Miközben a folyók lassan, de kitartóan változnak, ugyanaz a mérnöki beavatkozás eltérő következményekkel járhat különböző medertípusokon.
A szokatlan őszi lárvagyérítést a folyók áradása indokolja, hiszen a Dunán és a Lajtán levonult árhullám után a folyók árterein olyan víztestek maradtak vissza, amelyekben tömegesen fejlődhetnek ki a csípőszúnyogok lárvái - olvasható a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleményében. A meteorológiai előrejelzések szerint a nappali hőmérsékletek még segítik a lárvák kifejlődését, ezért október első felében jelentősebb szúnyogártalom alakulhat ki a Duna és Lajta menti településeken.
A szúnyogártalom megelőzése érdekében a szakemberek a héten a két folyó mentén, illetve a Rába és a Duna torkolatánál biológiai módszerrel lépnek fel a szúnyoglárvák ellen. Az ártéren autókról, a járművel nem megközelíthető helyeken kézi permetezőkkel, a növényzettel sűrűn borított területeken pedig repülőről végeznek biológiai szúnyoggyérítést.
Az ártéri erdőkben repülőről granulátumot szórnak a vízbe, autóról és kézi permetezőből pedig folyadék formában juttatják ki a természetes fehérjetartalmú szert, amely a lárvák számát csökkenti. Ez a fehérje az alkalmazott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, köztük az árvaszúnyogokra is ártalmatlan.
Összesen 2850 hektárnyi vízfelületen, főként a lakott teleülések közelében juttatják ki a lárvák elleni szelektív készítményt. A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken biológiai szúnyoggyérítés sem végezhető.
-
Az Év Bankja 2025: mutatjuk a teljes listát, ők lettek a győztesek
Csütörtökön adták át a Mastercard díjait.
-
Gyors, egyszerű, átlátható: digitális persely a Gránit Banktól (x)
Forintban és devizában is félre lehet tenni a vágyott célokra
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







