Hihetetlen, mennyi fiatal hal meg ebben a betegségben: óriási a vész, valamit tenni kellene

2019-ben az Egyesült Államokban a 18 és 44 év közötti felnőttek mindössze 0,3%-a szenvedett szívrohamot, a Nemzeti Egészségügyi Statisztikai Központ (NCHS) adatai szerint. Ez az arány 2023-ban 0,5%-ra emelkedett. Bár a szívrohamok még mindig ritkák ebben a korcsoportban, ez több mint 66%-os növekedést jelent az elmúlt négy év során.

Az orvosok és tudósok még mindig próbálják kideríteni, mi okozza a szívrohamok növekedését a fiatal felnőttek körében – egy olyan csoportban, amely hagyományosan kevésbé volt veszélyeztetett az akut szív- és érrendszeri problémákra – kiderült, több párhuzamos tényező is szerepet játszhat.

Az elhízási arányok továbbra is növekednek

Az 50 év alatti felnőttek nem az egyetlen korcsoport, akiket érint az úgynevezett elhízási járvány, de a szakértők gyanítják, hogy az ő szív- és érrendszeri egészségük drámaibban érintett, mint az idősebb generációké. Ez egyébként globális trend.

Még ha az elhízás minden korcsoportban növekedett is, a fiatal felnőttek körében sokkal meredekebb a növekedés üteme, mint az idősebb felnőttek körében.

– mondta el Dr. Andrew Moran, a Columbia Egyetem megelőző kardiológusa és epidemiológusa.

Ez részben annak tudható be, hogy „az étkezési szokások már gyermekkorban kialakulnak” – magyarázta Dr. Noel Bairey Merz, a Cedars-Sinai kardiológia professzora. „Még mindig úgy eszem, ahogy gyermekkoromban szoktam. Ez még azelőtt volt, hogy a gyorséttermek és a magas feldolgozottságú ételek elterjedtek volna.” - tette hozzá. A szakember úgy véli, hogy azok a fiatal felnőttek, akik gyermekkorukban ilyen magas kalóriatartalmú, alacsony tápértékű ételeken nőttek fel, valószínűleg továbbra is ezeket fogyasztják a gyermekkorban kialakult szokások miatt.

Az alacsony minőségű étrendek és a mozgásszegény életmód hozzájárultak ahhoz, amit Bairey Merz „diabézisi járványnak” nevez, amely az elhízás és a cukorbetegség arányának egyidejű növekedésére utal. Az elhízás és a cukorbetegség a magas vérnyomás fő kockázati tényezői. Mindhárom kockázati tényezője a szív- és érrendszeri betegségeknek és a szívrohamoknak, mivel károsíthatják az ereket és megterhelhetik a szívet.

Az alábbi, korábban Portfolion közölt ábrából kiderül, hogy Magyarország egyébként világszinten a durván elöregedő társadalmak közé tartozik, ami azt jelenti, hogy ha elfogadjuk azt az állítást, hogy a korábban elsajátított, helytelen étkezési szokások globálisan is érzékelhetők, akkor az említett káros trendek a mai napig számos ember életmódját befolyásolják negatívan.

Forrás: Portfolio.hu

A COVID tovább növelhette a korai szívrohamok számát

Ma már tudjuk, hogy a COVID-19 sok beteg esetében károsíthatta a szívet és az érrendszert, bizonyos esetekben a szívgyulladás egy veszélyesebb formáját, az úgynevezett myocarditist okozva - ez egyébként a tüdőt is megtámadja. Ezek a fertőzések amikor előfordulnak, gyakran olyan fiatal felnőtteknél történnek, akiknél fennállnak a szívroham kockázati tényezői, beleértve az elhízást is. „A vírus szívizomra gyakorolt hatása akut szív- és érrendszeri eseményeket eredményezett a COVID kapcsán” – magyarázta a szakértő.

A COVID-járvány első két évében 30%-kal több szívrohamhoz köthető haláleset történt a 25 és 44 év közötti emberek körében, mint amit vártak volna, egy tanulmány szerint. Egy másik tanulmány becslései szerint az Egyesült Államokban minden 100 emberből 4 valamilyen szívvel kapcsolatos tünetet észlel a COVID-fertőzés utáni egy évben. A szakértők szerint nehéz figyelmen kívül hagyni, hogy a COVID-19 világjárvány idején történt, és a vírus többféleképpen hat a szívre, amit még mindig próbálunk megérteni, ezért meg kell vizsgálnunk a nem hagyományos tényezőket is.

