Működik az ősi trükk: így járnak fillérekért az ország népszerű gyógyfürdőibe az élelmes magyarok 2026-ban

A koronavírus világjárvány kitörése erősen visszavetette a fürdőgyógyászati szolgáltatások igénybevételét a magyarországi gyógyfürdőkben. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) legfrissebb, 2025-re vonatkozó összesítése szerint tavaly összesen 3,2 millió támogatott fürdőgyógyászati kezelést vettek igénybe Magyarországon. Ez 1,45 százalékos csökkenést jelent 2024-hez képest, amikor még 3,3 millió kezelést számoltak. A visszaesés ráadásul nem egyszeri jelenség: 2023-ról 2024-re 6,4 százalékos volt a csökkenés, azt megelőzően pedig 3 százalékos.

A számokból kirajzolódik egy egyértelmű trend: bár a koronavírus-járvány után, 2022-ben volt egy rövid fellendülés, a fürdőgyógyászati kezelések iránti kereslet ismét csökkenő pályára állt. Ez különösen annak fényében szomorú, hogy a járvány előtti számoktól még inkább le vagyunk maradva. Míg a 2010-es évek elején évente még 6,6 millió kezelést végeztek és 2019-ben is közel 5,9 milliót, ehhez képest a 2022-es fellendülés és a mostani 3,2 millió kezelés is lényegesen alacsonyabb.

Így mehetünk fillérekért a gyógyfürdőkbe

A NEAK tájékoztatása szerint a fürdőgyógyászati ellátás az orvosi rehabilitációs ellátások közé tartozó gyógyászati ellátás, amelyet főként a krónikus reumatológiai, ortopédiai, neurológiai illetve érbetegségek funkciójavítását szolgáló rehabilitációs kezeléseknél alkalmaznak. A fürdőgyógyászati ellátások rehabilitációs ellátásban betöltött jelentőségére tekintettel, egyes ellátások árához társadalombiztosítási (tb) támogatás jár - írják. A fürdőgyógyászati ellátásokon kívül szén-dioxid gyógygázfürdő és 18 éves kor alatt csoportos gyógyúszás is igénybe vehető az egészségbiztosítás keretében.

A gyógyászati ellátásokat az arra jogosult orvos vényen rendeli el, az ellátás igénybevételéhez pedig az orvos által kiállított kezelőlap is szükséges. A fürdőgyógyászati ellátásokat részben vagy egészben a társadalombiztosítás (tb) terhére lehet igénybe venni, melyhez szakorvosi vény szükséges.

A társadalombiztosítás a legtöbb ilyen kezelés árának legalább a felét, sok esetben akár 70–85 százalékát is átvállalja, így a betegek számára ezek az ellátások gyakran csupán néhány százforintos önrésszel elérhetők.

A részletes adatok alapján továbbra is ugyanazok a szolgáltatások számítanak a legnépszerűbbnek: a gyógyvizes gyógymedence, az orvosi gyógymasszázs és a víz alatti csoportos gyógytorna, ezeket veszik igénybe a legtöbben társadalombiztosítási támogatással, jellemzően normatív alapon, kisebb részben pedig közgyógyellátás vagy üzemi baleset jogcímén.

A csökkenés azonban ezeket a „klasszikus” kezeléseket sem kerüli el: bár továbbra is ezek adják a forgalom gerincét, az igénybevételük is visszaesett az elmúlt években. Ez azt jelenti, hogy nem egy-egy speciális szolgáltatás iránt csökkent a kereslet, hanem általánosan kevesebben fordulnak a támogatott fürdőgyógyászati ellátások felé.

A szolgáltatók besorolása szerinti bontás azt mutatja, hogy a legtöbb igénybe vett kezelés országos szolgáltatóhelyeken történik, azonban előfordul több esetben is, hogy nagyobb részt vállal az ellátásból egy-egy körzeti vagy helyi szolgáltató. A 18 éven aluliak csoportos gyógyúszását, vagy a víz alatti csoportos gyógytornát például nagy arányban veszik igénybe helyi szolgáltatóknál.

Óriási különbségek az országon belül

A területi adatok alapján jelentős eltérések vannak abban, hogy az ország mely részein mennyire használják ki a páciensek a lehetőségeket. A két legnépszerűbb kezelés országos igénybevételét néztük meg közelebbről. A gyógyvizes gyógymedence-kezelésekből a legtöbbet Budapest és Pest vármegye együttesen adja, ahol tavaly 157 388 kezelést végeztek tb-támogatással. Nem sokkal marad el ettől Hajdú-Bihar sem 133 552 kezeléssel, de Zala és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye is az élmezőnyben van.

