Sokkoló, hányan fagytak halálra 2024-ben: egyre több magyar hűl ki saját, fűtetlen otthonában

Csaknem száz magyar fagyott halálra 2024 szeptembere óta, ráadásul már többen haltak meg fűtetlen szobában, mint a szabad ég alatt - ez derült ki a Magyar Szociális Fórumtól kapott adatokból. A Pénzcentrumnak küldött válaszokból az is kiderült, hogy bár a szám stagnál, a fűtetlen lakásokban élők és a hajléktalanok helyzete nem javult valami sokat az elmúlt években.

Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapító szervezője a Pénzcentrum kérdésére elmondta, hogy csak szeptember elejétől januárig majdnem kétszáz magyar halt meg azért, mert nem állt rendelkezésére fűtött hely, és ebbe a saját lakás is beletartozik.

189-en haltak meg a tavalyi évben fagyhalál, kihűlés következtében: 2024. január eleje és március vége között 92-en, 2024. szeptembere és december vége között 97-en. A Magyar Szociális Fórum felmérése a téli időszakra terjed ki

- mondta az alapító. Egyenesen elképesztő adat még az is, hogy bár a fagyhalált leginkább a hajléktalansághoz, az utcán éléshez szokás kötni, a vizsgált időszakban többen haltak meg fedél alatt - csak éppen a lakás volt fűtetlen.

A fűtetlen helyiségekben elhunytak aránya kb. 50 százalék, a szabad ég alatt elhunytaké 40 százalék, a kórházba szállítás közben, és beszállításuk után elhunytak aránya kb. 10 százalék

- tette hozzá Simó Endre.

Tízezer magyart vihetett el a hideg

A MSZF alapítója kérdésünkre azt is elmondta, hogy bár az előző évek adataihoz mérten szerencsére csökkent a fagyhalálban elhunytak száma, tennivaló még így is bőven van. Ront a helyzeten az is, hogy a hihetetlen szegénységben élők közül sokan egyszerűen az élni akarásukat is elveszítik kilátástalan helyzetükben.

A fagyhalál áldozatainak számát tekintve azt kell mondani, hogy nem javult, bár hullámzó. 2023-ban egész évben 247-en fagytak meg, 2022-ben 282-en, 2023-2024 telén pedig 189-en. 2023-hoz képest csökkent ugyan a kihűlésben elhunytak száma, de a fagyhalál még mindig a megélhetési gondok krónikus tünete, a társadalmi állapotok kirívó mutatója maradt. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a sekélyes állami törődés önpusztító hatást vált ki a szociálisan rászorulók körében: sokan közömbössé válnak saját életükkel szemben, eluralkodik rajtuk a „minden mindegy” lelki állapota, és nem ragaszkodnak tovább az élethez

- adott korképet Simó Endre. Azt is hozzátette, hogy bár a szám most valóban csökkent, egyáltalán nincsenek megoldva a szociális szféra gondjai, és döbbenetes a fagyhalál áldozatainak száma, ha egy hosszabb idővonalon nézzük.

A szociális szféra a legelhanyagoltabb szférák egyike. A tények azt mutatják, hogy a szervezetek végzik, amit tudnak, de önmaguk nem tudják kiküszöbölni az idestova 30 éve, évről-évre ismétlődő tömeges életvesztést. Számításaink szerint a rendszerváltozás óta megközelítőleg tízezren fagytak meg az országban

- zárta válaszadását Simó Endre, a MSZF alapító szervezője.

Hogyan segíthetünk?

Az idei tél leghidegebb napjait éljük: mint lapunk is megírta, a hét elején az éjszakai és a hajnali órákban a következő napokban egyes helyeken akár mínusz 20 fok is lehet, ami elképesztő terhet ró a szociális szférában dolgozókra.

Az orvosi meghatározás szerint a emberi test normál hőmérséklete 36-37 °C között mozog. Kihűlésről akkor beszélünk, amikor a testhőmérséklet tartósan 35 °C alá csökken. Ha a test hőmérséklete 32 °C-ra vagy alá esik, az már életveszélyes állapotot jelenthet, és minden esetben azonnali orvosi beavatkozás szükséges, ugyanis ez életveszélyes állapotot idézhet elő.

A hőszabályozás zavarai különböző tünetekkel járhatnak, ezek közül néhányat itt sorolunk fel.