Egy 2024-es tanulmány megállapította, hogy minden korosztályban folyamatosan nőtt a szívelégtelenségben elhunytak száma – 2012-ben 100 000 főre vetítve 82 haláleset történt, míg 2021-ben már 100 000 főre vetítve 106 haláleset. Ez a növekedés volt a legjelentősebb a 45 év alatti felnőttek körében, akiknél a szívproblémák miatt bekövetkezett halálesetek száma 905 százalékkal nőtt a kilencéves vizsgálati időszak alatt. Jól látható tehát, hogy a COVID feltétlenül súlyosbította a fiatalok kitettségét ennek a halálesetnek.

A fiatalabb férfiak „elvesznek az egészségügyi rendszerből”

A férfiak minden korosztályban hajlamosabbak szívrohamra, mint a nők. De a fiatal férfiak – akik közül egyre több túlsúlyos, cukorbeteg vagy mindkettő – könnyebben kicsúszhatnak az egészségügyi rendszer látóköréből.

A fiatal nők egy része kapcsolatba kerül az egészségügyi rendszerrel, mert évente nőgyógyászt kell látogatniuk. De a fiatal felnőtt férfiak alapvetően elvesznek az egészségügyi rendszerből... nem tudják, hogy magas a vérnyomásuk vagy cukorbetegséggel küzdenek, amíg kórházba nem kerülnek.

– magyarázta tovább Andrew Moran a külföldi lapnak.

Dohányzás, cukorbetegség, menstruáció és stressz

A szívrohamok számának növekedése a legmeredekebb a fiatal nők körében, bizonyos kutatások szerint. „A cukorbetegség erősebb kockázati tényező szív- és érrendszeri problémák esetén a nők számára, mint a férfiak számára – igaz, jelenleg is folynak a kutatások annak érdekében, hogy ennek pontos okát megállapítsák.

A stressz, a menstruáció és a hormonok kapcsolata egyedi szívroham-kockázatot jelenthet a nők számára. A kutatások egyre világosabban mutatják, hogy a fiatal nők több stresszel, szorongással és nyomással szembesülnek, és sok esetben ez a közösségi médiával kapcsolatos. A magas stressz-szint felboríthatja a menstruációs ciklusokat; konkrétan elmaradt menstruációkat eredményezhet. Ennek következtében az ösztrogénszint nagyon alacsony lesz, és ez hozzájárul a szívbetegséghez, később pedig szívrohamokhoz

– magyarázta a szakember.

Magyarországon sem túl rózsás a helyzet

Az alábbi KSH-statisztikából szépen kirajzolódnak az adatok: Magyarországon magasan a keringési, azaz a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet, ráadásul a fentieknek megfelelően a nők vannak jobban kitéve ennek a betegségnek:

Az alábbi, friss Eurostat statisztika pedig azt bizonyítja, hogy Magyarország az olyan kiváltó okok terén sem éppen remekel, mint például a kóros elhízás. Mint látható, Magyarország az Európai Unió túlsúlyosságtól egyik legjboban sújtott országa:

Mit tehetünk a kockázat csökkentése érdekében

Bár sokaknak triviálisnak hathatnak ezek a megoldások, pontokba szedve talán könnyebb olyan életmódra váltani, amely segíthet a megelőzésben:

• Táplálkozzunk jobban: fogyasszunk friss ételeket, beleértve a gyümölcsöket és zöldségeket, és minimalizáljuk a csomagolt ételek fogyasztását.
• Mozogjunk többet: heti két és fél óra mérsékelt fizikai aktivitás, vagy napi 7 000 lépés már hatásos lehet
• Hagyjunk fel a dohányzással: ne dohányozzunk semmilyen formában, az e-cigaretta használata, a "vaping" ugyanolyan káros lehet
• Aludjunk jól: sok fiatal felnőtt nem is tudja, mennyire fontos az „alvás minősége és mennyisége” a szív egészsége szempontjából. Az Amerikai Szívegészségügyi Egyesület (AHA) ajánlása szerint a felnőtteknek napi hét-tíz órát kellene aludniuk.
• Fogyasszunk kevesebb alkoholt: egykor azt hitték, hogy egy pohár vörösbor jót tesz a szívnek. A legújabb kutatások azonban cáfolgatják ezt a mítoszt (és másokat) az alkoholfogyasztásról. Valójában bármilyen mennyiségű alkohol fogyasztása nagyobb kockázatot jelent a szívbetegségekre.
• Kezeljük a testsúlyt: beszéljünk orvosunkkal arról, hogy mi lenne az egészséges testsúly számunkra, és tartsuk meg azt táplálkozással és napi tevékenységgel.
• Ellenőriztessük a koleszterinszintünket, vércukorszintünket és vérnyomásunkat: tudjuk meg, milyen a vérnyomásunk, és ellenőrizzük a koleszterin- és vércukorszintünket is. Nem árt többet megtudni családi kórtörténetünkről sem, és kideríteni, milyen lépéseket tehetünk a magas értékek csökkentése érdekében