Kockázatos lehet a kilábalás: inflációs lavina indulhat be hamarosan

A Policy Agenda által számított 2021. II. negyedévi Gazdasági Fejlődés Indexe (0,95%) az elmúlt évi jelentős visszaesést követően kissé javul, és ez jelzi szinte valamennyi ágazat – így a leginkább kritikus idegenforgalom - lassú feléledését. Az exportunkban alapvető fontosságú ipar teljesítménye újra bővül. A helyreállítás szükségszerűen növekvő forrás-felhasználása következtében a fiskális folyamataink javulását az újraindítás jelentősen nehezíti, ráadásul a választási időszakban további kiadásnövekedés lesz. Magas marad a költségvetési hiány, és a növekvő inflációt követően a megkezdett monetáris szigorítás tovább folytatódhat.

A kedvezőbb egyensúlyi folyamataink helyreállítását ez évben a fogyasztói áremelkedés üteme mellett a forint esetleges tovább gyengülése is nehezíteni fogja. A foglalkoztatottság 2020 tavasza után bekövetkezett csökkenése, a munkanélküliség érezhető emelkedése és a nehézségeknek kitett családok jövedelem-szűkülése is jelentős életviteli gondokat okozhat. Mindezeket befolyásolhatja a járvány esetleges újabb „fellángolása”, és a társadalmi-politikai feszültségek.

A járvány alaposan megváltoztatta a korábbi terveket

2020. év egészében az 5,1%-kal csökkenő GDP alacsonyabb volt a 6,1%-os uniós átlagnál, bár a kelet-közép-európai tagországokénál nagyobb lett. A gazdasági visszaesés mértékénél fontosabb, hogy a gazdaság és a társadalom megrendült állapotából milyen áldozatokkal jár a kilábalásunk. A korábbi tapasztalatok szerint a hiány csökkentése, a felesleges kiadások elkerülése lenne a megoldás a további évek növekedésének meglapozásához.

Az idei első negyedévben a bruttó hazai termékünk 2%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 1,6%-kal csökkent a múlt év első negyedévéhez viszonyítva. Az idei kormányzati tervek módosulnak, a korábbi 4,3%-os ez évre tervezett GDP növekedést már jóval meghaladó előrejelzésekhez igazodik a gazdaságpolitika. A 2020 évi igen alacsony bázist jelentő bruttó hazai termék bővülését most jóval magasabb – akár 7% körüli - ütem követheti. A nemzetközi gazdasági előrejelző szervezeteknek a gyorsabb kilábalásban bízó optimizmusát is mutatja, hogy 2021 évre 5% közelébe módosították a magyar bruttó hazai termék növekedését. Ez azonban még így is elmarad a Kormány több tervezett intézkedése alapjául szolgáló GDP bővüléstől.

A corona-vírus járvány miatti korlátozások következményei a gazdasági szervezetek és a háztartások szerint is súlyosak, és még hosszabb távon negatív marad a hatásuk. A gazdasági visszaesés leküzdését, az újbóli általános és egyértelmű növekedést több tényező is nehezíti. A versenyképesség hiányát nem javító folyamatok kezdődnek. Erre utal az, hogy a vállalati szféra szerint sem jó irányú a költségvetés által gerjesztett magas beruházási ráta, a korábban elhatározott beruházások folytatásának, vagy pl. a haderőfejlesztési programnak a jelentős kiadásai. A következő években feltehetően jelentős gondot okoz majd a rendkívül magas államháztartási hiány és megnövekedett államadósság kényszerű csökkentése.

A beruházások volumene 2021 első negyedévében 0,5%-kal emelkedett az előző negyedévhez, és 2,5%-kal az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az építési beruházások volumene 0,9%-kal csökkent az előző negyedévhez, és 1%-kal az egy évvel korábbihoz képest. A gépberuházásoké 1,5%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 7%-kal az előző év azonos időszakához viszonyítva. A beruházási teljesítmény egynegyedét képviselő feldolgozóipari fejlesztések 10,1%-kal visszaestek; a legtöbb ágazatban a megvalósuló fejlesztések volumene számottevően csökkent.

Amíg 2020-ban a kormányzati szektor deficitje a GDP 8,1%-ára emelkedett, az idei évben feltehetően csak 7,5%-ra csökken, és még 2022-re is rendkívül magas, 5,9%-os hiányt tervez a kormány. A költségvetési folyamatok nehézségeit jelzi, hogy az államháztartásnak – a gazdasági ciklus hatásával is számoló – strukturális hiánya a 2020 évi 6%-ról ebben az évben emelkedni fog, várhatóan 6,3%-ra, és még a jövő évben is 5,5%-os hiány várható a kormány terve alapján. A megvalósuló 27%-os beruházási ráta, az ígért adókönnyítések-visszatérítések, nyugdíj kiegészítések, és támogatások pedig a költségvetésnek a tervezettnél is magasabb hiányát valószínűsíti.

