Szinte elérhetetlen a fontos gyerekterápia: brutál várólistákkal szembesülnek a magyar szülők

Soknak tűnhet a szám, ahogy akár csak az ismerősei körében érdeklődik az ember és azt tapasztalja, hogy szinte mindenki járt már valamilyen típusú fejlesztésen gyermekével. A korábbi szemlélet szerint ezekre a foglalkozásokra akkor volt elsősorban szükség, ha koraszülött a baba vagy éppen valamilyen rendellenesség miatt, komoly mértékben elmaradt egy adott területen a fejlődése.

Dr. Kántor Irén, a Házi Gyremekorvosok Országos Érdekképviseleti Egyesületének elnöke elmondta, hogy a fejlesztésre szoruló, eltérő fejlődésmenetű gyerekek száma valójában nem lett több Magyarországon az európai átlaghoz viszonyítva sem. A szakértő szerint, ami miatt feltűnővé váltak ezek az esetek az az, hogy 2017. novemberétől bevezették az új szülői kérdőívet és a kapcsolódó védőnői kontrollt.

A kérdőívet 12 alkalommal kell a szülőnek kitöltenie 1 hónapos és 6 éves kor között, a védőnő pedig azonosítja, valós-e a szülői értékelés. Ez a szűrés lehetővé teszi, hogy az eltérések sokkal hamarabb felismerhetővé váljanak. Ezek alapján több gyermek vehet részt kezeléseken, akiknél esetleg korábban rejtve maradt volna egy-egy probléma. De mi számít problémának? Mikor kell aggódnia egy szülőnek? Valóban mindenre megoldás a híres Dévény-módszer?

Veszélyes fejlesztés?

Valószínűleg nincs több elmaradó baba a Magyar Védőnők Egyesülete (MVE) szerint sem, de a specifikus vizsgálatokon túl rengeteg külső hatás is szerepet játszhat az eltérő fejlődésben. Ide tartoznak a szülés alatti szükségtelen beavatkozások, mint az indokolatlan szülésmegindítás, oxitocin. Problémát jelenthetnek még a csecsemők fejlettségi szintjének nem megfelelő játékok, játéktér megválasztása.

Fontos kiemelni azt is, hogy bajt okozhatnak a tévhitek is a mozgásfejlődéssel kapcsolatban, például egy jól fejlődő csecsemő felesleges fejlesztése is rejthet veszélyeket„

– hangsúlyozta Gitidiszné Gyetván Krisztina, az MVE elnöke.

Dr. Kántor Irén elmondta, hogy a gyermek fejlődésvizsgálata során rengeteg részterületet kell ellenőrizni. Ennek érdekében már a szülői kérdőív kidolgozása során is minden területre kiterjedő kérdéssor állt össze, egy multidiszciplináris team (gyermekneurológus, gyermekpszichiáter, gyermek alapellátási szakorvos, gyógypedagógus, klinikai szakpszichológus, gyógytornász és gyógypedagógus) együttműködésével.

Hozzáfűzte, hogy a kérdőív alapjaként szolgáló normál fejlődési mérföldkövek minden területről (például nagymozgások, finommozgások, kommunikáció-beszéd, viselkedés, szocializáció) egy rövid bemutató videóban lettek feltöltve a gyermekalapellatas.hu weboldalra, amely kapaszkodót jelenthet a szülők számára, ha eltérést észlelnek gyermeküknél.

A rettegett mérföldkövek

Arról kérdeztük a szakembereket, hogy a kérdőívek és a vizsgálatok rengetegében mégis milyen sarokpontokra érdemes figyelnie a szülőknek. Gitidiszné Gyetván Krisztina szerint nehéz lenne általánosítani, hiszen minden gyerek fejlődése alapvetően egyéni és például nem lehet összehasonlítani egy időre született csecsemőt egy koraszülött babával. Ebben nagyon fontos szerepe van a védőnőnek, aki otthoni és tanácsadói környezetben is jelen van már magzati kortól a család életében és nyomon követi a fejlődést. Erre a folyamatos vizsgálatra szolgálnak a státuszlapok, amelyben helyet kap a már említett szülői kérdőívvel a szülők megfigyelése és a védőnőé is.

