Döbbenetesen sokan élnek a létminimum alatt Magyarországon. A szegénység társadalmi leszakadást, megélhetési válságot mindennapi küzdelmet is jelent. Mutatjuk!

Súlyos a helyzet az ország legszegényebb régióiban. Hiába emelkedik ugyanis folyamatosan az átlagkereset, a legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 2,5-szer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban. Mindezt csak tetézi, hogy a járvány miatt sokan veszítették el a munkájukat, és az élelmiszerárak drasztikus emelkedésének ezeken a településeken élők még inkább ki vannak szolgáltatva. A Pénzcentrum a rendelkezésre álló statisztikák alapján megnézte, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ezekben a járásokban a legszegényebb magyar családok.
440 ezer forint felett jár az átlagfizetés Magyarországon. Egészen pontosan 2021. áprilisában, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 440 600 forint volt; de közfoglalkoztatottak nélkül számolva már eléri a 451 800 forintot. A nettó átlagkereset pedig, kedvezmények nélkül 293 000 forint, míg a kedvezményeket is figyelembe véve 301 800 forintra rúg..
Ez már kétség kívül szép summa, nem is nagyon érti az ember, hogyan fordulhat elő mégis az a helyzet, hogy akadnak az országban bőven olyanok, akik gyakorlatilag nyomorognak. Nos, a statisztika rögtön választ is ad a valóságra; kereseti tizedek szerinti megoszlás alapján vizsgálva a helyzetet ugyanis az rajzolódik ki, hogy a jól kereső kevesek húzzák fel ezt az átlagot.
Hogy ez pontosan mit is jelent forintosítva, arra szolgál a medián kereset, vagyis az a fizetés, aminél a foglalkoztatottak fele keresett többet, fele pedig kevesebbet. Nos, a KSH által közölt friss adatok szerint idén áprilisban 332 ezer forint volt a bruttó medián bér, ez 9,3%-kal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ezeket az adatokat látva pedig jól látható, hogy hatalmas a szórás a béreket illetően Magyarországon.
A társadalmi rétegek elszakadását viszont a földrajzi bontás mutatja leginkább. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) nemrég publikált statisztikáit górcső alá véve ugyanis kiderül, hogy a legszegényebb magyar településeken élők anyagi helyzete igencsak kiszolgáltatott. A legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 2-2,5-szer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban.
Noha szegénység és nyomor között jókora a minőségbeli különbség, ugyanakkor ne legyenek kétségeink, ezekben a járásokban sokan igencsak nehéz életkörülmények közt élnek. A szegénység és/vagy társadalmi kirekesztődés szempontjából a gyermekek, a fiatalkorúak, az egyszülős családok, és a roma származásúak a legveszélyeztetettebbek. Illetve a statisztikákat látva az is egyértelmű, hogy egy régió életszínvonalát egyértelműen meghatározza az ott élők munkavállalási hajlandósága - már, ha akad egyáltalán munka a régióban, akármilyen.
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 71 484 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A legszegényebb államigazgatási járásokban bőven 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta.
Sőt, akad olyan járás is, ahol megközelíti a 15 százalékot ez a mutató (sőt, nemek szerint bontásban van, ahol a 17%-ot is átlépi). Összehasonlításként, a leggazdagabb államigazgatási járásokban bőven 3 százalék alatt mozog a munkanélküliségi ráta, de akad olyan járás (a Csornai), ahol az 1 százalékot sem éri el ez a mutató (érdekesség, hogy a 2017-es adatsorban még 3 ilyen járás volt: a Csornai járás mellett a Téti és a Soproni járás). De nézzük, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ott a legszegényebb magyar családok.
Itt vannak a legszegényebb települések Magyarországon
10. Encsi járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 872 401 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 748 967 Ft/év/fő
9. Kisteleki járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 862 017 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 861 758 Ft/év/fő
8. Bácsalmási járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 855 965 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 876 376 Ft/év/fő
7. Ózdi járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 855 344 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 958 449 Ft/év/fő
6. Gönci járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 827 054 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 697 425 Ft/év/fő
5. Fehérgyarmati járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 795 782 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 690 054 Ft/év/fő
4. Vásárosnaményi járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 795 614 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 794 835 Ft/év/fő
3. Cigándi járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 794 160 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 662 032 Ft/év/fő
2. Kunhegyesi járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 791 553 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 692 811 Ft/év/fő
1. Csengeri járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 783 631 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 728 791 Ft/év/fő

Így lett felzárkózóból lecsúszó Magyarország: nem csoda, hogy fénysebességgel hagy le minket a régió
Magyarország oktatási és egészségügyi közkiadásai jelentősen elmaradnak az európai átlagtól, és az elmúlt évtizedben a közép-kelet-európai régión belül is hátracsúszott az ország.

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Brutális hiba, ha egy munkáltató csak a fizetéssel akarja megtartani a dolgozóit: ez ma már kevés
Berta Pétert, a WHC Csoport ügyvezetőjét kérdeztük.
-
Közel 170 háztartási és higiéniai termék lesz olcsóbb ezekben az üzletekben
A PENNY Magyarország által bevezetett árcsökkentés a diszkontlánc vegyi áru választékának csaknem felét érinti.
-
A kozmetikai márkák sikere már nem csak a boltok polcain dől el (+Videó)
A Rossmann Beauty Expo-ra idén több mint 5500-an látogattak el.


