Küszöbön a négynapos munkahét: a home office után ez kavarhatja fel a magyarok életét?

Mikor 2020 tavaszára a pandémia Magyarországot is elérte, a hazánkban működő cégek nagy része, ha tehette átállt az otthoni munkavégzésre. Ennek következtében beindult a kutatások és elemzések gyártása is, melyek azt vizsgáltak, az otthoni munkavégzés van-e olyan hatékony, mint az irodai, és számos hazai és nemzetközi elemzés jutott arra a következtetésre, hogy ez a munkarend, nem hogy csökkentette, de még növelte is a munka hatékonyságát. Az otthoni munkavégzés normalizálódásával egyre inkább kérdéses, hogy ha egyszer véget ér a járvány, milyen formában állunk vissza a „normál” munkarendre. A négynapos munkahét lehet a jövő trendje?  A Pénzcentrum már korábban is foglalkozott a kérdéssel, sőt olvasóink véleményét is kikértük témában.

A Négynapos munkahét ötlete

A négynapos munkahét már az 1970-es évek óta  a közbeszéd része. Többször és sok helyen tettek kísérletet bevezetésére, eltérő sikerességgel. A kérdés a járvány alatt újra napirendre került, miután bebizonyosodott, hogy a távmunkában dolgozók hatékonyabban működnek, mint korábban bent az irodában. Ami akár azt is bizonyíthatja, hogy a korábban öt napra szánt munkát akár négy nap alatt is elvégezhetik. 

A  négynapos rendszer "versenytársa" a munkába járás racionalizálásában az úgynevezett "3-2-2-es" munkahét lehet, ez az elnevezés 3 az irodában töltött, 2 otthon végzett munkanapot és 2 szabadnapot takar. A kulcs itt a rugalmasság, hiszen ebben a rendszerben elviekben a munkavállalók a számukra legmegfelelőbb kombinációt választják, és egyéni, személyes menetrendjük alapján alakítják napjaikat.

A Pénzcentrum korábban megkérdezte olvasóit, a kettő közül melyik rendszert tartanák szimpatikusabb megoldásnak, és a válaszadók 62,39%-a a négynapos munkahét mellett tette le a voksát, mindössze 37,61%-uk körében volt népszerűbb a szabadabban alakítható másik modell. Egyértelműnek tűnik tehát, hogy a magyarok szimpatizálnak a négynapos munkahét elképzelésével.

Számos nemzetközi példa igazolja a hatékonyságát

A tengerentúlon uralkodó trendeket támasztja alá, hogy egy ZipRecruiter nevű, amerikai álláskereső portálon a négynapos munkahetet ígérő álláshirdetések száma az elmúlt öt évben megnégyszereződött. 2020-ban már 10000 hirdetésből 62 ilyen volt. Az oldal adatai szerint a négynapos munkahét leginkább sales, kiskereskedelmi és egészségügyi területeken vált gyakorivá. A négynapos munkahetek persze nem csak az Egyesült Államokban, hanem számos más országban is terjednek.

• 2020 májusában az új-zélandi miniszterelnök a munkahetek átszervezésének megfontolására kérte az országban működő cégeket
• 2021 márciusában a spanyol kormány kísérleti programoot indított a vállalatok 4 napos munkahétre való átállítására
• Oroszországban és Nagy-Britanniában is évek óta napirenden van a kérdés, vezető politikusok lobbiznak mellette

A munkáltatók körében persze még a szkepticizmus az uralkodó álláspont, de egyre több kutatás támasztja alá, hogy az ötödik munkanap elhagyása hosszú távon nem csak a dolgozóknak, hanem a munkahelyeknek is hasznára válhat. Íme, négy indok, miért érdemes meglépni a váltást.

Növeli a produktivitást

Nemzetközi kutatásokból kiderült, hogy a dolgozók szerint a túl sok meeting a legnagyobb munkahelyi időrabló. Ha kevesebb a heti munkaóra, az pedig arra késztetheti a cégeket, hogy racionalizálják a munkafolyamatokat és a reggeli meetinget jó esetben egy e-mailben letudják.