A vállalkozások megsegítése alapvető fontosságú

A GFI indexünkben a vállalati gazdálkodás mutatói az egy évvel ezelőttihez viszonyítva most értelemszerűen javulnak. A cégek beruházásait viszonylag nagyobb összegű, olcsó források támogatják, de a jövőbeli kereslet nagysága és struktúrája bizonytalan. Sok vállalkozás nem indítja korábban tervezett beruházását.

Az ipari termelés ez év márciusban 0,4%-kal emelkedett az előző hónaphoz, és 16,2%-kal 2020 azonos időszakához képest. Az első negyedévben 4%-kal bővült a termelés. Az ipari export márciusban 0,8%-kal visszaesett az előző hónaphoz, de már 22%- kal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az első negyedévben 6%-kal emelkedett a kivitel volumene.

A feldolgozóipari kibocsátás 3,9%-kal, az energetikai iparé 6,7%-kal emelkedett az egy évvel ezelőttihez mérten. Évkezdettől a feldolgozóipar közel egyharmadát adó járműgyártás termelése 3,6%-kal mérséklődött, az ipari termelés volumenében harmadik helyen álló élelmiszeripar kibocsátása 1,9%-kal visszaesett, viszont a második legnagyobb súlyú alágat jelentő számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásé 9,3%-kal nőtt.

Az ipari termelői árak 2021 márciusra egy év alatt összességében a feldolgozóiparban 8,3%-kal, az energetikai szakágazatokban 17,7%-kal nőttek. Az ipari export értékesítési árai márciusban 10,2%-kal, a kiviteli árak az első negyedévben 9,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A mezőgazdasági termékek felvásárlásának volumene 2021 első negyedévében 5,7%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A turistaforgalomban ez év első negyedében 181 ezer vendég 579 ezer éjszakát töltött el magyarországi szálláshelyeken. A vendégek száma 89,9%-kal, a vendégéjszakáké 86,2%-kal elmaradt a 2020 évi forgalomtól. A külföldi-vendég éjszakák száma 90,4%-kal visszaesett, de a belföldi vendégeké is még 81,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 2021 első negyedévében 11 milliárd forintot tett ki, 86,6%-kal kevesebbet, mint 2020 azonos időszakában.

Az építőipari kibocsátás 2021 első negyedévében 2%-kal mérséklődött. Az épületek építése 1,5%-kal emelkedett, az egyéb építményeké 4,6%-kal visszaesett. Az építőipari vállalkozások új szerződéseinek volumene márciusban 41,9%-kal, ezen belül az épületek építésére 53,4%-kal, az egyéb építmények létrehozására 32,4%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az építőipari termelés 2021. márciusban 11,5%-kal nőtt az előző hónaphoz, és 4,3%-kal az egy évvel korábbihoz képest.

2021-ben várhatóan leggyorsabban az építőipar, az ipar és a szállítás bővül, míg a turizmus-vendéglátás, az ingatlanszektor talpra állása nehezen halad.

Magas infláció és jelentős fiskális bővítés

A GFI pénzügyi mutatói a válságból történő kilábalást segítő intézkedések miatt - a gazdasági visszaesés okozta problémákon túl – nem javulnak, az előző negyedévihez képest változatlan bizonytalanságokkal terhelt fiskális és monetáris helyzetet jeleznek.

A folyó fizetési mérlegben enyhe romlás várható, de a magyar finanszírozási képesség - az eu-transzferek következtében - pozitív maradhat. A jelentősen megemelkedett adósságráta nem romlik tovább, lassú csökkenése valószínű.  A hitelminősítők 2021 elején változatlanul hagyták a magyar besorolást. 2020 tavasza óta mintegy 1600 milliárd Ft maradt a vállalkozásoknál a be nem fizetett törlesztőrészletekből. Ezek nagy részét a működési költségek fedezéséére használták. A hiteltörlesztési moratórium várható szeptemberi feloldása után a hitel-törlesztési mutatók romlására számíthatunk, és a gyengülő hitel-felvételi képesség miatt a növekvő hitelállomány minősége is romlani fog.

2021 első negyedévben az export volumene 7,6%-kal, az importé 5,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 729 millió euróval nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. A külkereskedelmi kivitelünk és behozatalunk forint-árszínvonala egyaránt 5,5%-kal nőtt, a cserearány nem változott. A forint az euróhoz képest 6,5%-kal gyengült. A külkereskedelmi termékforgalom felét képviselő gépek és szállítóeszközök kivitelének volumene az első negyedévben nyers adatok szerint 10,6%-kal, a behozatalé 8,9%-kal emelkedett.

Az államháztartás konszolidált – önkormányzatok nélküli pénzforgalmi szemléletű - hiánya április végén az éves hiánycél 43,5%-a volt. A központi költségvetés hiánya 890 milliárd forint, az éves előirányzat 64,1%-a.