Akadályok lehetnek:

• Izomtónus eltérés
• Aszimmetriák, „kényszertartások”
• Meglassult idegrendszeri érés
• A reflexek normáltól eltérő megjelenése/lefutása

Leggyakrabban megsegítendő funkciók:

• A fejtartás korrekciója
• Fej- és törzskontroll megjelenése/stabilizációja
• Támaszreakciók megjelenése (támaszkodás, kapaszkodás)
• Párhuzamos együtt mozgások differenciálása, keresztkoordináció megjelenése (vertikális síkban)
• A törzs rotációs mozgásainak megjelenése, alsó-, felső testfél koordinációja (horizontális síkban)
• Alkartámasz hiánya, vagy csak nyújtott karral támaszkodás
• 4 hónapos kor előtti forgás
• Kúszás kimaradása
• Ülés vagy állás megelőzi a mászást
• „W” ülés vagy nyújtott lábas ülés hiánya
• Táplálási nehezítettség

A Dévény Anna Alapítvány szakembere úgy fogalmazott, hogy minden életkornak megvannak a sajátosságai, ezek közül kiemelt néhány észlelhető elmaradást. Problémát jelenthet, ha a baba nem fordul 6-7 hónaposan vagy ha az újszülött baba a fejét csak az egyik irányba fordítja. Utóbbi okozhatja a koponya egyoldali ellaposodását vagy az egész testtartásban egy kompenzáló görbületet „kiflitartást”.

Figyelmet igényelhet, ha a gyermek nehezen tűri a hason fekvést és 3 hónapos korában nem emeli, az alkarjain támaszkodva a mellkasát és a fejét vagy, ha a csecsemő 3 hónapos kora után is szorosan ökölbe tartja a kezét. Érdemes a hétköznapi mozzanatokat is nyomon követni: ha a baba öltöztetésnél karjait feszíti, fürdés utána karját nehéz megemelni, hónalját kitörölni vagy esetleg mély, piros bőrredők láthatók a nyaka egyik, illetve mindkét oldalán, az álla alatt. A szülők észrevételeikkel sokat tudnak segíteni a háziorvosnak, a védőnőnek, hiszen a nap 24 órájában megfigyelhetik gyermekük mozgását.

Mi a Dévény torna titka?

A módszert Dévény Anna magyar gyógytornász és mozgásterapeuta fejlesztette ki és az elmúlt évtizedekben jelentős elismerést szerzett. Specialitása, hogy a szakember más manuál technikákkal szemben az inakkal és az izom-ín egységeket borító vékony hártyával, a fasciával dolgozik.

Kettős hatásmechanizmusa van, mechanikai hatás, amely oldja a kontraktúrákat, és egyben egy stimuláns hatás az idegrendszer részére a meglevő ép mozgásminták kiváltására”

– mondta Dr. Kántor Irén.
 
A Dévény Anna Alapítvány kérdésünkre kifejtette, hogy a módszer sikere és alapja abban rejlik, hogy a DSGM-szakgyógytornász a manuális technika segítségével képessé teszi az izom-, ín- és kötőszöveti rendszert a mozdulatok kivitelezésére, arra, hogy az idegrendszerből érkező utasításokat az izomzat minél tökéletesebben végrehajtsa.

A Dévény Speciális manuális technika – Gimnasztika Módszer egy speciális gyógytornakezelés. A kézzel végzett izommozgatási technika segítségével képessé teszi az izomzatot a mozgásra. Elhárítja azokat a feszességeket, zsugorodásokat, úgy nevezett mechanikai akadályokat, melyek a sérülés, a nem megfelelő mozgás következtében alakulnak ki, ezáltal az idegrendszerből érkező parancsokat az izomzat a lehető legtökéletesebb módon képes végrehajtani. Másrészt ezzel egyidejűleg a mozgást végző izomban lévő idegvégződéseken, receptorokon keresztül, melyeket a terapeuta keze bőrön keresztül érint, ingerületet juttat az idegrendszerbe, ennek hatására megindul a mozgásfejlődés.

Minden esetben a mozgásfejlődés akadályát képező okot keresi meg és hárítja el. Nagy hangsúly fektetünk a mozgásformák helyes és szabályos kivitelezésére, hiszen ez teremti meg a következő mozgásfejlődési állomások alapjait”

– fogalmazott Mezám Zsuzsanna, a Dévény Anna Alapítvány szakembere.

A módszert kezdetben kiemelten a születéskor fellépő komplikációk, koraszülött babák fejlesztésére, kezelésére használták. Majd egyre elterjedtebbé vált a különböző elakadások feloldásánál.

