Vigyázzon, aki itt nyaral 2024-ben! Sok magyar fertőződött meg: fő tünet a láz, fejfájás, hidegrázás

A 2024. június 10. és 16. közötti időszakban a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek közül 16 pertussis megbetegedés gyanúját rögzítették a fertőzőbeteg nyilvántartásba. A pertussis, vagyis szamárköhögés bejelentések a fővárosból, és 8 vármegyéből érkeztek (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Győr-Moson- Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest). A betegek közül négy volt csecsemő, két fő a 10-14 éves, három fő a 15-19 éves, egy fő a 20-29 éves, három fő a 40-49 éves, egy fő az 50-59 éves, két fő pedig a 60 év feletti korcsoportba tartozott. Az elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok 6 fő esetében alátámasztották, 6 fő esetében nem támasztották alá a klinikai diagnózist, 4 betegnél a diagnosztikus vizsgálatok még nem fejeződtek be.

A megelőző, 23. héten kilenc pertussis, vagyis szamárköhögés megbetegedés gyanúját jelentették és a betegek közül négy volt csecsemő, két-két fő a 6-9 éves, illetve a 40-49 éves, és egy fő az 50-59 éves korcsoportba tartozott. Ahogy a Pénzcentrum korábbi elemzésében írtuk, a szamárköhögés és a kanyaró Európában jó ideje nagy számban terjed, a szomszédos országokban is nagy fertőzöttszámokról számoltak be. 2024-ben már 76 esetet jelentettek az év 24. hetéig, miközben 2023-ban egyet sem az azonos időszakban és 2018-2022-ig is mindössze 8 eset volt a medián.

Bár Magyarországon a nagyfokú átoltottságnak köszönhetően kevesen fenyegetettek a szamárköhögés fertőzéstől, az esetszámok emelkedése az elmúlt 5 év adataival összevetve riasztó képet mutat. Ezért aki olyan országba utazna, ahol terjed a szamárköhögés - illetve akár a kanyaró! -, készüljön fel saját és környezetének egészségének védelmére! Különösen a csecsemők és idősek lehetnek veszélyben.

A családban, a közeli hozzátartozóknak adott védőoltás segít megvédeni a fertőzéstől az idősebbeket, illetve az egészségi állapotuk miatt nem oltható személyeket. Kiterjedtebb oltatlan gócokban (pl. oltásellenesek csoportjában) viszont könnyebben terjed a baktérium, sokan megbetegedhetnek. A felnőttek egy emlékeztető oltással felfrissíthetik a gyermekkori védettséget. Különösen fontos az oltás beadatása, ha újszülött érkezik, érkezett a családba. A csecsemők az első oltásaikat 2-3-4 hónapos korban kapják. Ha a csecsemő még az oltások nyújtotta védettség kialakulása előtt fertőződik, a betegség súlyos, akár életveszélyes is lehet a számára. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy a korai életszakaszban a csecsemő fertőződését a családtagok, különösen az anya védettsége előzheti meg. Ehhez az szükséges, hogy a családtagok még a baba érkezése előtt emlékeztető oltást kérjenek saját maguk számára

- hívta fel a figyelmet az NNGYK korábban.

Fontos továbbá, hogy a héten egy 24 éves budapesti férfi esetében laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített majomhimlő megbetegedését jelentették, a beteg korábban majomhimlő elleni védőoltásban nem részesült.

Beindult a kullancsszezon

A 24. héten négy encephalitis infectiosa diagnózissal bejelentett megbetegedés közül egy 53 éves Fejér vármegyei férfi, egy 37 éves Vas vármegyei nő és egy 63 éves Veszprém vármegyei nő klinikai tünetei hátterében a kullancsencephalitis vírusa állt - közölte az NNGYK. A megelőző, 23. héten hat encephalitis infectiosa diagnózissal bejelentett megbetegedés közül egy 43 éves Fejér vármegyei férfi, egy 42 éves Győr-Moson-Sopron vármegyei nő és egy 65 éves Zala vármegyei férfi klinikai tünetei hátterében a kullancsencephalitis vírusa állt.

Magyarországon a legtöbb Lyme-kór és kullancsencephalitis fertőzés májustól szeptemberig fordul elő. A június hónap minden évben kiemelkedő esetszámokat tekintve, ezért aki olyan helyen jár, ahol előfordulhat kullancs, védekezzen a vérszívó ellen és utána is mindenképpen tartson önellenőrzést!

Vigyázzanak az egzotikus helyekre utazók!

A 24. héten egy importált eredetű vírusos vérzéses láz megbetegedést jelentettek egy 13 éves, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében élő férfibetegnél. A beteg a lappangási idő alatt az Egyesült Arab Emírségben járt. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálat a Dengue vírus kóroki szerepét igazolta. Ezen felül egy import Hantavírus okozta veseszindrómáról érkezett jelentés. A Romániából érkező 33 éves férfibetegnél a laboratóriumi vizsgálat a Hantavírus Dobrava kóroki szerepét igazolta.

Sokan hoztak már haza ebben az évben egzotikus kórokat: az NNGYK korábbi közlése alapján a 23. héten a június 3. és 9. közötti időszakban egy importált eredetű Zika-láz megbetegedést jelentettek. Egy Pest vármegyében élő 52 éves nőbeteg a Seychelles-szigeteken járt a lappangási idő alatt, ott fertőződött. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok igazolták a Zika vírus kóroki szerepét.