A gazdálkodó szervezetek az első négy hónapban 589 milliárd forint adót fizettek, 16%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A lakosság a negyedik hónap végéig 1 015 milliárd forint adót fizetett, 9,6%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Személyi jövedelemadóból 8,9%-kal, gépjárműadóból 27,2%- kal, illetékekből 10,1%-kal több állami bevétel keletkezett az egy évvel azelőttinél.

A laza monetáris politika, a 0,6%-os alapkamat az év közepén már nem lesz fenntartható. A forint esetleges további gyengülése is a betéti tenderek során kínált kamatok emelését okozza.

Áprilisban és májusban az 5,2%-os magyar infláció az Európai Unió tagországai között a legmagasabb értéket mutatta. Jelentős volt az emelkedés az élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a szolgáltatások fogyasztói árában, gyorsan nő egyes alapvető élelmiszerek ára és drágultak a tartós fogyasztási cikkek, személyautók is. 2021 éves átlagában 4% körüli infláció és tovább gyengülő forint árfolyam valószínűsíthető.

Jelentős különbségek a háztartások helyzetében

A KSH mintavételes lakossági felmérése szerint a február és április közötti három hónap átlagában a foglalkoztatottak száma 4 millió 575 ezer fő volt, 9 ezer fővel, 0,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottak átlagos száma a pandémia harmadik hulláma alatt 85 ezer fő, 11,7%-kal kevesebb volt az egy évvel azelőttinél.

Az aktív munkanélküliek száma április végén 206 ezer fő volt, 18,4%-kal több mint egy évvel korábban. A munkaerő-felvétel alapján számított munkanélküliségi ráta az április előtti három hónap átlagában 4,3% volt, 0,6 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A 25 éven aluliak munkanélkülisége 12,5%-os.  A járvány kitörése után több mint kétszázezren vesztették el a munkajövedelmüket, vagy csökkent jelentősen bérük, és 2021 közepén változatlanul bizonytalanok jövőjükben. Megtakarításaikat a háztartások felélték, ezzel elvesztették az anyagi biztonságukat. Segítséget jelentett ugyan a banki hitelekkel kapcsolatos moratórium, de ez most a visszájára fordul.  

A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 2021 első negyedévében átlagosan 408 ezer forint volt, 9,4%-kal több mint egy évvel azelőtt. A 321 ezer forintos bruttó medián kereset 8,5%-kal meghaladja ugyan az egy évvel korábbit, de ez a medián kereset 21,3%-kal kisebb az átlagkeresetnél.

A GFI mutató alapján a fogyasztás bővülése elmarad majd a korábbi évekétől. Kérdéses a további dinamikus béremelkedés lehetősége. A járványhelyzet megszűnésével még ez évben várható az adott kedvezmények-könnyítések visszarendezése. A családvédelmi programmal megalapozott korábbi magas fogyasztói bizalom az egyre jobban beszűkülő költségvetési források miatt csökkenni fog. Már az eddigi növekedést is lassították a növekvő lakásépítési-, karbantartási költségek, a lakásbérlés magas szintje és a meglóduló inflációs folyamat. 2020 tavaszától a hitelezési moratórium a lakossági hitelek 54%-át érintette és bár ezek kétharmada kikerült ez év januárjától a kedvezmény alól, de a moratóriumban maradt háztartások számára a végleges megszűnés elhúzódó gondokat jelent majd. Az alapkamat várható emelése pedig szűkíti majd a hitelezési expanziót.

A családok 2021 elején 470 ezer forintot jelöltek meg a számukra biztonságot jelentő tartalékként. A 2020. májusi adathoz képest ez 100 ezer forinttal több. Legnagyobb összeg a 40-59 éves korosztály szerint szükséges mintegy kb. 500 ezer forint, míg a legkevesebb a 60 év feletti munkavállalók által becsült 277 ezer forint. A 2020. májusi 48%-kal szemben most a családoknak 44,8%-a rendelkezik ezzel az összeggel, a fővárosban pedig a válaszadóknak csak 41%-a.  Érezhető a bizonytalanság a pénzforgalmat vizsgálva is. Nagymértékben emelkedik a készpénztartás. A készpénzállomány 7.443 milliárdra, májusban például 51 milliárddal nőtt.

2021-ben a fogyasztás növekedése megközelítheti a 3,5%-ot, a reálkereset 2% körüli növekedése mellett. A második félévtől a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése, és a minimálbér februári 4%-os emelése utáni további 1 százalékpontos emelése éves átlagban a bruttó átlagkeresetet 6%-kal növelheti. A nyugdíjak reálértéke - a 13. havi nyugdíj visszarendezése, valamint a gazdasági növekedés és az infláció emelkedése miatti nyugdíjprémium hatására mintegy 3%-kal emelkedhet.