Tedd meg még ma! Halálos betegségre deríthet fényt ez az egyszerű, otthon végezhető vizsgálat

A Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) május végén induló érzékenyítő kampányának célja, hogy a bőrrák, ezen belül kiemelten a melanoma elleni küzdelem mindhárom pillérére felhívja a figyelmet. Ezek ugyanis más módon, eltérő eszközökkel járulnak hozzá a bőrdaganatok kialakulásának, illetve a betegség előrehaladásának a megelőzéséhez.

„A komplex stratégiában a megelőzésnek, a korai felismerésnek és az időben elindított kezelésnek egyaránt kulcsszerepe van. A prevencióban az UV-védelmen van a hangsúly: a korai felismerés alapja a rendszeres önvizsgálat; a diagnosztizált betegek kezelésében pedig az időben indított, adekvát terápiaválasztás, illetve a beteg utánkövetése a legfontosabb” – fogalmazott dr. Baltás Eszter bőrgyógyász, a Magyar Dermatológiai Társulat vezetőségi tagja. Hozzátette, az Európai Dermatoonkológiai Társaság (EADO) által meghatározott három pillérre épülő, megelőző és védelmi szemlélet nemcsak a laikus közönség, de a hazai bőrgyógyászszakma számára is hasznos iránymutatás.

Nincs „egészséges barnaság”

A prevenciós stratégia első pillére az UV-sugárzás elleni fényvédelemre épül. Európa az elsők között van az UV-sugárzás miatt kialakuló bőrrákos megbetegedések számát tekintve, ezért kulcsfeladat az UV-sugárzásnak való kitettség csökkentése. Ennek első lépése, hogy esztétikai céllal ne napozzunk és ne használjunk szoláriumot a barnaság érdekében.

„2024-ben időszerű, hogy végleg leszámoljunk az öncélú napozáshoz, barnasághoz kapcsolódó tévhitekkel és egészségmítoszokkal. A bőr egészsége szempontjából a legegyszerűbb és leghasznosabb bőrgyógyászati tanács, hogy az esztétikai célzatú napozásnak, szoláriumhasználatnak nincs egészséges szintje” – mutatott rá prof. dr. Wikonkál Norbert bőrgyógyász, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke.

Az EADO ajánlásával összhangban az eddigieknél radikálisabb betegtájékoztatási gyakorlatot ösztönöz a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke is, hiszen az európai társaság a teljes testes napozást, illetve az UV-sugarak káros hatásait már egyenesen a dohányzás okozta egészségkárosításhoz hasonlítja. Az MDT elnöke ugyanakkor rámutatott, hogy orvosi szempontból meg kell különböztetni a “napon tartózkodás” és a “napozás” fogalmakat. „Míg a napon tartózkodás egyértelmű fiziológiai szükségesség, hiszen az UV-sugárzás – a D-vitamin képzésen túlmutatóan is – számos élettani folyamat fontos feltétele. A nagy testfelületet érintő, hosszabb ideig tartó, UV-védelem nélküli napozás ugyanakkor egyértelműen egészségkárosító hatású és kerülendő.” - fogalmazott.

Felidézte: a 2022-ben a kilenc hazai orvostársaság együttműködésével frissített D-vitamin konszenzusajánlás szerint Magyarországon az ideális D-vitamin-ellátottság fenntartásához márciustól októberig a végtagokat, a vállat és az arcot érő direkt napsugárzás szükséges – az UV-B sugárzás erősségétől függően napi 15–30 perces időtartamban.

Az MDT elnöke szerint a nyári hónapokban a legalább 30-as, de még inkább az 50-es faktorszámú napvédő krémek és naptejek használata nemcsak nyaralás közben a vízparton fontos, de a szabadban végzett munka vagy sporttevékenység esetén is minden alkalommal. A legjobb, ha mindennapi rutinná válik a reggeli alkalmazásuk, amikor a hivatalos UV-index meghaladja a 3-as (!) értéket.

