Hatalmas lépésre készül a MOL: 2025-ig 1 milliárd dollárt fektetnek be Közép-Európában

Pénzcentrum: Az év elején fogadták el az EU-s Green Dealt, amely komoly változásokat követel meg a tagországoktól a következő évtizedekben.  Mennyiben érinti ez a MOL-csoport hosszú távú stratégiáját? Mennyivel csökkenhet majd a kőolaj, az üzemanyagok iránti igény Európában?

Petrényiné Szabó Krisztina: Várakozásaink szerint 2030-ig a kelet-közép-európai régióban még stabil marad az üzemanyag-kereslet, a nyugat-európai piacokat viszont egyre inkább a csökkenő tendencia fogja jellemezni. Az biztos, hogy 2050-ig drasztikus keresletcsökkenés várható, és ezt láttuk már 5 évvel ezelőtt is, amikor az „Enter Tomorrow” stratégiánkban megfogalmaztuk a vállalat egyik legfontosabb célkitűzését: szeretnénk az üzemanyagoktól elmozdulni a magasabb hozzáadott értékű vegyipari termékek felé, és jó úton is haladunk. A MOL már most is sokkal több, mint egy kúthálózat: Közép-Európa legjelentősebb petrolkémiai cégei közé tartozunk, Tiszaújvárosban és Pozsonyban műanyag alapanyagot gyártunk. Viszont tisztában vagyunk azzal is, hogy a zöld átalakulás egyre inkább felgyorsul: nemcsak a Green Deal irányelvei, hanem a globális felmelegedés üteme és az újkeletű fogyasztói igények miatt is. Rájöttünk, hogy nem elég lépést tartani a változó világgal, hanem egyenesen az élére kell állni a változásnak.

Ennek megfelelően frissítettük idén hosszú távú célkitűzéseinket: a Shape Tomorrow 2030+ stratégiában már jóval hangsúlyosabb szerepet kap a körforgásos gazdaság, és ez a petrolkémiai portfóliónkra is hatással lesz: egyre több körkörös megoldást fogunk alkalmazni, és új, magas hozzáadott értékű piacokra lépünk be. Utóbbira jó példa a Tiszaújvárosban épülő poliol üzemünk, amely a cég eddigi legnagyobb zöldmezős beruházása. Emellett hiszünk a nemzetközi tudásmegosztásban is, hiszen a klímaváltozás nem áll meg a határokon. A napokban jelentettük be, hogy a magyar külügyminisztérium támogatásával gumibitumen gyárat építünk Tatárföldön, ahol a zalaegerszegi gyárnál szerzett tapasztalatainkkal is segítjük a beruházást. Mindemellett persze a kiskereskedelmi hálózatunk is rendkívül nagy értéket képvisel: itt az egyre magasabb minőségű fogyasztói szolgáltatásokra, a digitalizációra, a mobilitásra helyezzük a hangsúlyt. Hisszük azt, hogy a MOL jövőjét egy ilyen, sokszínű és kiegyensúlyozott portfólió tudja a legjobban szolgálni.

Az EU 2050-re teljesen klímasemlegessé szeretne válni. Mennyire látják ezt reálisnak?

Bár számos előremutató kezdeményezés van, jelenleg sem az EU, sem az iparági cégek nem tudják pontosan, hogy a klímasemlegesség hogyan érhető el. Mi annyit tudunk kijelenteni, hogy a következő években mindent megteszünk azért, hogy beindítsuk a körforgásos gazdaságot a régióban, fejlesztéseink és beruházásaink során pedig egy világos célt fogunk követni: 2050-re minden tevékenységünket karbonsemlegessé szeretnénk tenni.

Ennek megfelelően már 2030-ig 30%-kal csökkenteni fogjuk a tevékenységeinkből származó és az általunk megvásárolt energiához kapcsolódó közvetlen kibocsátást, úgy, hogy a Kutatás-Termelés és a Fogyasztói Szolgáltatások üzletágaink karbonsemlegességet érnek el, a Feldolgozás és Kereskedelem üzletágunk pedig 20%-kal kevesebb CO2 kibocsátásért fog felelni 2019-hez képest. Emellett az üzemanyaggyártástól való elmozdulással csökkenteni tudjuk a termékeinkhez köthető CO2 kibocsátást is, hiszen így azt szenet, amely a fosszilis üzemanyagok elégetésekor CO2 formájában elkerülhetetlenül a légkörbe kerül, nem mint energiaforrást, hanem mint építőelemet használjuk fel. A szénhidrogénekből üzemanyag helyett olyan anyagokat, tárgyakat, gépeket létrehozva, amelyeket hosszú évekig vagy akár évtizedekig használunk ahelyett, hogy elégetnénk.

