott a Forint árfolyama. A bejelentés váratlanul érhette a piacot, ugyanis a forint/euro árfolyam szinte azonnal 348,4-ra ugrott, kéthavi csúcsot elérve.

Év végére két százalékos lehet az alapkamat

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy látja, a jegybank vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelést az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt, amit szinte minden oldalról érkező külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet –kínálati súrlódásai okozhatnak.

Az infláció a nyár elején 5 százalék alá mérséklődött a tavaszi hónapok 5 százalék feletti szintjéről, amit az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti extrém alacsony bázisa, valamint a dohánytermékek jövedéki adóemelése okozott, míg az inflációs nyomás átmeneti enyhülésére utal, hogy a maginfláció is 3,5 százalékra csökkent júliusban. A következő hónapokban az infláció újra emelkedhet, azonban a dohánytermékek jövedéki adóemelése jövő év áprilisáig kiesik a bázisból, ami 1,2 százalékponttal csökkentheti az inflációt.

A nyersanyagárak ugyanakkor lelefé korrigáltak az elmúlt két hónapban, ami mérsékelheti a további inflációs kockázatokat. Az inflációt az MNB megítélése szerint ugyanakkor a költségvetési kiadások tervezett növelése is fűtheti. Ezért az MNB proaktív jelleggel kamatemelési ciklust kezdett, ami az MNB iránymutatása szerint következő hónapokban határozott ütemben folytatódhat, így az következő két ülésen további 25-25 bázispontos kamatemelésre számítunk, amivel az év végére 2%-ra emelkedhet az alapkamat.

A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódik, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. A piaci árazások meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak szeptemberre 1,73%, novemberre 2,15%, jövő év közepére 2,35%, 2022 végére 2,50% körüli kamatszintet jeleznek előre. - zárja elemzését Suppan

Az elemző az állampapír-vásárlási program fokozatos kivezetését is kommentálta. Véleménye szerint a lépés hatására kissé emelkedhetnek az állampapír hozamok, azonban a hosszú hozamok trendjét alapvetően továbbra is a nemzetközi környezet határozhatja meg.

Kulcsfontosságú, hogy sikerül-e megszerezni az uniós forrásokat, mivel a kormány biztosítja az uniós pályázatok megelőlegezését, ami azonban az uniós források hiányában magasabb államadóssághoz és így állampapír kibocsátáshoz vezethet, ami növelheti a hozamokat. Az uniós források megszerzése ezzel szemben csökkenti az államháztartás finanszírozási igényét, így a későbbi állampapír kínálatot, ami alacsonyabb szinten tarthatja a hozamokat.

Nem a kamatdöntés a hangsúlyos, hanem az ahhoz fűzött kommentár

Németh Dávid a K&H  vezető makrogazdasági elemzője is hasonló véleményt fogalmazott meg. A szakértő szerint szigorítás megfelel a piaci várakozásoknak, de nem is maga a kamatdöntés volt a piaci szereplők számára a legfontosabb, hanem az ahhoz fűzött jegybanki kommentár.

Ebből kiderült többek között, hogy az MNB szeretné fokozatosan kivezetni az állampapír-vásárlási programot, első lépésként 60-ról 50 milliárd forintra csökkentette a heti mennyiséget. Az utóbbi két hétben egyébként a jegybank 53 milliárd forintért vásárolt állampapírokat. Az állampapír-vásárlás lényege az, hogy stabilizálja a piaci keresletet. AZ MNB jelezte azt is, hogy rugalmas áll ehhez, vagyis a piaci helyzettől függően bármikor újból megemelheti a heti keretet. Az is változás, hogy az MNB nem határozott meg újabb limitet az állampapíri-vásárlási program felülvizsgálatára.

Az MNB jelezte: korai lenne messzemenő következtetéseket abból levonni, hogy júliusban a vártnál nagyobb mértékben csökkent az infláció. A valós trendeket a következő hónapokban megjelenő adatokból lehet majd tisztábban látni. A járvány miatti visszaesést követő gazdasági fejlődést megfelelően gyorsnak tartó MNB továbbra is arra számít, hogy jövőre a 3 százalékos szint közelébe fog csökken az infláció, de a részletesebb prognózis majd a szeptemberben megjelenő inflációs jelentésben szerepel majd.

Németh Dávid közölte továbbá: „Az MNB döntéshozó testülete az eddigi szigorításokat indokoltnak tartja és szigorítási ciklust addig folytatja, amíg az inflációs kockázatok ezt igénylik. Ugyanakkor az MNB most nem adott olyan határozott iránymutatást a következő, szeptemberben várható kamatdöntés mértékére. Így nyitott a kérdés, hogy lassít-e az eddigi ütemen, azaz 15 bázispontos emelést hajt végre. Vagy folytatja a 30 bázispontos szigorításokat.” Hozzáfűzte: „A jegybank keddi döntése megerősítette az eddig prognózisunkat, amely szerint az őszi hónapokban újabb kamatemelésekre kerül sor, ezek eredményént 2022-re 2 százalék körüli alapkamattal fordul rá a magyar gazdaság.”