Kegyetlen látlelet ez a magyar népről: ezért pokol valójában temérdek ember élete

A magyarok többsége (68%) elégedetlen vagy közömbös a külsejével kapcsolatban a STADA Health Report 2024 adatai alapján, és így a 23 európai ország közül Magyarországon vannak a legkisebb (32%) arányban azok, akik elégedettek azzal, ahogy kinéznek. Mindez összefügghet azzal, hogy az európai átlagnál jelentősen kisebb arányban valljuk magunkat jó fizikai állapotúnak.

Míg Európa-szerte 54 százalék állítja magáról, hogy jó fizikai egészségnek örvend, addig az üzbég (71%), az osztrák (68%), a román (67%) és a svájci (66%) lakosok különösen jó állapotban érzik magukat, nálunk ez az arány csupán 39 százalék. Az európaiak valamivel több mint egyharmada (35%) közepesnek, 11 százalékuk pedig rossznak minősíti fizikai állapotát. Magyarországon kb. tízből négyen közepesnek ítélik a fizikai egészségüket, 22 százalék pedig rossznak.

Ahogy idősödünk, egyre inkább elfogadjuk magunkat

Azon magyarok, akik elégedettek a kinézetükkel, többségben azt mondják, hogy egyszerűen elfogadják magukat olyannak, amilyenek (65%). Mások vagy úgy érzik, hogy jó külsővel áldotta meg őket a sors (27%), vagy egyenesen büszkék a testalkatukra (29%). 14 százalékuknak a bókok formájában megnyilvánuló külső megerősítés segít abban, hogy jól érezzék magukat, 12 százalékuk pedig azt mondta, hogy keményen megdolgozott a testéért. Ez utóbbi különösen igaz a 35-44 év köztiekre, akiknek 36 százaléka nyilatkozott így. Minden negyedik magyar pedig (24%) arra is rámutat, hogy a fizikai megjelenésével való elégedettség az életkor előrehaladtával nőtt. Ezen a téren szignifikáns eltérések nem mutatkoztak az európai átlaghoz képest.

A túlsúly lehet a boldogtalanság motorja?

A reprezentatív felmérés eredményei alapján az európaiak közül körülbelül minden ötödik (21%) elégedetlen a kinézetével. Romániában (35%), Kazahsztánban és Írországban (31-31%) elégedettek a legkevesebben a külsejükkel. Mi őket követhetjük ebben a sorban, hiszen a magyarok 29 százaléka elégedetlen a testével a STADA Health Report 2024 adatai alapján.

A leggyakoribb okok, amiért a magyarok küzdenek a külsejükkel kapcsolatos önbizalommal, a túlsúly (42%) és az, hogy egyszerűen másokat vonzóbbnak találnak maguknál (21%). A nők a férfiakhoz képest jelentősen nagyobb valószínűséggel hivatkoznak arra, hogy túlsúlyosnak érzik magukat, holott a magyar nők (35%) egyébként nagyobb valószínűséggel számolnak be egészséges BMI-ről, mint a magyar férfiak (29%).

"Egészségtelen" BMI érték?

Bár ellentmondásos, a testtömegindexet (BMI), amely a testsúly és a testmagasság viszonyításával számol ki egy numerikus pontszámot, még mindig széles körben használják a testzsírszázalék felmérésének általános eszközeként. Az európaiak csekély többségéhez képest, akik úgy tartják, jó fizikai állapotban vannak, csak 40 százalékuk írja le BMI-jét "egészségesnek".

Az üzbég (52%), olasz (48%) és francia (46%) lakosok tartoznak leginkább ebbe a tartományba. Az európaiak valamivel több mint egyharmada (35) tekinthető túlsúlyosnak a BMI alapján, és további 17 százalékuk tartozik az "elhízott" kategóriába 31-es vagy annál magasabb BMI-vel. Magyarok közül kb. minden harmadik (32%) sorolta magát az egészséges tartományba, 12 százalék az alacsonyba, 34 százalék vallotta magát túlsúlyosnak, 22 százalék pedig elhízottnak. 

