Veszélyes kór leselkedik a magyarokra idén ősszel: ha ilyen csípést találsz, nagy bajt jelenthet

Az NNGYK a 37. heti tájékoztatójában a hazai járváyügyi helyzetről azt írta, a tárgyhéten bejelentésre került 23 encephalitis infectiosa megbetegedés közül 19 eset hazai eredetű nyugat-nílusi láznak bizonyult. Már hetek óta érkeznek a jelentések a hazai eredetű, vagyis nem importált (külföldről behozott) fertőzésekről. Azt is közölték, hogy a héten diagnosztizált esetekkel a 2024. évben nyilvántartott nyugatnílusi láz megbetegedések száma 85-re nőtt. Viszonyításképpen 2019-től 2023-ig egész évben összesen 95 beteget diagnosztizáltak, 2024-ben pedig csak az év 37. hetéig 85-öt. A betegek 68%-a férfi, az átlagéletkor 62 év (2-86 év). 

A legtöbb fertőzést az elmúlt 10 évben 2018-ban regisztrálták, ekkor 225 nyugat-nílusi lázzal fertőzött beteget találtak. A legtöbb haláleset is ekkor történt, 15 eset. Az idei évről még nincsenek információink, hány áldozatot követelt a nyugat-nílusi láz, azt azonban tudjuk, hogy a betegek 95,3 százaléka - vagyis 85-ből 81-en - idegrendszeri tünetekkel kórházba kerültek. A fertőzés tehát igen veszélyes.

Az NNGYK azt közölte, hogy eddig Budapest (19), Bács-Kiskun (2), CsongrádCsanád (5), Fejér (20), Győr-Moson-Sopron (7), Hajdú-Bihar (8), Heves (1), JászNagykun-Szolnok (5), Komárom-Esztergom (3), Pest (9), Somogy (1), SzabolcsSzatmár-Bereg (1), Veszprém (4) vármegye területén regisztráltak megbetegedéseket. Az utolsó, 37. heti közlés szerint friss eseteket Fejér (5), Győr-Moson-Sopron (5), Budapest (3), Pest (2), Jász-Nagykun-Szolnok (1), Komárom-Esztergom (1), Szabolcs-Szatmár-Bereg (1) és Veszprém (1) területéről jelentettek. 

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) ugyancsak követi a nyugat-nílusi láz előfordulásokat. Azt írták, hogy a legfrissebb adataik alapján 2024 eleje óta szeptember 18-ig bezárólag 16 európai ország jelentett humán nyugat-nílusi vírusfertőzést: Albánia, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Koszovó, Észak-Macedónia, Románia, Szerbia, Szlovénia, Spanyolország és Törökország. Egy adatfeldolgozási probléma miatt a horvát Osječko-baranjska županija régió újonnan érintettnek tűnik – az első helyi esetet azonban augusztus 7-én jelentették.

Az ECDC térképén látható, hogy Magyarország a kifejezetten fertőzött területnek tűnik, és Szabolcs-Szatmár-Bereg területén jelent meg legújabban a nyugat-vírusi láz. 

Tényleg szúnyogok terjesztik a betegséget?

Az egészségügyi szakértők hosszú évek óta figyelmeztetnek, hogy a globalizáció hatására újonnan terjedő szúnyogfajok új betegségeket is behurcolhatnak, olyan országokba is, ahol eddig nem volt jellemző az a fertőzés. Magyarországon is több éve monitorozzák a különböző szúnyogfajokat, köztük a tigrisszúnyogot, mely potenciális terjesztő lehet. Eddig azonban nem mutatták ki a vírust a Magyarországon befogott tigrisszúnyogokban.

Az NNGYK a szúnyoggyérítés kapcsán azt közölte:  szervezett szúnyogirtást elsődlegesen a lakosság igényeinek kiszolgálására, a komfortérzet javítása érdekében végzik. Bár a szúnyogok csípése fertőzést közvetíthet, ennek hazánkban kicsi az esélye. Így jelenleg Magyarországon nem okoz közvetlen járványügyi kockázatot a szúnyogok jelenléte, még akkor sem, ha nagy egyedszámban fordulnak elő a vérszívók.

