Óvatosan a nyári utazásokkal: itt rengeteg magyar fertőződött meg, többen kórházba kerültek

Az NNGYK friss, 23. heti jelentése szerint egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei általános iskolában és óvodában 2024. május 29-én lázas gastroenteritis járvány kezdődött. 568 fő exponáltból 64 fő betegedett meg, 3 esetben volt szükség kórházi ellátásra. Vezető tünetek láz, hányás és hasmenés voltak. Diagnosztikai székletvizsgálat során 14 esetben Salmonella enteritidist azonosítottak. A járványügyi vizsgálat alapján felmerült az ételfertőzés gyanúja, ezért a területileg illetékes járási hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya mintavételezéssel egybekötött vizsgálatot végzett a főzőkonyhán, az általuk kezdeményezett laboratóriumi vizsgálatok még nem fejeződtek be.

Az NNGYK adatai szerint eddig, vagyis az év 23. hetéig 1561 diagnosztizált szalmonella-fertőzés történt, míg 2023-ban ugyanebben az időszakban 1487 eset, a 2018-2022 közötti adott időszakok mediánja pedig 1517 volt, vagyis ez is alacsonyabb, mint az idei adatok. És jelenleg nem a szalmonella az egyetlen, amely tömeges gastroenteritis járványt okozhat, mely hányással, hasmenéssel, lázzal járhat.

Rota-vírus okozta megbetegedésből a friss jelentés szerint a 23. hétig 2892 történt. 2023 megegyező időszakában ehhez képest mindössze 878 és a 2018-2022-es évek egyező időszakának mediánja is csak 1612 volt. Ugyanakkor a Rota-fertőzések többletet inkább az év eleji nagyszámú megbetegedések okozták. Campylobacteriosis eset 2628 fordult elő, ebből 119 a 23. héten. A 2023-as év 23. hetéig 1880 ilyen eset volt. Ahogy lapunk korábban figyelmeztetett: a Campylobacteriosis esetszámok májustól augusztusig a legmagasabbak, a szalmonella-fertőzések számának tavasz óta tartó emelkedése pedig jellemzően nyár végén/ősz elején éri el a tetőpontot az előző évek adatsorai alapján.

Nem csitul a szamárköhögés-járvány sem

A védőoltással megelőzhető fertőző betegségek közül kilenc pertussis, vagyis szamárköhögés megbetegedés gyanúját jelentették. A bejelentések a fővárosból, továbbá Fejér, Hajdú és Pest vármegyéből érkeztek. A betegek közül négy volt csecsemő, két-két fő a 6-9 éves, illetve a 40-49 éves, és egy fő az 50-59 éves korcsoportba tartozott. A jelentés megírásáig elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok 5 fő esetében alátámasztották és egy betegnél elvetették a klinikai diagnózist. Három betegnél a mikrobiológiai vizsgálatok folyamatban vannak.

Ahogy a Pénzcentrum korábbi elemzésében írtuk, a szamárköhögés és a kanyaró Európában jó ideje nagy számban terjed, a szomszédos országokban is nagy fertőzöttszámokról számoltak be. Bár Magyarországon a nagyfokú átoltottságnak köszönhetően kevesen fenyegetettek a két fertőzéstől, kimutatható az esetszámok emelkedése az elmúlt 5 év adataival összevetve. Ezért aki olyan országba utazna, ahol terjed a szamárköhögés és kanyaró, készüljön fel saját és környezetének egészségének védelmére! Különösen a csecsemők és idősek lehetnek veszélyben.

A családban, a közeli hozzátartozóknak adott védőoltás segít megvédeni a fertőzéstől az idősebbeket, illetve az egészségi állapotuk miatt nem oltható személyeket. Kiterjedtebb oltatlan gócokban (pl. oltásellenesek csoportjában) viszont könnyebben terjed a baktérium, sokan megbetegedhetnek. A felnőttek egy emlékeztető oltással felfrissíthetik a gyermekkori védettséget. Különösen fontos az oltás beadatása, ha újszülött érkezik, érkezett a családba. A csecsemők az első oltásaikat 2-3-4 hónapos korban kapják. Ha a csecsemő még az oltások nyújtotta védettség kialakulása előtt fertőződik, a betegség súlyos, akár életveszélyes is lehet a számára. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy a korai életszakaszban a csecsemő fertőződését a családtagok, különösen az anya védettsége előzheti meg. Ehhez az szükséges, hogy a családtagok még a baba érkezése előtt emlékeztető oltást kérjenek saját maguk számára

- hívta fel a figyelmet az NNGYK korábban.

Kullancsencephalitis és más egzotikus kórokozók

A 23. héten hat encephalitis infectiosa diagnózissal bejelentett megbetegedés közül egy 43 éves Fejér vármegyei férfi, egy 42 éves Győr-Moson-Sopron vármegyei nő és egy 65 éves Zala vármegyei férfi klinikai tünetei hátterében a kullancsencephalitis vírusa állt.

Továbbá a június 3. és 9. közötti időszakban egy importált eredetű Zika-láz megbetegedést jelentettek. Egy Pest vármegyében élő 52 éves nőbeteg a Seychelles-szigeteken járt a lappangási idő alatt, ott fertőződött. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok igazolták a Zika vírus kóroki szerepét.