A 22. héten egy importált eredetű vírusos vérzéses láz megbetegedést jelentettek. Egy 45 éves, fővárosban élő férfibeteg a Dél-Afrikai Köztársaságban járt a lappangási idő alatt, külföldön fertőződött. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

A 21. héten három vírusos vérzéses láz megbetegedést jelentettek, mindhárom beteg magyar állampolgár. Egy Fejér vármegyében élő 43 éves nőbeteg Egyiptomban, egy fővárosi 75 éves nőbeteg a Maldív-szigeteken, valamint egy szintén fővárosi 34 éves nőbeteg Indonéziában járt a lappangási idő alatt. Mindhárman külföldön fertőződtek, így az esetek import eredetűek. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok mindhárom esetben a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

EZ IS ÉRDEKELHET

Villámgyorsan tönkremehet a nyaralás, ha enélkül indulsz útnak 2024-ben: nem éri meg kockáztatni

Mutatjuk, milyen gyógyszerek és egyéb termékek legyenek mindenképpen a bőröndödben, hogy tegye tönkre a nyaralást egészségügyi vészhelyzetek.

Egy Pest vármegyében élő 52 éves magyar nőbeteg Zika-láz megbetegedésének gyanúját jelentették, melyet a laboratóriumi vizsgálatok igazoltak. A beteg a lappangási idő alatt a Seychelle-szigeteken tartózkodott, ahol túráztak is, ott fertőződött, az eset import eredetű.

A 20. héten három importált vírusos vérzéses láz megbetegedést jelentettek, mindhárman magyar állampolgárok és a fővárosban élnek. Egy 29 éves nő Vietnámban, egy 69 éves férfi Indonéziában, és egy 35 éves férfi a Maldív- szigeteken járt a lappangási idő alatt, mindhárman külföldön fertőződtek, az esetek import eredetűek. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok mindhárom esetben a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

a 19. héten két importált vírusos vérzéses láz megbetegedést diagnosztizáltak. Egy Vas vármegyei 58 éves férfi és egy 41 éves fővárosi nő Indonéziában jártak a lappangási idő alatt, mindketten külföldön fertőződtek. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

A 17. héten három importált eredetű vírusos vérzéses láz megbetegedést diagnosztizáltak. Egy Pest vármegyei 29 éves férfi a Maldív-szigeteken, egy 52 éves Veszprém vármegyei férfi Indonéziában, és egy, a fővárosban élő brazil állampolgárságú nő pedig Brazíliában, Dengue láz endémiás területen járt a lappangási időben, mindhárman külföldön akvirálták a fertőzést.

A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok mindhárom esetben a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

A korábbi hetekben már szintén előfordultak importált esetek. A 16. héten egy importált eredetű vírusos vérzéses láz megbetegedést diagnosztizáltak. Egy 42 éves fővárosi férfi a betegség inkubációs ideje alatt Thaiföldön tartózkodott, és ott fertőződött meg. A főbb tünetek szédülés, fejfájás, láz, izom-ízületi fájdalom voltak. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

A 11. héten négy importált vírusos vérzéses láz megbetegedést diagnosztizáltak. A betegek: egy 56 éves férfi, egy 43 éves nő, egy 20 éves nő, és egy 32 éves férfi. Mind a négy beteg magyar állampolgár és a fővárosban él. Valamennyien egzotikus országokban tartózkodtak a lappangási idő alatt (Thaiföld, Guatemala, Bali), ott akvirálták a fertőzést. A vezető tünetek láz, hidegrázás, fáradékonyság, izomfájdalom, ízületi fájdalom, fejfájás voltak. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok mind a négy betegnél a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

A 8. héten öt, importált eredetű vírusos haemorrhagiás láz megbetegedés került a nyilvántartásba. Egy fővárosban élő 28 éves nő és egy 28 éves férfi a betegség lappangási idejében Thaiföldön nyaralt, ott akvirálták a fertőzést. A fő tünetek a láz és hidegrázás voltak. Egy szintén fővárosi 36 éves férfibeteg és egy Pest vármegyében élő 41 éves nőbeteg ugyancsak a Thaiföldön történő tartózkodás során fertőződött. A tünetek láz, fejfájás, hányinger, hányás voltak. Az ötödik beteg egy 24 éves budapesti nő volt, aki a lappangási időben Mauritiuson járt. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok mind az öt esetben a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták a 8. héten.

A 7. héten szintén került egy, importált eredetű vírusos haemorrhagiás láz megbetegedés a nyilvántartásba. A Pest vármegyében élő, 63 éves magyar nőbeteg a betegség lappangási idejében Srí Lankán és a Maldív-szigeteken nyaralt, ott akvirálta a fertőzést. A tünetek láz, hányinger, fáradékonyság, izomfájdalom, csontfájdalom, ízületi fájdalom, fejfájás, szem mögötti fájdalom voltak. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok szintén a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

Vigyázzon, aki ilyen egzotikus helyekre utazik, és ne csak olyankor adassuk be az oltásokat, ha kötelezőek! Tájékozódjunk külföldi út előtt, milyen vírusok terjednek a célországunkban!

Itt a szezon nagy kérdése: hová és miből mennek nyaralni idén nyáron a magyarok?

Nő a magyarok reálkeresete, több az elkölthető pénzük, de nagy kérdés, hogy mindez lecsapódik-e majd a turizmusban. Habár kifejezetten jó szezonra készül az ágazat, a szezon vége még messze van. Most futó turisztikai kérdőívünkben az utazási szokásaikról kérdezzük az olvasóinkat: mennek-e nyaralni idén, ha igen, hová és mennyi pénzt szánnak rá. Ha van 5 perced, és segítenéd a munkánkat, töltsd ki a Pénzcentrum Nagy Utazáskutatását. Köszönjük!