A honos szúnyogpopuláció által évtizedek óta terjesztett nyugat-nílusi láz megbetegedéseket nyilvántartjuk, és a betegség 2018 kivételével rendszerint évi 10-40 közötti esetszámmal fordul elő. Az invazív, trópusi eredetű szúnyogfajok csípésével terjedő fertőzéseket pedig ezidáig csak ritkán, behurcolt esetként (külföldön fertőződött személyeknél) mutatták ki. Az eddigi hazai vizsgálatok során nem találták meg a kórokozókat az invazív szúnyogokban. A szúnyogirtás tehát általában a szúnyogok egyedszámától, zavaró hatásától függ és nem járványügyi érdekből történik - tájékoztatott a népegészségügyi központ.

Az alábbi táblázatban láthatók azok a betegségek, amelyeket jellemzően invazív szúnyogfajok terjeszthetnek. A hazai esetszámok még nem adnak okot aggodalomra, a malária, chikungunya-láz és Zika-láz esetei importáltak, vagyis nem Magyarországon történt a megfertőződés. 

A 2024-es évi heti adatok alapján a 35. héten egy parazitológiai vizsgálattal is megerősített importált malária megbetegedést diagnosztizáltak. A 34 éves, ghánai származású, Magyarországon, Hajdú-Bihar vármegyében tanuló férfi beteg Kenyában járt 2024. június 15. és augusztus 15. között. Továbbá a 31. héten két importált malária megbetegedést diagnosztizáltak: a Hajdú-Bihar vármegyei 41 éves, magyar állampolgárságú nőbeteg megbetegedését megelőzően Elefántcsontparton tartózkodott. A Budapesten élő, 26 éves nigériai nőbeteg 2024. június 21-július 19. között járt Nigériában, panaszai ezt követően jelentkeztek. A parazitológiai vizsgálat mindkét esetben a Plasmodium falciparum kóroki szerepét igazolta.

A 30. héten ugyancsak két malária megbetegedés gyanúját jelentették. Az egyik egy 15 hónapos német állampolgárságú fiúcsecsemő, aki a szüleivel átutazóban volt Magyarországon, amikor a tünetei jelentkeztek. A megbetegedés kezdete előtt két nappal érkeztek Afrikából, ahol a lappangási idő alatt tartózkodtak, így a gyermek ott akvirálhatta a fertőzést. A másik beteg egy Pest vármegyében élő 56 éves férfi, aki még Ghánában betegedett meg, ahol malária ellenes gyógykezelést kapott. Utazása alatt kemoprofilaxist nem alkalmazott, a diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok Plasmodium falciparum kóroki szerepét igazolták.

A 35. héten egy importált eredetű, laboratóriumi vizsgálattal igazolt Zika-láz megbetegedést vettek nyilvántartásba. Egy Veszprém vármegyében élő 33 éves férfibeteg a Seychelles-szigeteken járt a lappangási idő alatt, ott fertőződött. A 23. héten a június 3. és 9. közötti időszakban szintén egy importált eredetű Zika-láz megbetegedést jelentettek. Egy Pest vármegyében élő 52 éves nőbeteg a Seychelles-szigeteken járt a lappangási idő alatt, ott fertőződött. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok igazolták a Zika vírus kóroki szerepét. A 21. héten pedig egy Pest vármegyében élő 52 éves magyar nőbeteg Zika-láz megbetegedésének gyanúját jelentették, melyet a laboratóriumi vizsgálatok igazoltak. A beteg a lappangási idő alatt a Seychelle-szigeteken tartózkodott, ahol túráztak is, ott fertőződött, az eset import eredetű.

