12 tényező, ami a súlyos magyar népbetegséget okozhatja: neked melyik van meg ezek közül?

A portál szerint a The Lancet folyóiratban megjelent új jelentés szerint két új módosítható kockázati tényezőt azonosítottak a demencia esetében: a 40 év utáni magas koleszterinszintet és a kezeletlen látásvesztést. Ezek mellett már korábban is ismert volt 12 olyan tényező, amelyek növelhetik a demencia kialakulásának esélyét:

• Fizikai inaktivitás
• Dohányzás
• Túlzott alkoholfogyasztás
• Légszennyezés
• Fejsérülés
• Ritkán előforduló társadalmi kapcsolatok
• Kevesebb oktatás
• Elhízás
• Magas vérnyomás
• Cukorbetegség
• Depresszió
• Halláskárosodás

Dr. Arman Fesharaki-Zadeh, a Yale Medicine viselkedési neurológusa és neuropszichiátere szerint ezeknek az új tényezőknek sok mechanisztikus értelme van. "Sok ilyen tényező nagyon is összefügg egymással" - mondta el.

A látásvesztés például gyakrabban fordul elő azoknál, akiknek metabolikus kockázati tényezőik vannak, mint például magas vérnyomás vagy rosszul szabályozott cukorbetegség. A látási problémák miatt kevésbé valószínű, hogy időt töltünk agyműködést elősegítő tevékenységekkel, mint például rejtvényfejtéssel vagy olvasással. A magas LDL-koleszterin (az úgynevezett "rossz" koleszterin) pedig hozzájárulhat a szív és az agy vérereinek megkeményedéséhez. Ez megnehezítheti az oxigén bejutását az agyba, ami idővel idegsejtkárosodáshoz vezethet - "a demencia lényegében az idegsejtek pusztulásának végterméke" - magyarázta Fesharaki-Zadeh.

Először is fontos egy jó orvosi csapat és háziorvos megléte. Az alapellátó orvosok kulcsszerepet játszanak abban, hogy segítsenek kontrollálni a kockázati tényezőket, például a magas koleszterinszintet és vérnyomást gyógyszeres kezeléssel, diétával vagy tesztmozgással.

Fesharaki-Zadeh hangsúlyozza: "Az orvosi ellátás első vonalában az alapellátó orvosok állnak. Ők azok, akik korai megbeszélésekkel nagyban hozzájárulhatnak a demencia kialakulásának megelőzéséhez."

Léteznek olyan tesztek is, amelyekkel kimutathatók a neurodegeneráció korai jelei és genetikai markerei. A háziorvos segíthet megismerni ezeket a lehetőségeket. Ezért fontos tudni, hogy soha nem késő változtatni életmódunkon. Az agy rendkívül képlékeny - ha bármikor úgy döntünk, hogy egészséges életmódbeli változtatásokra térünk át, agyunk reagálni fog rá és egészségesebb lesz tőle.