Nem csak az ország, a magyar gazdaság is karanténban van

A korlátozások lehetséges hatásainak tanulmányozása céljából a kórokozó által elsőként érintett ország Kína januári és februári adatait vizsgálták meg az Allianz kutatói. Az elemzett adatok szerint, az egy hónapig tartó korlátozás következtében 13 százalékkal csökkentek a fogyasztói kiadások, míg a befektetések aránya 20 százalékkal, az export pedig 16 százalékkal esett vissza.

Mindez arra utal, hogy a korlátozások minden egyes hónapja 7-10 százalékos csökkenést eredményezhet a reál bruttó hazai termékben (GDP-ben), azaz az inflációval korrigált gazdasági teljesítményben. Feltételezve, hogy június végére újraindulnak a szokásos tevékenységek - és a havi veszteségek 80-90 százaléka júniusra megtérül -, a második negyedévben jöhet el a mélypont.

Amennyiben a kormányoknak sikerül kordában tartani a fertőzés terjedését, a gazdasági tevékenységek a második félévben a megszokott kerékvágásban haladhatnak újra. Eszerint az U alakú fellendülést leíró forgatókönyv alapján - amelyben a hirtelen visszaesést követően hamar helyreállnak a normális szintek - 2020 első felét súlyos recesszió jellemezné. A globális növekedés 0,8 százalék lehetne az évben; az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye pedig 0,5 százalékkal nőne, az euróövezeté azonban 1,8 százalékkal csökkenne. Az Allianz Research tanulmánya szerint 

A legkedvezőtlenebb forgatókönyv

Pesszimizmus az üzleti világ mérőszámaiban

A gyártó és a szolgáltató ágazatok gazdasági állapotát egyaránt kifejező barométer, a PMI értéke minden eddiginél alacsonyabb szintre csökkent az euróövezetben, mindössze 31,4 pont volt márciusban. Az 50 feletti PMI érték gazdasági növekedést, míg az 50 alatti visszaesést jelez.

Különösen sebezhetőnek tűnik a szolgáltató ágazat: az erre vonatkozó PMI 24 pontot csökkenve 28,4 pontra esett vissza. Az új megrendelések rekordcsökkenése és a jövőbeli eredményre vonatkozó várakozások, valamint a foglalkoztatásban 2009 júliusa óta tapasztalható legjelentősebb visszaesés egyértelműen arra utal, hogy még sok nehézség vár ránk.

Strukturális változások

• Egészségügyi rendszerekbe történő befektetések: Több éve tartó mellőzésük után az egészségügyi rendszerek ismét előtérbe kerülhetnek, mivel a vírus miatt hangsúlyossá válik a megbízhatóbb közegészségügyi rendszerek iránti igény.
• Kína jelentősége: A koronavírus az ázsiai óriást érintette a legkorábban. A járvány által megtépázott ország kezd talpra állni, ráadásul segítséget nyújt a vírus többi epicentrumának, és szakértelmével is támogatja őket. Ez az esemény megerősíti Kína világgazdasági jelentőségét.
• Globalizáció helyett lokalizáció: A vírus terjedésekor az országok bezárkóztak, és számos vállalkozás hatalmas csapásként élte meg az ellátási láncot érő hirtelen sokkhatást. Lehetséges, hogy a cégek inkább a saját házuk táján fognak körülnézni az igényeik kielégítése céljából, amikor a hasonló jövőbeli sokkhatások esélyét próbálják majd csökkenteni.
• Egyéb kihívások kezelése: A válság megváltoztathatja azt is, hogy hogyan küzdünk meg más nehézségekkel, mint például az éghajlatváltozással, amely szintén exponenciális, valószínűségi, kollektív kihívásként áll előttünk.
• Módosulhatnak a befektetési trendek: Kevesen kételkednek abban, hogy a járvány következtében máshogy fogunk dolgozni, vásárolni és utazni. Megváltozhat azonban a befeketítéseink módja, illetve az is, hogy egyáltalán befektetünk-e. Mindez akár új pénzügyi termékek létrehozását is ösztönözheti.