Vitaminokat és étrendkiegészítőket inkább veszünk, mint edzőterembérletet

A lakosság jelentős része már befektetett vagy legalábbis érdeklődik a külső megjelenést javító termékek és eljárások iránt, ami alátámasztja a testkép és az önbizalom közötti összetett kapcsolatot. A jelentés alapján a vitaminok és ásványi anyagok sok európai számára kulcsfontosságúak a fizikai megjelenés támogatására, és a magyarok az európai átlagnál jóval nagyobb arányban költenek saját bevallásuk szerint vitaminokra és étrend-kiegészítőkre. A második leggyakrabban említett kiadás az általános egészségügyi termékek, amelyet a kozmetikumok követnek. Az edzőterembérletre, sporttagságra, szükséges felszerelésekre fordított kiadások nálunk elmaradnak az európai átlagtól.

Az esztétikai fogászati beavatkozás a legnépszerűbb

Bár eddig az európaiaknak csak 2, a magyaroknak pedig 1 százaléka költött plasztikai műtétekre, jelentős részük legalábbis eljátszott már a gondolattal, hogy komolyabb beavatkozásokra is hajlandó lenne a külső megjelenésének javítása érdekében. Ha összehasonlítjuk a magyarok 10 százalékát, akik esztétikai fogászati beavatkozáson részt vettek már, ami a legkeresettebb szépészeti beavatkozás nemcsak nálunk, hanem az egész kontinensen, azzal a 70 százalékkal, akik fontolóra vennék, hogy elvégeztessék, ha ingyenes lenne, világossá válik, hogy a költségek erős gátló tényezőt jelentenek. Honfitársaink 41 százaléka fontolóra venné a lézeres szőrtelenítést is. Alig minden negyedik magyar (23) tudna elképzelni testsúlycsökkentő vagy általános plasztikai műtétet.

Míg a férfiak közül többeknek volt már hajbeültetése vagy többen gondolkoznak rajta, addig a nők vezetnek a testmódosítás minden más típusa tekintetében Magyarországon és Európa-szerte is. A jelentés 2024-es eredményei alapján úgy tűnik, hogy az irreális szépségideálok leküzdésére tett erőfeszítések ellenére továbbra is jelentős a nőkre nehezedő nyomás, hogy akár belső indíttatásból, vagy akár kívülről érkező szépséggel kapcsolatos elvárásoknak megfeleljenek.

Önmegvalósítás vs. társadalmi nyomás

A testmódosítások motivációit azonban elsősorban az egyéni érdekek vezérlik, nem pedig a mások megnyugtatásának vágya: a magyarok 43 százaléka állítja, hogy alávetné magát egy beavatkozásnak, hogy jobban érezze magát a testében, és 42 százalékuk meg van győződve arról, hogy az ilyen beavatkozások segíthetnek az önbizalmán.

További minden negyedik honfitársunk azért folyamodna valamilyen kezeléshez, hogy visszafordítsa az öregedés hatásait, és tízből hárman biztosak benne, hogy ez segítene abban, hogy jobban "önmaguknak" érezzék magukat. Mindössze 13 százalékuk vetné alá magát testmódosításnak azért, hogy társadalmilag elfogadottabb legyen, 8 százalékuk pedig azért, hogy boldoggá tegye partnerét. Ezekben a kérdésekben csak pár százalékos eltérések mutatkoztak az európai átlaghoz képest.

Látjuk a szépséggel kapcsolatos előítéleteket

A felmérése megállapította, hogy európai szinten a fizikai megjelenés, az önbizalom és a társadalmi hatás témájával kapcsolatos általános attitűdök ellentmondásosak, és ez Magyarországon sincs másképp. Az európaiak 77 százaléka egyetért azzal, hogy a társadalom és a média túl nagy hangsúlyt fektet a fizikai megjelenésre, 71 százalékuk pedig úgy véli, hogy a társadalomnak még hosszú utat kell megtennie a különböző szépségtípusok elfogadásában. 59 százalékuk egyetért azzal is, hogy egy személy státuszát a fizikai megjelenése határozza meg, 56 százalékuk pedig szigorúbb szabályozást és nagyobb átláthatóságot sürget a közösségi médiában használt szűrőkkel kapcsolatban.

54 százalék még azt is mondja, hogy szerintük a plasztikai műtéteket csak szélsőséges esetekben kellene alkalmazni, nem pedig egy bizonyos szépségtípusra való törekvés elérésében. Bár az európaiak átlátnak a társadalom szépséggel kapcsolatos előítéletein, 36 százalékuk biztos abban, hogy a mentális egészségük jelentősen javulna, ha elégedettebbek lennének a külsejükkel.