Sokan hoztak már haza ebben az évben egzotikus kórokat: az NNGYK korábbi közlése alapján a 22. héten egy importált eredetű vírusos vérzéses láz megbetegedést jelentettek. Egy 45 éves, fővárosban élő férfibeteg a Dél-Afrikai Köztársaságban járt a lappangási idő alatt, külföldön fertőződött. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

A 21. héten három vírusos vérzéses láz megbetegedést jelentettek, mindhárom beteg magyar állampolgár. Egy Fejér vármegyében élő 43 éves nőbeteg Egyiptomban, egy fővárosi 75 éves nőbeteg a Maldív-szigeteken, valamint egy szintén fővárosi 34 éves nőbeteg Indonéziában járt a lappangási idő alatt. Mindhárman külföldön fertőződtek, így az esetek import eredetűek. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok mindhárom esetben a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

EZ IS ÉRDEKELHET

Villámgyorsan tönkremehet a nyaralás, ha enélkül indulsz útnak 2024-ben: nem éri meg kockáztatni

Mutatjuk, milyen gyógyszerek és egyéb termékek legyenek mindenképpen a bőröndödben, hogy tegye tönkre a nyaralást egészségügyi vészhelyzetek.

Egy Pest vármegyében élő 52 éves magyar nőbeteg Zika-láz megbetegedésének gyanúját jelentették, melyet a laboratóriumi vizsgálatok igazoltak. A beteg a lappangási idő alatt a Seychelle-szigeteken tartózkodott, ahol túráztak is, ott fertőződött, az eset import eredetű.

A 20. héten három importált vírusos vérzéses láz megbetegedést jelentettek, mindhárman magyar állampolgárok és a fővárosban élnek. Egy 29 éves nő Vietnámban, egy 69 éves férfi Indonéziában, és egy 35 éves férfi a Maldív- szigeteken járt a lappangási idő alatt, mindhárman külföldön fertőződtek, az esetek import eredetűek. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok mindhárom esetben a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

a 19. héten két importált vírusos vérzéses láz megbetegedést diagnosztizáltak. Egy Vas vármegyei 58 éves férfi és egy 41 éves fővárosi nő Indonéziában jártak a lappangási idő alatt, mindketten külföldön fertőződtek. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

A 17. héten három importált eredetű vírusos vérzéses láz megbetegedést diagnosztizáltak. Egy Pest vármegyei 29 éves férfi a Maldív-szigeteken, egy 52 éves Veszprém vármegyei férfi Indonéziában, és egy, a fővárosban élő brazil állampolgárságú nő pedig Brazíliában, Dengue láz endémiás területen járt a lappangási időben, mindhárman külföldön akvirálták a fertőzést.

A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok mindhárom esetben a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

A korábbi hetekben már szintén előfordultak importált esetek. A 16. héten egy importált eredetű vírusos vérzéses láz megbetegedést diagnosztizáltak. Egy 42 éves fővárosi férfi a betegség inkubációs ideje alatt Thaiföldön tartózkodott, és ott fertőződött meg. A főbb tünetek szédülés, fejfájás, láz, izom-ízületi fájdalom voltak. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

A 11. héten négy importált vírusos vérzéses láz megbetegedést diagnosztizáltak. A betegek: egy 56 éves férfi, egy 43 éves nő, egy 20 éves nő, és egy 32 éves férfi. Mind a négy beteg magyar állampolgár és a fővárosban él. Valamennyien egzotikus országokban tartózkodtak a lappangási idő alatt (Thaiföld, Guatemala, Bali), ott akvirálták a fertőzést. A vezető tünetek láz, hidegrázás, fáradékonyság, izomfájdalom, ízületi fájdalom, fejfájás voltak. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok mind a négy betegnél a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

A 8. héten öt, importált eredetű vírusos haemorrhagiás láz megbetegedés került a nyilvántartásba. Egy fővárosban élő 28 éves nő és egy 28 éves férfi a betegség lappangási idejében Thaiföldön nyaralt, ott akvirálták a fertőzést. A fő tünetek a láz és hidegrázás voltak. Egy szintén fővárosi 36 éves férfibeteg és egy Pest vármegyében élő 41 éves nőbeteg ugyancsak a Thaiföldön történő tartózkodás során fertőződött. A tünetek láz, fejfájás, hányinger, hányás voltak. Az ötödik beteg egy 24 éves budapesti nő volt, aki a lappangási időben Mauritiuson járt. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok mind az öt esetben a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták a 8. héten.

A 7. héten szintén került egy, importált eredetű vírusos haemorrhagiás láz megbetegedés a nyilvántartásba. A Pest vármegyében élő, 63 éves magyar nőbeteg a betegség lappangási idejében Srí Lankán és a Maldív-szigeteken nyaralt, ott akvirálta a fertőzést. A tünetek láz, hányinger, fáradékonyság, izomfájdalom, csontfájdalom, ízületi fájdalom, fejfájás, szem mögötti fájdalom voltak. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok szintén a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

Vigyázzon, aki ilyen egzotikus helyekre utazik, és ne csak olyankor adassuk be az oltásokat, ha kötelezőek! Tájékozódjunk külföldi út előtt, milyen vírusok terjednek a célországunkban!

Itt a szezon nagy kérdése: hová és miből mennek nyaralni idén nyáron a magyarok?

Nő a magyarok reálkeresete, több az elkölthető pénzük, de nagy kérdés, hogy mindez lecsapódik-e majd a turizmusban. Habár kifejezetten jó szezonra készül az ágazat, a szezon vége még messze van. Most futó turisztikai kérdőívünkben az utazási szokásaikról kérdezzük az olvasóinkat: mennek-e nyaralni idén, ha igen, hová és mennyi pénzt szánnak rá. Ha van 5 perced, és segítenéd a munkánkat, töltsd ki a Pénzcentrum Nagy Utazáskutatását. Köszönjük!