Sosem találnád ki, mire költheti milliárdjait a magyar lottónyertes: nem autóra, nem is utazásra

31. hete halmozódik az Ötöslottó főnyereménye, amely a 41. héten már 6 milliárd 222 millió forint és a Hatoslottó főnyereménye is 1 milliárd felett jár. A Szerencsejáték Zrt. korábbi közlései alapján az anonim, önkéntesen kitölthető kérdőív segítségével megkérdezett nagy összegű nyereményt nyerő játékosok 70 százaléka a szűk családi körnek tervez adni a nyereményből, a pénz jó részét inkább befektetné, és csak kevesen mondták azt, hogy utazni szeretnének. A Pénzcentrum szavazásán, hogy az olvasóink milyen termékre vagy szolgáltatásra fordítanák az összeget, nem az utazás nyert. Az eredmény meghökkentő.

A Pénzcentrum a 39. héten indított szavazást olvasói körében arról, milyen termékre vagy szolgáltatásra költenének legszívesebben szemérmetlenül nagy összeget, ha megnyernék a lottó főnyereményét. Ugyanis mindenki számára más jelenthet olyan luxust, amelyre ha megtehetné, nagyon sok pénzt költene, de mivel nem milliárdos, önmérsékletet kell gyakorolnia. Ilyenek lehetnek a ruhák, az ékszerek, autók, vagy akár drágább élelmiszerek - mint pl. a prémium sajtok -, könyvek, kütyük, bútorok, kinek mi. A listánkon, amire szavazni lehetett, szerepelt még az utazás is, mely szintén sokak által áhított luxus, ahogy a nagynyertes kérdőívekből is kiderült. Amire viszont nem számíttunk: az összes szavazatnak több mint felét az egészség nyerte. A felsorolásból csak egyet lehetett választani.

Az egészséggel kapcsolatot termékek, szolgáltatások elsőbbsége nemcsak azért meglepő, mert ritkán hall ahhoz hasonlót az ember, hogy "bárcsak megnyerném a lottót, megműttetném a viszereimet", hanem mert az összes többi lehetőségre, ami elviekben sokak számára luxust jelenthet, alig érkezett szavazat. A ruhák, cipők, húsok és sajtok, kütyük vagy könyvek elérhetetlensége ezek szerint nem olyan húsbavágó az olvasóink számára, mint az egészségre fordítható szűkös összeg.

Mivel a magyar lakosság számos egészségügyi statisztikában rossz helyen áll nemzetközi összevetésekben - mint a túlsúly, dohányzás, alkoholbetegség, cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, daganatos betegségek, stb. - azt gondolhatnánk, hogy az egészségtudatosságban is jelentős lemaradásban vagyunk. Mégis az olvasók több mint fele az egészséget helyezné az első helyre, ha nem számítana a pénz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Komoly bejelentés jött az Ötöslottó, Hatoslottó hétvégi sorsolásáról: indulhat a roham a lottózókba?

Nemcsak az Ötös, hanem a Hatoslottó is milliárdossá teheti azt, aki jól tippel ezen a hétvégén.

Az is lehetséges, hogy volt olyan olvasó, aki azért szavazott az egészségre, mert ha már a listában volt, kötelező érvényűnek érezte, hogy azt kell választani. Mintha az egészség lenne a "jó válasz". Viszont ha így is volt, ebből is arra lehet következtetni, hogy az olvasók egészségtudatosak, hiszen igazából tudják, hogy ha sok pénzük lenne az egészségükre "illene", "kellene" költeniük.

A szavazáson számottevő eredményt ért még el az utazás, ez egybevág a nagynyertes kérdőívekkel. Autóra 7 százalék költene, alkoholra pedig mindössze 3 százalék. Minden további válaszelehetőségre adott szavazatok aránya elenyésző, 1-2 százalék volt.

Egészségre egyre kevesebb jut?

A KSH adatai szerint - melyek közül a legfrissebb 2020-as - az egészségre fordított kiadások 2010 óta 4,9-5,1 százalékát adták a magyar lakosság teljes kiadásainak. 2020 ebből a szempontból rendkívüli év volt, 5,4 százalékra emelkedett ez az arány - ez viszont azért nem meglepő, mert a világjárvány első évében általánosságban több pénz ment el a pandémia elleni védekezésre, míg sok kiadás a karanténidőszak miatt csökkent (pl. a ruházkodási költségek). Sajnos az azóta eltelt évekből még nem közölt adatot a KSH.

Ha korcsoportonként nézzük a kiadások alakulását, látható, hogy a fiatalabb korosztályok - 55 év alattiak - kiadásai között 2010-től 2019-ig inkább emelkedett az egészségre fordított költségek aránya a teljes kiadásokhoz viszonyítva, míg az 55 felettiek körében csökkent, főként a 65 év felettiek esetében látványos ez a tendencia. 2020-ban értelemszerűen minden korosztályban emelkedés látszik, kivéve a 25 év alattiak esetében.

Ezeknek a folyamatoknak a hátterében minden bizonnyal nem az áll, hogy az idősödő magyarok évről évre egészségesebbek, így kisebb kiadást jelentene számukra az egészségük. Sokkal valószínűbb, hogy arról van szó, hogy az általános drágulás mellett egyre kisebb összeget tudnak kigazdálkodni, amit az egészségükre fordítanak, hiszen élelmiszerre, rezsire, lakhatásra muszáj költeni.

Feltehetően sokan úgy is érezhetik, hogy nem fordíthatnak annyi pénzt az egészségükre, mint szeretnének, nem engedhetik meg maguknak azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, vizsgálatokat, esetleg gyógytermékeket, gyógyszereket, táplálék-kiegészítőket, vagy akár az egészséges, különféle mentes élelmiszereket, amelyek az egészségüket szolgálnák. Így bizonyára nem véletlen, hogy a Pénzcentrum olvasói közül olyan sokan, ha megnyernék a jackpotot, az egészségükre költenének elsősorban a legtöbben.