Kaptál tavaly béremelést? Lehet, hogy idén lefagy az arcodról a mosoly

Tavaly a magyar gazdasági növekedés erőteljesen lassult az előző két évhez képest, főleg az EU-források visszaesése, emiatt a beruházások zuhanása nyomán. A GDP pontosan 2 százalékkal fejlődött, ami megegyezik a GKI előrejelzésével. A nemzetközi összehasonlításra alkalmas adatok szerint az év egészében a bővülés üteme (1,8 százalék) azonos volt az EU átlagával, a régióban azonban csak Észtországét és Lettországét múlta felül. Különösen Románia és Bulgária növekedett lényegesen gyorsabban. A beruházások az EU 2 százalék közeli átlagos bővülésével szemben 15 százalékkal zuhantak, a lakosság fogyasztása viszont az EU 2,7 százalék körüli átlagánál sokkal gyorsabban, 4,2 százalékkal bővült. Egyedül a fogyasztás húzta a gazdaságot. A magyar ipari GDP 0,8 százalék növekedési üteme elmaradt az EU 1,5 százalék közeli átlagától. A magyar gazdasági növekedés idei - mindenekelőtt az EU-támogatások növekedésének köszönhető - gyorsulásában teljes az egyetértés; az előrejelzett mérték 3 és 4 százalék között szóródik. A GKI - elsősorban a korábban gondoltnál is jóval gyengébb tavalyi beruházási teljesítmény bázishatása miatt - 3 százalékról 3,2 százalékra emelte 2017. évi GDP-prognózisát. Ez félúton van az IMF 3 százalékos és az EU 3,5 százalékos előrejelzése között, s alacsonyabb a kormány 4,1 százalékos várakozásánál. Termelési oldalról a gazdaság dinamizálója a tavalyi visszaesés nagy részét ledolgozó építőipar és a már tavaly is gyorsan bővülő kereskedelem lesz. A mezőgazdaság kivételével - ahol a tavalyi kiugrás után "természetes fogyás" várható - azonban várhatóan minden ágazat bővülni fog. Az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly kissé romlik, de kedvező marad. A hosszabb távú fejlődést meghatározó fő tényezőkben (az intézmények működésében, a szabályozás egyediségében és a piaci megoldások háttérbe szorításában, valós szerkezeti reformok elkezdésében) nem várható érdemi javulás. A kommunikációban a versenyképesség egyre gyakrabban jelenik meg, de ehhez két dolog kellene: több verseny és több képesség.

Hogyan változik a világgazdaság idén?

A világgazdaság növekedési üteme 2017-ben kissé gyorsul, elsősorban a felzárkózó országok, azon belül is a nyers- és fűtőanyag-termelők (Oroszország, Brazília és a közel-keleti kőolajtermelők) valamint az USA némi dinamizálódása nyomán. Ugyanakkor a II. világháború után kialakult világgazdasági rendet, a globalizációs folyamatot nagy kihívások érik. Donald Trump izolacionista és protekcionista elképzeléseinek megvalósulása átrendezheti a világ erőközpontjainak kapcsolatát, visszafoghatja a világkereskedelem korábban várt gyorsuló bővülését. Az EU jövőjét a Brexit időzítése és módja, néhány fontos tagállamában sorra kerülő választás, valamint a görög és az olasz pénzügyi-gazdasági helyzet befolyásolja jelentősen. Emellett a világgazdaság kegyelmi állapota - a rendkívül alacsony kamatlábak és energiaárak, ami Magyarországnak előnyös - lassan véget ér.

Az EU konjunktúraindexe februárban a 2016 véginél valamivel magasabb volt. A GKI konjunktúraindexe mintegy három éve viszonylag szűk sávban ingadozik, márciusban ennek tetején volt. Az építőipari bizalmi index tizenkilenc, a fogyasztói tizenegy éves csúcsára került. A magyar gazdaságpolitikában egyidejűleg van jelen a folyamatosság - ezen belül az EU-forrásokra is támaszkodó belső és külső egyensúly - megőrzése, valamint a jelenlegi helyzet fenntarthatatlanságának - így az alacsony bérre alapozott növekedés kifulladásának, a versenyképesség romlásának, az EU-forrásoktól való túlzott függésnek - a felismerése. A populista erők tavaly világszerte tapasztalható előretörésében a kormány eddigi politikájának, EU elleni "szabadságharcának" igazolását látta. Ezt a folyamatot azonban a holland választások megtörték, s hasonló eredmény valószínűsíthető a francia és a német választások után is. 2017 aligha lesz az "európai lázadás éve". Az EU-n belül felerősödött az integráció - legalább szűkebb körben való - megerősítését óhajtók hangja, a feszültségek alkalmazkodás útján való kezelésének keresése. Ez az egyének (munkavállalók), az egyes országok valamint az EU egésze versenyképességének javítását igényli. Az exportorientált magyar gazdaság számára a bezárkózás, az EU belső, döntéshozó magjából való kiszorulás - a nemzeti mozgástér esetleges szélesedése ellenére - stratégiai hiba.

