Nyári fertőzéshullám tarolhat Magyarországon: már most sok a beteg - fő tünet a láz, hasmenés, hányás

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatsorai alapján látható, hogy a gastroenteritis fertőzések leggyakoribb oka a nyári időszakban a Salmonellosis, illetve a Campylobacteriosis. A 25. héten is több tömeges gastroenteritis - vagyis emésztőrendszeri megbetegedés, melyek jellemző tünete a hányás, hasmenés - megbetegedésről számoltak be. Azt is látható az adatokból, hogy ezekben a hetekben 157 szalmonella és 159 Campylobacter-fertőzésről érkezett jelentés. Ezekkel együtt idén a 25. hétig már összesen 1871 szalmonella és 2964 Campylobacter-fertőzés történt a hivatalos adatok szerint. Ez több, mint a 2023-as év 25. hetéig regisztrált esetek száma, és a 2018-2022. évek mediánja.

A korábbi évek adatiból pedig egyértelműen látszik, hogy a nyár különösen veszélyes időszak a hasmenéssel, hányással járó fertőzéseket tekintve. Ilyenkor szaporodnak ugyanis azok a fent említett baktériumok, amelyek ilyen tüneteket okoznak.

Sőt, nem csak a Campylobacter és a szalmonella jelent ilyen jellegű veszélyt. Ide vehetjük még azokat az eseteket is, amikor szennyvíz eredetű baktériumok (E. coli és Enterococcus) okoznak fertőzést olyan strandokon, amelyeknek a vizében gyakran fordul elő nagyobb számban ilyen kórokozó. A strandok vízminőségét évente monitorozza az NNGYK, a legfrissebb kimutatásokról és az elmúlt években kifogásolt vízmőségű strandokról ebben a cikkben írtunk.

Az ilyen strandokat jobb elkerülni, ha biztosan nem akarunk megfertőződni. Azonban hogyan kerülhetjük el a szalmonellát és a Campylobactert? Mivel ennek a két fertőzésnek a legjellemzőbb formája, ha fertőzött ételt, italt fogyasztunk, ezért nyáron érdemes nagyon körültekintőnek lenni, mit fogyasztunk, illetve hogyan főzünk. Ritka esetben ezek a baktériumok fertőzött házi állatok ürülékével való érintkezés által, vagy emberről emberre is terjedhetnek. Ha a házikedvencünk, vagy családtagjaink közül valaki fertőződik, érdemes kiemelten ügyelni a higiéniára, fertőtlenítésre. Azonban a ritka eseteken túl mindenek előtt az étkezés esetén érdemes alapvető szabályokat betartani.

A Campylobacteriosis legjellemzőbben nyers baromfihús nem megfelelő elkészítése esetén alakulhat ki, de terjedhet még víz, nyers tojás, ritkábban állatok és emberek által. A nyers hússal való puszta érintkezés is elég lehet a fertőzéshez, ha nem vagyunk elég körültekintők. Főként a csirkehús jelent veszélyt, de ha baromfihúst főzünk, általánosságban nagyon figyeljünk rá, hogy

• a nyershús csomagolását úgy dobjuk ki, hogy ne okozhasson később fertőzést, ne tenyészünk tovább a szemetesben a bacikat.
• az eszközöket, edényeket, amelyek a nyers hússal érintkeztek, alaposan mossuk el. A vágódeszkán se vágjunk a hús után mást.
• a konyharuhát, amibe a kezünket a főzés során töröltük, mossuk ki.
• figyeljünk rá, hogy a húst alaposan átsüssük.
• mossunk kezet főzés előtt, után és étkezés előtt is.

Természetesen nemcsak az otthoni főzés során kaphatunk el ilyen fertőzést. Lehetőleg, ha házonkívül étkezünk, kerüljük az olyan helyeket - például strandok közelében -, ahol nem ügyelnek a higiéniára. Sokszor ezt már ránézésre meg lehet állapítani. Ha pedig olyan ételt kapunk, aminél okunk van azt gyanítani, hogy nem sült át, akkor küldjük vissza, ne fogyasszuk el.

Ha pedig külföldön járunk, pláne figyeljünk rá milyen ételt, illetve italt fogyasztunk. A Campílobacteriosis vízzel is terjedhet. Olyan országokban, ahol ez jellemzően probléma, inkább fogyasszunk ásványvizet és ne kérjünk jégkockát sem.

Campylobacter-fertőzés első tünete általában a láz, melyet gyomorgörcsök, majd hasmenés követ, a hányás kevésbé jellemző. Kezelése során általában nincs szükség gyógyszerre, sok pihenés és fokozott folyadékbevitel ajánlott. Az aktív szén, hasfogók alkalmazása ellenjavallt, hogy a baktérium minél előbb kiürüljön a szervezetből.

A szalmonella fertőzés már trükkösebb. Leggyakrabban a nyers tojás, nyers hús (szintén főként a baromfi és tenger gyümölcsei), illetve mosatlan vagy fertőzött vízzel tisztított zöldségek és gyümölcsök útján szedhetjük fel. A szalmonellafertőzés sokkal könnyebben terjed ember és ember között is, ezért fertőzés esetén kerüljük a kontaktust és fertőtlenítsünk.