Ez történt a The Wanderlust Groupnál is. A tulajdonos szerint számos dolgozó már korábban is a hátralévő hete megtervezésére, vagy konkrétabb feladatok végzésére használta a hosszú hétfői meetingeket, így azok elmaradásával nem vesztettek sokat, a kevesebb munkaóra pedig arra késztette őket, hogy sokkal direktebben, általában szöveges üzenetekben tudják le a belső kommunikációt.

Más, a rövidített munkahét bevezetőcégek is a hatékonyság növekedéséről számoltak be. A Microsoft még 2019 augusztusában, Japánban vezette be próba jelleggel a fizetéscsökkenés nélküli négynapos munkahetet, és a négy hetes időszak alatt dolgozónként 40%-al sikeresebbek lettek eladások terén az előző nyári statisztikákhoz képest. Természetesen a változással a dolgozók túlnyomó többsége is elégedett volt.

Bár nyilván nem minden vállalkozás nyer a négynapos munkahéten, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a többségük igen. A Reading Egyetem egy 2019-es tanulmánya rámutatott, hogy a változtatást meglépő brit cégek kétharmada tapasztalt pozitív változást a dolgozói produktivitásán. Egy brit munkaügyi szervezet pedig egyenesen a négynapos munkahét országos bevezetése mellett foglalt állást, azzal érvelve, hogy a technológia fejlődéséből eredő automatizálódás adta lehetőségek alkalmazásával minden fél csak nyerhet.

A négynapos munkahetet ígérő hirdetésekre több a jelentkező

A rövidebb munkahét által nyújtott flexibilitás olyan dolog, amire a legtöbb álláskereső szeme felcsillan. A ZipRecruiter állásportál 2018-as statisztikái alapján a négynapos munkahéttel kecsegtető álláshirdetések átlagban 15%-al több jelentkezőt vonzottak, mint az azonos szektorokban normál munkahéttel meghirdetett társaik.

Idén egyelőre a személyi gondozási szolgáltatások területén 30, a turizmusban 24, az egészségügyben 16, tech cégek esetén 10, az oktatásban 9, az építőiparban pedig 4 százalékkal vonzottak több jelentkezőt az átlagnál az ilyen típusú hirdetések 

A Reading Egyetem felmérése szerint egyébként a brit munkaadók 63%-a gondolta úgy, hogy a négynapos munkahét bevezetésének vonzereje segítette őket a munkaerő toborzásban.

A kevesebb munkaórának környezetvédelmi előnyei is vannak

A dolgozókon és a munkaadókon túl, a kevesebb munkán még a földünk is nyerhet. A Massachussets Egyetem 2012-as kutatása rámutatott, hogy a kevesebb munkaóra környezetvédelmi szempontokból is előnyös. Rájöttek ugyanis, hogy azoknak az országoknak, ahol rövidebb a dolgozók heti munkaideje, kimutathatóan kisebb az ökológiai lábnyoma, a szén-dioxid-lábnyoma és alacsonyabb a széndioxid-kibocsátása is, írták a kutatók, a kevesebb utazást és kisebb energiaszükségletet megjelölve ezek valószínű okaként.

A heti eggyel kevesebb munkanap, becsléseik szerint több mint 30%-al csökkentheti egy ország szén-dioxid lábnyomát és az energiaspórolás mértéke is hasonlóan szembetűnő. Ezt alátámasztja az is, hogy a Microsoft a négynapos munkahét japán „főpróbája” során arra a megállapításra jutott, hogy heti egy munkanap elhagyása 23%-al csökkentette az iroda energiafelhasználását.

A rövid munkahét kiegyenlítheti a munka és a magánélet közötti egyensúlyt

2018-ban a Perpetual Guardian nevű Új-Zélandi befektetési cég Aucklandi akadémiai kutatók segítségével térképezte fel, milyen hatást gyakorolt 240 alkalmazottjukra, hogy 40 órára kifizették, de csupán heti négy nap hívták be dolgozni őket. A két hónapos tesztidőszak végén a dolgozók arról számoltak be, hogy több időt tudtak a családjukra szánni és kevesebbet stresszeltek. Összességében 78%-uk volt elégedett a munkája és a magánélete közötti egyensúllyal, a két hónappal mért korábban tapasztalt 54%-os aránnyal szemben.