Milyen beruházásokat tervez a MOL a körkörös gazdaság területén?

Az, hogy Közép-Európa körforgásos gazdaságának kulcsszereplőjévé fogunk válni, a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2025-ig 1 milliárd dollárt fektetünk fenntarthatósági projektekbe. Alapvető törekvésünk, hogy bio- és hulladékalapú anyagáramokat integráljunk a működésünkbe, ezzel kiegészítve hagyományos, fosszilis nyersanyagforrásainkat. Fő céljaink között szerepel, hogy 2030-ra legalább 100 kt második generációs bioüzemanyagot állítsunk elő és 100 kt éves műanyag-újrahasznosítói kapacitást érjünk el.

Ha már műanyagok: az EU komoly célokat fogalmazott meg az újrahasznosítás és az egyszer használatos műanyagok területén. Hogyan fogja ez érinteni a fosszilis műanyagok iránti hosszú távú keresletet?

Nyilvánvaló, hogy az újrahasznosított műanyagok iránti kereslet jelentősen nőni fog a következő évtizedben, bizonyos szegmensekben – így például a csomagolóanyagok területén, az EU-s jogszabályi előírásoknak is köszönhetően – nagyobb mértékben. Ez azonban csak kevés termék esetében jelenti azt, hogy a primer műanyagok iránti kereslet csökkenne. Ennek több oka is van. Egyrészt, a műanyagokat szokás a lehető legrosszabb alternatívaként kezelni, de tény, hogy gyakran fenntarthatósági szempontból kedvezőbb mutatókkal rendelkeznek, mint a többi alapanyag.

Az autóiparban például egyre népszerűbb a műanyagok használata, mivel a műanyag-alkatrészek kisebb súlyúak, mint például a fémek, így súlycsökkentés érhető el, ami összességében az autó élettartama során kevesebb szén-dioxid-kibocsátást eredményez.

Másrészt, bizonyos piaci szegmensekben jelenleg a biztonsági előírások sem engedik meg újrahasznosított műanyagok használatát, ilyenek például az élelmiszerrel érintkező, vagy az egészségügyben használt termékek. Ennek ellenére tagadhatatlan, hogy a műanyagok nem megfelelő kezelése hatalmas terhet ró a környezetre. Ezért, felelős vállalatként, folyamatosan dolgozunk azon, hogy újrahasznosított termékekkel kombináljuk a termékportfóliónkat, és innovatív megoldásokat kínáljunk a vevőknek. Megjegyezném, hogy nemcsak terveink vannak, hanem kézzelfogható eredményeink is.

Milyen konkrét lépéseket tudna említeni, a MOL jelenleg is kínál már környezetbarát termékeket?

Ha újrahasznosított műanyagról beszélünk, sok esetben valamilyen alacsony minőségű termék jut eszünkbe. Mi viszont azon dolgozunk, hogy a vevőinknek ne kelljen kompromisszumot kötniük az újrahasznosított műanyagok használata miatt, ezért magas hozzáadott értékű termékeket szeretnénk kínálni. Jó példa erre németországi műanyag-újrahasznosító leányvállalatunk, az Aurora, amit 2019-ben vásároltunk meg. Az Aurora főleg az autóipar számára gyárt magas minőségű műszaki műanyag alapanyagokat, 100%-ban újrahasznosított forrásból, így kiegészítve primer műanyag portfóliónkat. Vagy stratégiai partnerségünk a szintén német APK nevű céggel, ami képes a rendkívül komplex, többrétegű polietilén műanyag csomagolófóliák újrahasznosítására, ami megoldást nyújt egy komoly iparági problémára. Tavaly stratégiai partnerségre léptünk a Meraxis svájci-német cégcsoporttal is, akikkel közösen magas minőségű, hulladékon alapuló speciális műanyagkeverékeket fejlesztünk ki főleg az autó-, bútor- és csomagolóipar számára. Ezeket a technológiákat szeretnénk a régióba hozni, de emellett persze saját termékfejlesztéssel is támogatjuk a portfóliónk diverzifikálást. Ezekből a jelenleg még kisléptékű projektekből rengeteget tanulunk, és jó alapot nyújtanak arra, hogy a stratégiában kitűzött céljainkat teljes egészében megvalósítsuk.