A lakosság fogyasztása a 2016. évi 4,5 százalékos növekedéssel elérte a tíz évvel korábbit. 2017-ben immár ötödik éve tart a fogyasztás bővülésének gyorsulása.

A költségvetési szférában élénkülő béremelés, a minimálbér megugrása, s ennek következtében a bértorlódás elkerülése miatt más fizetési kategóriákban való bérfejlesztés kikényszerítése nyilvánvalóan része a választási gazdaságpolitikának. Ugyanakkor ez államháztartási szempontból "takarékos" megoldás, mivel a béremelések adóterhe ellentételezni tudja az adócsökkentések hatását. Mivel azonban ingyen ebéd nincs, ennek ára a vállalkozások (főleg a kicsik) versenyképességének romlása.

Az állóeszköz-felhalmozás 2016-ban az EU transzferek visszaesése miatt 15,5 százalékkal csökkent. Idén az újrainduló EU beruházási ciklus hatására legalább 8 százalékos bővülés várható. A beruházási ráta a 2014-2015. évi 21,7 százalékról 2016-ban 17,8 százalékra zuhant, majd 2017-ben 18,5 százalékra emelkedik,

A 2014-ben indult új EU költségvetési periódus pályázatait még idén meghirdetik, a fő cél azonban továbbra is a gyors pénzköltés. A pályázóknak megítélt támogatás ugyan 3950 milliárd forint, a 2014-2020-as ciklus forrásaiból azonban eddig csak 1735 milliárd forint elköltésére került sor. Ráadásul - mivel a nagy projekteket előre vették, hogy a számláló "pörögjön" -, a kifizetések jelentős része előleg, és ezen területeken még nem kezdődött meg az érdemi tevékenység.

Az ipari termelés két kedvező év után 2016-ban még 1 százalékkal sem bővült. Az idei kilátások is elsősorban az autóipartól függnek. A termelés 2017-re várható 3,5 százalékos növekedését segíti az Apolló gumiabroncs-gyár belépése. Az építőipar a tavalyi közel 19 százalékos visszaesés után az idén erőteljes növekedésre vált, a bővülő uniós kifizetések és a lakásépítés emelkedése alapján idén akár 15 százalékos építőipari bővülés is elérhető (a szint még így is a 2015-ös alatt marad). A 2016. évi 10 ezer után idén 14-16 ezer lakás átadása várható. A mezőgazdasági GDP a tavalyi közel 17 százalékos emelkedés után 2017-ben átlagos időjárás esetén várhatóan kissé (5 százalékkal) alacsonyabb lehet, mivel az alkalmazott agrotechnika miatt a teljesítmény továbbra is erősen függ az időjárási viszonyoktól, s így igen ingadozó. Az agráriumban 2010 óta négy évben volt kétszámjegyű növekedés és két évben kétszámjegyű (több mint 20 százalékos) visszaesés, s mindössze egyszer 5 százalék körüli változás. A szolgáltatási GDP 2017-ben kb. 3,3 százalékkal, a nemzetgazdasági átlagnál és az előző évinél is kissé dinamikusabban bővül. Növekedés döntően az üzleti szolgáltatásoknál várható, melyek közül 2017-ben leggyorsabban a kereskedelem-turizmus és a telekom-ágazat növekszik, de a tavaly egyedül visszaeső pénzügyi ágazat is bővülni fog.

Az áruk és szolgáltatások kivitele 2016-ban szinte a behozatallal azonos ütemben emelkedett, de ezen belül az árukivitel kissé elmaradt a behozataltól, míg a szolgáltatásexport 4 százalékponttal meghaladta azt. Az exporttöbblet mintegy 0,6 százalékponttal járult hozzá a tavalyi 2 százalékos GDP-növekedéshez. A külkereskedelmi forgalom volumenének növekedési üteme 2017-ben kissé gyorsul, az export kevésbé (5,3 százalékról 6 százalékra), az import erőteljesebben (6-ról 7,5 százalékra). Az import javára kinyíló olló magyarázata az, hogy a belföldi felhasználás gyorsul, a magyar exportképességben viszont nem várható javulás. Idén a belföldi kereslet növekedése következtében az áruforgalmi aktívum 9,9 milliárd euróról 9,3 milliárdra csökken, míg a szolgáltatásoké kissé tovább emelkedhet.

Mi a helyzet a munkaerőhiánnyal?