Az orvosi gyógymasszázs esetében már Hajdú-Bihar vezet 133 519 kezeléssel, amelyet Csongrád-Csanád (102 864) és Pest vármegye (98 950) követ. Ez jól mutatja, hogy bizonyos térségekben kifejezetten erős a fürdőgyógyászati szolgáltatások igénybevétele.

A különbségek mögött azonban nemcsak a lakossági igények, hanem az ellátórendszer kiépítettsége is áll. Hajdú-Biharban például 21 helyen érhetők el ilyen kezelések, míg Budapesten 13, Pest vármegyében pedig további 10 szolgáltató kínál tb-támogatott ellátást. Ezzel szemben vannak olyan megyék, ahol szinte alig van hozzáférhető szolgáltatás: Nógrád vármegyében például mindössze két szerződött szolgáltató működik, és ott is kizárólag a 18 éven aluliak csoportos gyógyúszása megoldható. Az alábbi térképen látható, hogy melyik megyében mely szolgáltatók és milyen szolgáltatások nyújtására szerződtek a NEAK-kal:

A legnépszerűbb fürdőkben is működik, mégsem használják ki

Sokan nem tudják, hogy a támogatott kezelések nemcsak kisebb intézményekben érhetők el, hanem a legismertebb hazai fürdőkben is. Ilyen például a Hévízi-tófürdő, a Zalakarosi Fürdő, a hajdúszoboszlói Hungarospa, a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő, a Bükfürdő Thermal & Spa vagy a Harkányi Gyógyfürdő.
Budapesten pedig olyan ikonikus helyeken is igénybe vehetők ezek a szolgáltatások, mint a Széchenyi Gyógyfürdő, a Rudas Gyógyfürdő vagy a Palatinus Strandfürdő.

Ez különösen annak fényében érdekes, hogy ezekbe a fürdőkbe egy teljes árú vagy akár kedvezményes belépő is több ezer forintba kerülhet, miközben bizonyos kezelések orvosi beutalóval pár száz forintért elérhetők. Vagyis a rendszer lehetővé teszi az „olcsó gyógyfürdőzést” – mégis egyre kevesebben élnek vele.

Hiába nő az összforgalom forgalom, csökken a támogatott kezelések aránya

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a teljes fürdőszektor lassan magához tér a járvány után, de még mindig nem érte el a korábbi szintet. 2024-ben 440 fürdő működött az országban, ami ugyan több, mint egy évvel korábban, de jóval kevesebb a 2019-es 473-nál, és messze elmarad a 2013-as 584-től.
A látogatók száma 2024-ben 35,7 millió volt, ami javulás a 2023-as 33,7 millióhoz képest, de még mindig nem éri el a 2019-es 42 milliót.

Ennél is fontosabb azonban, hogy a támogatott kezelések aránya folyamatosan csökken: míg 2010-ben még a látogatások 9,4 százaléka tartozott ide, 2019-ben 5 százalék, 2024-ben pedig már csak 3,3 százalék. Ez azt jelenti, hogy a fürdők egyre inkább piaci alapon működnek, és a tb-támogatott ellátások szerepe fokozatosan visszaszorul az összforgalmon belül.

A fürdők bevételei közben rekordközeli szintre emelkedtek. 2024-ben összesen 278,8 milliárd forint bevételt értek el, ami jelentős növekedés a 2019-es 182,9 milliárdhoz és a 2023-as 238,4 milliárdhoz képest – mindezt úgy, hogy a látogatószám még nem érte el a járvány előtti szintet.

Az egy főre jutó bevétel így jelentősen megugrott: míg 2019-ben átlagosan 4351 forint volt, addig 2024-ben már körülbelül 7806 forint. Ez közel 80 százalékos növekedést jelent. Az árak 2024-ben átlagosan 5 százalékkal emelkedtek, de például a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. által üzemeltetett történelmi fürdőkben – ahol a külföldi vendégek aránya magasabb – 10–12 százalékos drágulás is előfordult.

A jelenlegi helyzet egyik legnagyobb paradoxona tehát, hogy miközben a fürdőzés egyre drágább, a legolcsóbb és sokszor egészségügyi szempontból is indokolt alternatívája iránt folyamatosan csökken a kereslet. A tb által támogatott kezelések rendszere továbbra is működik, széles körben elérhető, és jelentős anyagi könnyebbséget jelenthetne sokaknak.