A tojással, hússal általában mindenki óvatos, de a gyümölcsök-zöldségek esetén már nem annyira. Pedig nyáron, amikor különösen jól esik egy friss saláta, különösen érdemes odafigyelni, hogy az ne legyen szennyezett. Otthon készített étel esetében mindent alaposan mossunk meg, éttermekben pedig csak akkor rendeljünk nyersen tálalt salátákat, ha bízunk benne, hogy ügyelnek a higiéniára. Egy Cézár-saláta például ártalmatlannak tűnhet, pedig különösen veszélyes lehet: a csirkehús, friss saláta és az öntet mind potenciális veszélyforrások. Ne kockáztassunk, főleg ne nyaraláson.

A szalmonellafertőzés egyébként az egész világon elterjedt, viszont Ázsiában, a Csendes-óceáni szigeteken, Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Közép- és Dél-Amerikában érdemes különösen figyelni, mit eszünk, iszunk. Kerüljük az utazás során a nyers salátákat, a friss gyümölcssalátákat, a nyers tengergyümölcseit vagy a nem megfelelően hőkezelt húst, jégkockát. A szalmonella miatt is ajánlott továbbá palackozott víz fogyasztása, illetve használata fogmosáshoz! Ezt gyakran elfelejtjük.

A szalmonellát jó eséllyel elkerülhetjük idén nyáron, ha

• mindent alaposan megmosunk.
• megfelelő ideig sütjük, főzzük, forraljuk az ételeket.
• kerüljük a potenciálisan fertőző fogásokat.
• mossunk kezet, mindig.

A szalmonella jellemző tünetei a láz, a hasmenés, a hányinger és hányás, a hasi fájdalom, görcsök, a gyengeség, fejfájás. Kezelésében a folyadékpótlás nagyon fontos, hogy elkerüljük a kiszáradást, ugyanakkor a hányáscsillapító vagy hasmenés elleni szerek ugyanúgy ellenjavaltak.

Ez ételmérgezés?

Amikor ételmérgezésről beszélünk, annak általában egy baktérium áll a hátterében. Ilyen a szalmonella is, de vannak további, hasonló tünetekkel járó fertőzések. Különbség van azonban ételfertőzés és ételmérgezés között. Előbbi esetben élő baktérium okozza a megbetegedést, ételmérgezés esetében viszont nem élő baktériumok, hanem az általuk termelt toxinok (mérgező anyagcsere-termékek) okozzák a betegséget. De előfordul, hogy nem is baktériumok, hanem vírusok, gombák és egysejtű vagy többsejtű paraziták okozzák az ételmérgezést.

Az ételfertőzés lappangási ideje több nap, míg az ételmérgezésé szalmonella esetén 8-12 óra, más baktériumok esetén 1-5 óra. Tehát az ételmérgezés tünetei jellemzően egy napon belül jelentkeznek.

A baktériumok által termelt toxinok okozzák a jellemző tüneteket - hányást, hasmenést, lázat, fejfájást, gyengeséget, görcsöket stb. Általában az étel eredetű gastroenteritis megbetegedéseket ételmérgezésnek hívjuk és leggyakrabban valóban ételek útján szedjük fel az ilyen megbetegedést.

Itt fontos kiemelni, hogy nemcsak a nyershúst, nyers tojást, nyers gyümölcsöt, zöldséget érdemes elkerülni. A szennyezett vízen kívül még a könnyen romló élelmiszerekkel sem árt vigyázni. Különösen a tejtermékek jelenthetnek veszélyt, pláne a nyári hőségben. Ha bármit felbontottunk, kövessük a csomagoláson írtakat, és fogyasszuk el a szavatossági idő lejárta előtt. Inkább ne kockáztassunk a bontott dolgokkal nyáron, mégha hűtőben tároltuk is azokat.

Amikor pedig étteremben rendelünk, szintén legyünk óvatosak a tejes, tejszínes ételekkel. Pláne kánikulában! - nem győzzük ezt hangsúlyozni. A legkörültekintőbb konyhával is előfordulhat, hogy egy-egy étel nem megfelelő tárolás okán hamar megromlik a 40 fokban. Akár egy órára kint felejtett étel is lehet fertőzésforrás.

EZ IS ÉRDEKELHET

Perzselő hőség rohanja le az országot: azonnali riadót rendelt el Müller Cecília

Az országos tisztifőorvos a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást rendel el az ország egész területére 2024. július 7-én 00 órától 2024. július 12-én 24 óráig.

Érdemes arra is ügyelni, ha nyaralásra hűtőtáskába csomagolunk ételt. Figyeljünk a megfelelő hűtésre, mert könnyen megfertőződhetünk, ha egész nap a strandon vagyunk és a jégakkuk nem tartanak ki sok órán át. A jégkrémek, fagyik is veszélyesek lehetnek! A jégkrémet, ha elővettük és nem fogyasztjuk el mind, ne hagyjuk kint, amíg felolvad. Felolvadt jégkrémet pedig ne fagyasszunk vissza! (Ahogy más már kiolvasztott terméket sem szabad visszafagyasztani.)

Fontos, hogy akár ételmérgezésről, akár bakteriális fertőzésről van szó, ha súlyos tüneteink vannak, forduljunk orvoshoz! Különösen érdemes vigyázni az idősek és gyermekek esetében az ilyen fertőzésekkel, mert ők sokkal könnyebben kiszáradnak, és súlyos állapotba kerülhetnek! Ne várjuk meg, míg ez bekövetkezik.