Tartunk az öregedéstől? A magyarok 2/3-a retteg az idős korral járó hanyatlástól

Európai szinten az emberek 43 százaléka aggódik az öregedés miatt, 44 százalékuk nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, további 13 százalékuk pedig bizonytalan ezzel kapcsolatban – mutatják a STADA Health Report adatai, amely Európa-szerte 23 országban, köztük Magyarországon is azt vizsgálta, hogy az emberek mit gondolnak egyes egészségügyi témákról. A reprezentatív felmérés alapján a lengyel (53%), az egyesült királyságbeli (51%) és az ír (50%) lakosok tartanak leginkább az öregedéstől, ami a hollandokat (31%), a svájciakat (32%) és a szerbeket (33%) aggasztja legkevésbé. Magyarország középen helyezkedik el: nálunk az emberek 39 százaléka aggódik az öregedés miatt, 47 százaléka nem, 14 százaléka pedig bizonytalan ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

Ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes országok lakóit miért nem zavarja az öregedés, úgy tűnik, hogy az elfogadásnak döntő szerepe van. Azok 79 százaléka, akik azt mondják, hogy nem aggódnak az öregedés miatt, azt az élet természetes részeként írják le. Az öregedés miatt nem aggódók 48 százalékát vigasztalja egyfajta közömbösség a megváltoztathatatlan dolgok iránt, ez különösen igaz ránk, magyarokra és a Cseh Köztársaságban (59%) élőkre.

További okok közé tartozik a nyugdíjas évek utáni várakozás és a saját magunkra szánt vagy a szeretteinkkel töltött idő (16%), amelyet az osztrákok (33%), a németek (27%), a svédek (26%) és a svájciak (24%) már nagyon várnak; a magyarok körében 13 százalék ez az arány. A vallás és az a meggyőződés, hogy az emberi lét több, mint ez a földi élet, az európaiak 16 százalékának jelent vigaszt, különösen Ausztriában, Írországban, Magyarországon, Svájcban és Szlovéniában (egyenként 20%).

Azok az emberek, akik boldogok, elégedettek a külsejükkel és jó a mentális egészségük, kevésbé aggódnak az öregedés miatt

– emeli ki az adatok alapján dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője. Az európaiak számára a legaggasztóbb forgatókönyv az esetlegesen bekövetkező időskori fizikai hanyatlás (68%), ami különösen a finneket (79%) és a magyarokat (77%) nyugtalanítja. Európa-szerte a második legégetőbb aggodalom az olyan betegségek, mint a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór és a demencia: 10-ből 6 európai aggasztónak találja ezeket.

Magyarországon ugyanez az arány, de ezzel nálunk ez a negyedik leginkább emlegetett aggodalom. A magyarok inkább (61%) tartanak attól, hogy esetleg teherré válhatnak mások számára. Ez a kérdés a portugálok (74%) és a spanyolok (69%) számára még inkább aggodalmat okoz. A magyarok az átlagosnál jobban (55%) tartanak az olyan krónikus betegségektől is, mint a rák és a szívproblémák. Nálunk 61 százalék a krónikus betegségektől tartók aránya, de vannak, akik jobban félnek ettől: a Portugáliában (68%), a Cseh Köztársaságban (65%), valamint Szerbiában és Svédországban (63-63%) élők.

Érdekes módon a fizikai állapot romlása, ha csak kis mértékben is, de jobban vagy éppen ugyanannyira felzaklatja az európaiakat (43%), mint a barátok és a családtagok elvesztése (42%). A magyarokat ezek a kérdések sokkal jobban foglalkoztatják: 53 százaléka aggódik a fizikai állapotának romlása, 49 százalék pedig a barátok és családtagok elvesztése miatt. Az időskori elszigeteltség és magány miatt minden harmadik európai aggódik.

Így viszonyulunk a genetikai tesztekhez

Bár az aggodalmak némelyike jogos lehet, ma már léteznek olyan módszerek, amelyek segíthetnek orvosolni vagy megelőzni a fent említett forgatókönyvek némelyikének valóra válását. A genetikai vizsgálatok például segíthetnek bizonyos betegségekre való egyéni hajlam felismerésében, és az időben történő beavatkozásnak köszönhetően megelőzhetik vagy kezelhetik azokat.

Általánosságban elmondható, hogy az európaiak 77 százaléka járulna hozzá egy ilyen vizsgálathoz, ha háziorvosa ezt javasolná.

A magyarok körében ez az arány ugyanaz. Ám míg Európa-szerte azok közül, akik alávetnék magukat a genetikai vizsgálatnak, 16 százalékuk kényelmetlenül érezné magát a gondolattól, hogy genetikai információit vizsgálják, addig a magyarok körében ez az arány valamivel kisebb (13%). A portugálok, akik sokat aggódnak amiatt, hogy mi történhet idős korukban, a legnyitottabbak a genetikai vizsgálatra: 10-ből 9-en mondták, hogy beleegyeznének egybe.

A lengyel (84%), a szerb és az ír (82%) lakosok szintén nyitottabbak erre az innovációra. Tíz európai közül körülbelül egy óvatos a genetikai vizsgálatokkal szemben, és inkább nem szeretne tudni a lehetséges jövőbeli egészségügyi problémákról (13). A magyarok körében ez az arány 14 százalék. A legtöbb szkepticizmus Svájcban (22) és Hollandiában (21) tapasztalható.