Magyarországon a kiemelkedően fejlett neonatológiai ellátásnak köszönhetően egyre több korán érkező babát tudnak életben tartani a szakorvosok, illetve egyre jobbak az esélyek az életminőséget befolyásoló, későbbi rendellenességek kiküszöbölésére is. Ennek ellenére sajnos még mindig jelentős számokról beszélhetünk és az elmúlt években nem történt nagy változás a koraszülött és kissúllyal születő csecsemők számát illetően.

Több hónapos várólisták

A Dévény Anna Alapítvány válasza szerint a koraszülöttek lassan növekvő tendenciája miatt egyértelműen évről évre magasabb a kezelt gyerekek száma. A WHO meghatározása alapján koraszülöttnek számítanak a 37. hét előttt és a 2500 gramm súlyt el nem érő újszülöttek. Magyarországon körülbelül 90000 baba születik évente, ebből 8-9 százalék átlagosan koraszülött, vagyis nagyjából 8000 gyermek érintett. A KSH adatai szerint 2023-ban ez az arány 7,7 százalék volt. A koraszülött babák 40-50 százalékánál pedig tapasztalható valamilyen mozgásfejlődési probléma, amely kezelést igényel.

De nem csak a koraszülött babák esetében növekszik a létszám. Ennek a szakember szerint több oka is lehet, az alaposabb diagnosztikán túl, a szülők életmódja, vagy éppen a megszületett csecsemőt körülvevő hatások.

Jelenleg a végzett DSGM-szakgyógytornászok száma Magyarországon 300 körül van, néhányan már nyugdíjas korúak, vagy saját kisgyermekeik miatt nem kezelnek (GYES, GYED, stb.), illetve egyéb okok miatt nem dolgoznak”

– fogalmazott.

Elmondta, hogy a végzett DSGM szakgyógytornászok a Dévény Anna Alapítványban, az Alapítvánnyal kötött együttműködési szerződés alapján az Alapítvány vidéki telephelyein, kórházakban, korai fejlesztőkben, alapítványok keretein belül, illetve magánvállalkozóként dolgoznak.

2023-ban (9 telephely: Baja, Kéthely, Kisvárda, Máriakálnok, Miskolc 1, Miskolc 2, Nyíregyháza, Pécs, Sajószentpéter) körülbelül 1900 állapotfelmérés volt a Dévény Speciális manuális technika - Gimnasztika Módszer (DSGM) tünettana alapján. NEAK-finanszírozott DSGM-kezelésből pedig nagyjából 20000 volt tavaly (10 kezelés/2000 gyermekkel kalkulálva). Ez kiegészül még az Alapítvány keretein kívül kezelő DSGM-szakgyógytornászok által kezelt gyermekek számával, de erről nincsnek pontos adatok.

A Dévény torna ára változó lehet: általában egy 45-50 perces kezelés 8000-13000 forint. Ez magasabb árkategóriába sorolja a módszert, de a szülők többsége úgy véli még így is megéri a látványos fejlődésért. Az alapítványon keresztül háziorvosi vagy szakorvosi beutalóval, ingyenesen vehetik igénybe a szolgáltatásokat a családok indokolt esetben. Viszont érdemes időben jelentkezni, ha szimpatikusnak találjuk a módszert, mert több hónapos várólisták is lehetnek egy-egy szakemberhez főleg, ha olyan helyen élünk, ahol kevés a képzett terapeuta.

Összességében nincs egy nagy, általános, átfogóan működő, egységes recept, amely minden gyereknél ugyanolyan formában működhet. A szakértők abban is egyetértenek, hogy nincs drasztikus romlás a csecsemők állapotát tekintve, csak sokkal összetettebb technikák állnak rendelkezésre a babák mozgásfejlődésének vizsgálatára, illetve a szülők is körültekintőbbek és nagyobb hangsúlyt fordítanak a megfelelő diagnózis után a kezelésekre.

A legfontosabb bármilyen házi gyakorlatsor vagy gyógytorna, mozgásterápia kiválasztásánál, hogy első lépésként szakorvossal egyeztessenek a szülők és a gyermek egyéni fejlődésének megfelelően döntsenek a kezelések szükségességéről, ne divatból vagy éppen a többi szülő mintájára kezdjenek meg különböző tornákkal, házi gyógymódokkal kísérletezni.