Sokkoló számok: a magyar anyukák hatalmas része állástalan

Még mindig eltérő irányban hat a nők és a férfiak munkába állására a gyerekvállalás az európai országokban, derült ki az Európai Unió összes államát vizsgáló legfrissebb, a tavalyi évre vonatkozó Eurostat felmérés adataiból. A számokból arra következtethetünk, hogy a legtöbb családban a nők jellemzőbben hagyják ott, míg a férfiak inkább ragaszkodnak a munkahelyükhöz a gyermekük születése után.

Az elemzés szerint tavaly nem volt olyan ország az Unión belül, ahol a 25-54 év közöttiek körében a dolgozó anyák aránya meghaladta volna a dolgozó apákét. Az anyák és apák munkavállalási kedvében a  különbségek ettől függetlenül drasztikusan eltérőek voltak tagállamonként. Volt ország ahol az eltérés10 százalék alatt maradt, de olyan is, ahol megközelítette a 30 százalékot.

Néhol nem nagy, máshol hatalmas a különbség

Az Unión belül a 25-54 éves gyerekes nők 72,2%-a és gyerekes férfiak 90%-a dolgozott 2020-ban. Ebbe a számba a családban élők és gyereküket egyedül nevelők egyaránt beletartoznak. A gyermektelenek körében ugyanebben a korcsoportban a nők foglalkoztatottsága arányaiban magasabb, 76,8 százalékos volt. A férfiak esetében az eltérés fordított irányú, az ő köreikben ugyanis csupán 80.9 százalék a dolgozók aránya, ha a nem gyerekeseket nézzük. A gyermektelenek esetében tehát jóval kisebb a nemi alapú különbség.

A legtöbb anyuka egyébként Szlovéniában rendelkezett állással, ahol a gyerekes nők 86,2 százaléka volt foglalkoztatott. De hasonlóan magas arányban dolgoztak a hölgyek a gyerek mellett Svédországban (83,5 százalék), Portugáliában (83 százalék), Litvániában (82,6 százalék és Hollandiában (80,7 százalék) is.

Ahogy a fenti ábrán látszik, egyes országokban ezzel szemben továbbra is nagyon alacsony a dolgozó anyukák száma.  A sereghajtó Olaszország, ahol a gyerekes nők mindössze 57,3 százaléka rendelkezett állással 2020-ban. De foglalkoztatottságuk hasonlóan alacsony volt még Görögországban (61,3%) és Spanyolországban (66,2 százalék) is.

A gyermekes férfiak körében a foglalkoztatottság eközben a legmagasabb, 96,5 százalékos Csehországban volt. Az apukák a teljes foglalkoztatottsághoz közeli arányban dolgoztak ezen kívül Máltán (95,7 százalék), Szlovéniában (95 százalék), Svédországban (93,9 százalék), Hollandiában (93,7 százalék) és Lengyelországban (93,5 százalék) is.

A férfiak körében Spanyolországban (84,3 százalék), Olaszországban (86,2 százalék) és Luxemburgban (88 százalék) dolgoztak a szülők a legkisebb arányban. Azonban ez még mindig igen magas foglalkoztatottságot takar, amit az anyukáké egyedül Szlovéniában közelít meg.

Olaszországban és Görögországban volt a legnagyobb a nemi alapú szakadék is a szülői munkavállalást tekintve. Előbbiben a különbség 28,9 százalékpontos, míg utóbbiakban 27,2 százalékpontos volt. A legkisebb eltérés Litvániában (6,8 százalékpont), Szlovéniában (8,8 százalékpont) és Portugáliában (9,3 százalékpont) mérték.

Magyarországon az uniós átlag felett volt a dolgozó apukák és alatt a dolgozó anyukák száma. Nálunk gyermekes férfiak 92,7 százaléka, míg a gyermekes nők mindössze 68,4 százaléka dolgozott a tavalyi adatok szerint.

Ezzel hazánk az apák foglalkoztatottságát nézve az Unió felső, az anyákét tekintve az alsó harmadába tartozik. A különbség nálunk a két nem között 26 százalékos. Egész régiónkban ehhez hasonlóan alakult a nemek közti foglalkoztatottsági szakadék a szülők körében. Romániában például tavaly az apák 91,1 százaléka, míg az anyák mindössze 68,8 százaléka dolgozott. Ez a magyarországihoz hasonló mértékű, 24,47 százalékpontos eltérés. Szlovákiában az arány szinte ugyanez. Északi szomszédainknál a gyermekes férfiak 90,1 és a gyermekes nők 68,8 százalékának volt állása, itt 23,6 százalékos volt az eltérés a két nem foglalkoztatottságának arányában.

Számos gátja lehet a nők munkába állásának

Az anyák körében számos faktor van még hatással a dolgozók arányára. A 2020-as adatok szerint a gyermektelen és legfeljebb két gyermeket vállaló nők foglalkoztatottsági aránya EU-s szinten hasonlóan, 74 százalék körül alakult. A három vagy több gyermeket vállalók körében viszont mindössze a hölgyek 59,1 százaléka dolgozott.

Az iskolai végzettség is hasonlóan sokat nyomot a latba nők foglalkoztatottságát nézve. Az alapfokú és felsőfokú végzettségűek körében a dolgozók aránya közötti különbség ugyanis hatalmas az utóbbiak javára. Az egy gyermekesek körében az eltérés 32 százalékpontos, azonban, ha a három, vagy több gyerekeseket nézzük még ennél is jóval nagyobb, 48,4 százalékpontos.

Magyarországon is hasonlóan nagy a szakadék, mint az Unió egészét tekintve. Az iskolázottságot vizsgálva brutálisak a különbségek. A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők 82,5 százaléka, míg a csak alapfokú iskolai végzettségűek mindössze 54,4 százalékának volt állása a tavalyi adatok szerint. Ez az EU-s átlagot valamivel meghaladó, 34 százalékos különbség.

A nagycsaládosok tekintetében is hasonló képet láthatunk. A gyermektelen, vagy legfeljebb 2 gyereket vállaló nők körében itthon a foglalkoztatottság igen magas, 85,5 százalékos volt, míg a három, vagy több gyermekes anyák körében csak 52 százalékos. A különbség a kevesebb gyermeket vállalók javára 39 százalékos. Jól látszik tehát, hogy hazánkban az iskolázottság és a gyerekek száma is nagyon fontos faktor. De érdemes azt is megnézni a két faktor egyszerre mennyire befolyásolja a női munkavállalást.

A tavalyi adatok szerint az egyetemet, vagy főiskolát végzett három vagy több gyermekesel anyák az átlag nagycsaládosoknál jelentősen nagyobb 67,2 százalékos arányban tartoztak a foglalkoztatottak közé. Az alapfokú végzettséggel rendelkezőknek ezzel szemben csak 33,3 százaléka dolgozott a gyerekek mellett. Ez elsöprő mértékű, 101 százalékos különbség. Kijelenthető tehát, hogy az iskolázottság és gyermekek száma is megkerülhetetlen faktor  hazánkban a nők munkavállalását tekintve.