Az NNGYK korábbi közlései alapján továbbá a 33. héten egy importált eredetű, laboratóriumi vizsgálattal igazolt Chikungunya-láz megbetegedésről érkezett jelentés. A budapesti 30 éves nőbeteg közel egy évig Indonéziában, Bali szigetén tartózkodott, ott akvirálta a fertőzést. A 32. héten pedig két importált eredetű igazolt Chikungunya-láz megbetegedésről is érkezett jelentés. A Pest megyében élő 13 éves nőbeteg és 55 éves férfi beteg a lappangási időben, Indonéziában, Bali szigetén járt és ott akvirálta a fertőzést.

A nyugat-nílusi lázat okozó vírus jellemzői, terjedése

A Nyugat-nílusi vírus a flavivírusok közé tartozik, és az egész világon előfordul. Több variánsa is van, máig legalább hét genetikailag határozottan elkülönülő változatát azonosították. A vírus elsősorban csípőszúnyogok csípése által terjed, viszont átadható testnedvekkel, vagy akár vértranszfúzió, szervátültetés útján. A csípőszúnyogok (Culicidae) közül is elsősorban a Culex-nem fajai terjesztik. Ezek a barna színű szúnyogok 4-10 milliméter nagyságúak, a testükön, lábukon mintázat nincs, a többi európai szúnyogtól szájszervük különbözteti meg azokat. Így ezek a szúnyogfajok szabad szemmel, laikusok számára szinte megkülönböztethetetlenek a közönséges szúnyogoktól, főként mivel általában idő sincs a megfigyelésükre.

A vírus elsősorban madarakat betegít meg, viszont emlősöket is megfertőzhet - köztük is főként embereket és lovakat -, és kétéltűeknél és hüllőknél is előfordul fertőzés. A költöző madaraknak nagy szerepükben van a kontinensek közti terjesztésben a vonulásuk következtében. A vírus elsősorban a szúnyogok által megcsípett állatok, emberek vérével kerül át más állatra, emberre,

nem jellemző az emberről emberre történő fertőzés.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült az őszi C-vitamin titok: ezt jobb, ha tudod a filléres, bolti pirulákról, tablettákról

Mindig érdemes odafigyelni arra, hogy meglegyen a szükséges vitaminbevitel, de főként az őszi-téli időszakban.

A nyugat-nílusi láz tünetei

Emberek esetén a lappangási idő 2-6 nap lehet, ezután jelentkezhetnek az első tünetek. A különböző források szerint az esetek 75, illetve 85 százalékos arányban tünetmentesek, és 10-25 százalékban jelentkeznek enyhébb, influenzaszerű tünetek. A betegeknél felléphet láz, fejfájás, izomgyengeség, hányinger, étvágytalanság, kötőhártya-gyulladás, fényérzékenység, kiütések a végtagokon. A gyógyulás nagyjából átlagosan egy hetet vesz igénybe. Az agyvelő-agyhártyagyulladás igen ritka tünet, a Szúnyogmonitor szerint 4-5 ezer fertőzöttre egy ilyen súlyosabb megbetegedés jut.

A 37. hétig többen súlyos megbetegedéssel kerültek kórházba, az átlagéletkor a diagnosztizált fertőzöttek esetében 62 év volt. Jóval többen lehetnek azonban, akiknél nem okoz súlyos tüneteket a fertőzés és összetévesztik az influenzával, vagy más felsőlégúti megbetegedéssel, nem fordulnak orvoshoz, nem derül ki, hogy nyugat-nílusi lázról van szó.

A nyugat-nílusi láz kapcsán problémát jelent, hogy védőoltás emberek számára még mindig nem áll rendelkezésre. (A lovaknak való vakcina elérhető Magyarországon is.)

Így a lehetséges védekezés kimerül abban, hogy lehetőleg elkerüljük a fertőzött szúnyogokkal való találkozást, rovarriasztókat használunk, és nem hagyjuk elszaporodni a környezetünkben a szúnyogokat. Ezen túlmenően - ahogy őszi időszakban egyébként is - érdemes erősítenünk az immunrendszerünket, együnk sok szezonális gyümölcsöt-zöldséget, töltsünk minél több időt a szabadban, igyunk elég folyadékot, sportoljunk, figyeljünk a minőségi alvásra!