Mit jelent ma a hulladékgazdálkodás a MOL-ban és mik a hosszútávú terveik? Származik-e nyeresége a cégnek abból, hogy átveszi és újrahasznosítja a hulladékokat? 

A MOL és hulladékgazdálkodás kapcsán talán a használt lakossági sütőolaj-begyűjtés és a zalaegerszegi gumibitumen gyártás a legismertebb, emellett viszont más lépéseket is teszünk, ami a nagyközönség számára kevésbé látható. Egyrészt kötelességünk a saját tevékenyégből származó hulladékok kezelése, itt legfőbb célkitűzésünk, hogy megfeleljünk az EU-s normáknak és minimalizáljuk a hulladék-lerakást. Jelenleg évi kb. 120000 tonna saját hulladékot kezelünk. Ennek egy része energetikai hasznosításra kerül. Ha hosszú távra tekintünk, a Világbank előrejelzése szerint 2050-ig a globális hulladéktermelés 70%-kal fog nőni a jelenlegi mennyiséghez képest. Mit tehetünk ebben a helyzetben? A válasz ez esetben is a körforgásos gazdaság elveinek integrálása: megszokott viselkedésformákat újakkal kell helyettesítenünk, lineáris helyett újrahasznosítási körökben kell gondolkoznunk, tudatosítanunk kell, hogy a ma termékei a jövő nyersanyagai. Ezzel összhangban hosszútávon szeretnénk kiaknázni a kommunális és egyéb biológiai hulladékokban rejlő lehetőségeket is, amellyel maximalizálni szeretnénk a körkörösséget.

A körkörösségnek és a jövedelmezőségnek kéz a kézben kell járnia, így biztosítva a fenntartható növekedést. Ehhez arra van szükség, hogy alapanyagként és potenciális energiaforrásként tekintsünk mindenre, és a nagyszüleink, felmenőink találékonyságát ötvözzük a modern technológiával. Ők annak idején kialakították a maguk kicsi körfogásos gazdaságát a kertjeikben, nekünk pedig az a dolgunk, hogy globálisan érvényt szerezzünk a felelős, takarékos gondolkodásnak. Hosszú távon ez a szemléletmód mindenképp a vállalat fenntartható és nyereséges működéséhez járul hozzá.

Ez lehet a jövőben az olajipari vállalatok új üzleti stratégiája?

Minden vállalat a kompetitív versenyelőnyeinek megfelelőn kell, hogy kialakítsa a stratégiáját, nem létezik univerzálisan jó megoldás. Mindazonáltal egyre több cég ismeri fel, hogy a hulladék nemcsak egy probléma, ami megoldásra vár, hanem értékes erőforrás. Mivel a MOL célként tűzte ki, hogy a körforgásos gazdaság kulcsszereplője lesz, integrálni fogunk különböző hulladékokat alapanyagként a működésünkbe. Emiatt komolyan figyeljük a piacot és a hulladék petrolkémiai alapanyaggá való átalakításának lehetőségeit és a technológiákat. Tevékenységünkből fakadóan nagyon sok tapasztalatunk van már ezen a területen, és szeretnénk a szaktudásunkkal a saját üzleti érdekeinken túl közcélokat is szolgálni.

A MOL jelentős átalakulás előtt áll, amelynek elengedhetetlen részei a dolgozók is – mit várnak a jövő MOL-os munkavállalójától?

Egy biztos: az iparági transzformáció nagyon izgalmas fejlődési utat ígér a MOL-os munkavállalóknak. Mindezt egy sokszínű csapatban, ahol minden nap együtt tanulunk, együtt gondolkodunk és együtt építünk valami újat. Szerintem a siker kulcsa, hogy agilisak, innovatívak legyünk és vállalkozói szellemmel közelítsük meg a projekteket. A MOL-ban a tehetséggondozásra is kiemelt figyelmet fordítunk: a frissdiplomásoknak szóló Growww program népszerű a kezdő munkavállalók körében, emellett különböző szintű belső tehetségprogramokkkal és képzésekkel is támogatjuk kollégáink folyamatos fejlődését. A MOL-ban mindenkinek lehetősége van, hogy részese legyen a jövő formálásának.

Fotók: Tuba Zoltán / képszerk.hu