• libabőr, remegés,
• sápadt vagy kékes bőr,
• fáradtság, csendesség,
• lassú légzés és pulzus,
• hideg bőr,
• a fájdalomérzékelés csökkenése,
• zavaros beszéd, vagy
• eszméletvesztés is.

Ha mi magunk segítünk például egy utcán fekvő, vélhetően kihűlt emberen, a legelső lépésként azonnal értesíteni kell a mentőket. Nyugtassuk meg a beteget, és védjük meg a további testhőmérséklet-csökkenéstől. Sokat segít, ha egyet vagy többet megteszünk a következő listából:

• Ha lehet, vigyük meleg, védett helyre,
• Távolítsuk el a nedves ruházatot és ékszereket,
• Takarjuk be takaróval, pléddel vagy hálózsákkal,
• Adjunk neki meleg, alkoholmentes italt és ételt (pl. csokoládé, szőlőcukor),
• Eszméletlen beteg esetén biztosítsunk szabad légutat.

Kerüljük a dörzsölést, a meleg kályhához vagy radiátorhoz fekvést, a meleg vizes palackot és a forró vízbe ültetést, mivel ezek fokozhatják a sokk kialakulásának kockázatát. Ne adjunk alkoholt sem: ez az erek tágulásához vezethet, ami fokozza a hővesztést.

Több ezer emberen kell segíteni minden egyes nap

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tájékoztatása szerint a hideg időben természetesen megkettőzött erővel folyik az utcákon életvitelszerűen élőkre való odafigyelés, de az év leghidegebb napjai így sem kegyelmeznek. Ilyenkor a civil társadalom segítségére is szükség van, már az is valami, ha hívjuk a krízishelyzetekre indított telefonszámokat. A szervezet megkeresésünkre leszögezte, hogy szerintük elfogadhatatlan, ha valakinek az utca az otthona. Viszont nem csak az egyik percről másikra való életmentéssel foglalkoznak, hanem számos programjuk létezik arra, hogy senkinek ne is kelljen ilyen helyzetbe kerülnie.

A Máltai Szeretetszolgálat álláspontja szerint az utca senkinek nem lehet otthona. A téli krízisidőszakban az ellátás elsődleges célja az életmentés, hogy minél kevesebben töltsék fűtetlen helyen vagy közterületen az éjszakát, ugyanakkor ez idő alatt is folytatódnak a különböző rehabilitációs programok, melyek során számos hajléktalan ember kap segítséget élete újrakezdéséhez, mentális épüléséhez, a munkába álláshoz és önálló életvitelének megteremtéséhez

- írták válaszukban. Kitértek természetesen arra is, hogy pontosan hogyan igyekeznek segíteni a hajléktalan embereken, amikor a tél ilyen kegyetlen erővel csap le.

A téli krízisidőszakban az utcai gondozó szolgálat munkatársai gyakrabban, meleg takaróval, meleg teával keresik fel a közterületen élőket, akiket kitartóan és következetesen igyekeznek meggyőzni arról, fogadják el az intézmények kínálta lehetőségeket, térjenek be a melegedőkbe, töltsék az éjszakát az éjjeli menedékhelyeken. A Máltai Szeretetszolgálat intézményeiből férőhely hiány miatt senkit nem utasítanak el, amennyiben szükséges, bővítik a szállásokat, a korábbi évek gyakorlata szerint akár az országos központ épületét is megnyitják a leghidegebb hetekben a hajléktalan emberek előtt. Az intézményi ellátást elutasító, utcákon, parkokban, kapualjakban, erdős területeken sátorban vagy bódékban meghúzódó hajléktalan emberekről a Szeretetszolgálat utcai gondozószolgálata továbbra is gondoskodik

- írták lapunknak. Hozzátették még, hogy több ezer emberen segítenek évente, és nem csak a hajléktalanszállók fenntartásával és a krízisszolgálattal.

A leghidegebb időszakokban 95% fölötti telítettséggel működnek a Máltai Szeretetszolgálat hajléktalanszállói, a létszám október közepe óta fokozatosan emelkedik, ahogy az utcán élő emberek közül egyre többen húzódnak fedett helyre. A szervezet országszerte 12 városban összesen 64 intézményben gondoskodik hajléktalan emberekről, a népkonyhákat is ide számítva évente átlagosan mintegy 5000 embert lát el, a fővárosban a budai oldalon felel a fedél nélküliek ellátásért

- írta válaszában a Máltai Szeretetszolgálat.