A foglalkoztatás javul, a munkanélküliség csökken, a cégek foglalkoztatási hajlandósága kedvező. Sok helyen munkaerő-hiány tapasztalható, a lakosság munkanélküliségtől való félelme csaknem 20 éve nem volt ilyen alacsony. A statisztika azonban e kedvező tendenciáknál is sokkal látványosabb javulást mutat a külföldi munkavállalás és a közmunka terjedése, valamint módszertani változtatások következtében. A munkaerő-kereslet 2017-ben a gazdasági növekedés gyorsulása ellenére az előző évinél kevésbé, 1,5-2 százalékkal növekedhet. A versenyszféra létszámfelvevő képessége továbbra is bővül, bár dinamikája 3 százalék körülire lassul, a költségvetési szektorban dolgozók száma pedig a közmunkások versenyszektorba irányítása, valamint dolgozók egy részének kiszervezése miatt csökkenhet is. Miközben a képzetlen és gyenge munkakultúrájú emberek számára kevés a piaci munkaalkalom, mind több szakmában munkaerő-hiány tapasztalható. Tavaly a munkanélküliségi ráta éves szinten 1,7 százalékponttal, 5,1 százalékra csökkent, az év végi arány 4,5 százalék volt, a harmadik legjobb az EU-ban. Ha azonban a közmunkások kétharmadát is munkanélkülinek tekintenénk, a ráta 8,1 százalék lenne, nem sokkal kedvezőbb az EU 8,5 százalék körüli átlagánál. Várhatóan 2017-ben is fennmarad a statisztikai munkanélküliség leszorításának erőszakos tendenciája. (Az 50 százalékos mértéknél alacsonyabb arányban egészségkárosodott, gyakorlatilag elhelyezhetetlen személyeket törlik a munkaügyi nyilvántartásból.) A kimutatott munkanélküliségi ráta 2017-ben 4,2 százalék körüli lehet.

Tavaly a vállalati hitelállomány már emelkedett, a lakossági még csökkent. A banki hitelportfoliók minősége - jelentős részben a nemteljesítő hitelek eladása következtében - jelentősen javult. A céltartalékok felszabadítása nagymértékben hozzájárult a banki nyereség tízéves csúcsra kerüléséhez. Idén már a lakosság hitelállománya is emelkedni fog, főleg a lakáshitelezés fellendülése következtében. A pénzügyi szektor GDP-termelése a tavalyi 1 százalékos visszaesés után 2 százalékkal emelkedik.

A magyar államháztartási hiány idén már hatodik éve lesz 3 százalék alatt, az államadósság pedig csökkenő pályán. Mindennek árnyoldala a növekedésellenes adószerkezet, a nagy állami elosztási rendszerek leromlása, a költségvetési politika átláthatatlansága, a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása. Az egyensúly javulásában jelentős szerepe volt az EU-támogatásoknak (egyes kiadások megtakarításával, másfelől a többletaktivitásból adódó adóbevételekkel), újabban pedig a növekedési adóhitelnek. Bár a választások előtt számos területen további költekezés, s ezzel a deficit emelkedése várható, a hiány 3 százalék alatt marad (2,5 százalék körül lesz), a GDP-arányos államadósság pedig 0,5-1 százalékponttal, 72,8 százalék körülire csökken.

A fogyasztói árak a 2016. évi átlagosan 0,4 százalék után 2017 januárjában már 2,3, februárjában pedig 2,9 százalékkal emelkedtek, mely utóbbi immár az inflációs célsávban található dinamikát jelent. Az elmúlt hónapokban az infláció a világpiaci energiaárak növekedése miatt az EU-ban is felpörgött, de ehhez Magyarországon még hozzájárul a lakosság gyors jövedelem-emelkedésének költség- és keresleti oldalról egyaránt megnyilvánuló inflációs hatása. Idén a világpiaci energiaárak éves átlagban csak szerény növekedése esetén is legalább 2,5 százalékos áremelkedés valószínű. Az alapkamat 2017 során várhatóan nem változik, így a Fed kamatemeléseinek hatása a forint gyengülését, a tavalyi átlagosan 311,5 forint/euró árfolyam 315-re emelkedését okozhatja.

Magyarország folyó fizetési és tőkemérlege 2009 és 2015 között szinte folyamatosan növekvő többletet mutatott, ami 2015-ben elérte a 8,7 milliárd eurót. Ez 2016-ban a kiugró külkereskedelmi aktívum ellenére, az EU-források csökkenő beáramlása következtében 7,5 milliárd euró körülire mérséklődhetett. 2017-ben viszont a külkereskedelmi aktívum némi csökkenése ellenére, az EU-támogatások újraindulása következtében 8 milliárd euróra való növekedés várható, ami a GDP arányában stagnálást jelent (6,7 százalék). A külföldi tőke nettó beáramlása tavaly lendületet kapott, ez idén - enyhébb mértékben - de folytatódhat.  A statisztikai adatok 2017-2018-ban várhatóan kedvezőek lesznek, de nem látszanak jelei az EU-támogatások 2020 utáni kifutását követő időszakra való felkészülésnek.