Erős UV-sugárzás esetén ugyancsak ajánlott a testet fedő ruházatot és széles karimájú kalapot viselni. Általános ajánlás mindenkinek, hogy a legerősebb napsütést (ez általában kora délután jellemző) megelőző és követő 2 órában UV-védelem nélkül egyáltalán ne tartózkodjon a szabadban.

Dr. Lengyel Zsuzsanna bőrgyógyász, a Magyar Dermatológiai Társulat vezetőségi tagja szerint az emberek többsége tisztában van ugyan a fényvédelem legfontosabb lépéseivel, de hajlamosak túlbecsülni a fényvédőszerek biztosította védelmet. „A magas faktorszámú készítményeket használva sokan teljes biztonságban érzik magukat a napon, ezért hajlamosabbak több időt tölteni ott. Egyrészt ezeket a termékeket két óránként újra alkalmazni kell, másrészt a maximális védelemhez az szükséges, hogy a kritikus időszakokat megfelelő ruházatban, illetve árnyékban töltsük. Ezért válik egyre fontosabbá, hogy újragondoljuk a napozási szokásainkat és a barnulás kultúráját.”

A fényvédelemről szóló legfontosabb tudnivalók az MDT laikusoknak készített honlapján, a skindex.hu-n ismerhetők meg. Mától ezen a linken az aktuális hazai UV-sugárzási adatokat és a kapcsolódó védekezési ajánlást is valós időben ellenőrizhetik az érdeklődők.

A korai felismerés életet menthet

A második pillér a tudatos és rendszeres önvizsgálatról szól. Az MDT szakértői hangsúlyozzák, hogy a havonta esedékes, 15-20 perces, teljes testet érintő önellenőrzést ne csak magunkon végezzük el, de fordítsunk fokozott figyelmet a gyermekekre és az idősebb családtagokra is. (Az idősek esetében a rendszeres ellenőrzés a bőrrák más, kevésbé agresszív fajtáinak a felfedezésében is kulcsfontosságú lehet.)
A bőr felszínén kialakuló melanoma felismerésében segíthet a bőrön lévő többi anyajegytől eltérő külalakja, szín- vagy formaváltozása is. A gyanús bőrképletek felismeréshez az ABCDE-szabály mellett alkalmazhatjuk a „rút kiskacsa” módszert is!

Az MDT szakértői szerint bármilyen gyanús bőrelváltozással érdemes mihamarabb bőrgyógyászt felkeresni.

Tisztában kell lenni azzal, hogy a melanomának különböző típusai vannak. A leggyakoribb, felszínesen terjedő melanoma havonta átlagosan egytized millimétert nő, azonban a ritkábban előforduló (14-30%), rendkívül agresszív noduláris melanoma akár fél millimétert is nőhet havonta, ezért ha egy gyorsan növekvő bőrelváltozást észlelünk, nem szabad megvárni az évente esedékes melanomaszűrést, azonnal orvoshoz kell fordulni.

Az EADO ajánlása szerint a tudatos önellenőrzés mindenkinél nagyon fontos. A felszínesen terjedő melanoma szempontjából általában magasabb rizikót jelent a sok anyajegy vagy szeplők jelenléte a bőrön, illetve a világos bőrtípus. A noduláris melanoma esetében a szegedi munkacsoport nemzetközi kollaborációban végzett vizsgálatai arra mutattak rá, hogy gyakran jelentkezik olyan emberek bőrén, akik nem „anyajegyesek”. Az önellenőrzés és a bőrgyógyászati vizsgálat egymást kiegészítve lehet alkalmas hatékony másodlagos prevencióra.

Dr. Baltás Eszter szerint a hat hazai szakosodott melanomacentrumba rendszeresen érkeznek olyan betegek, akik feltehetően évek óta élnek együtt jól látható, növekvő bőrdaganattal. „Ha valaki túl későn kerül szakorvoshoz vagy melanomacentrumba, a sebészeti beavatkozások, sőt a hatékony onkoterápiás megoldások ellenére jelentősen csökken a túlélési esély.” – összegezte. Bőrünk rendszeres ellenőrzésének legfontosabb lépéseit a Magyar Dermatológiai Társulat edukációs önvizsgálati videójából ismerhetik meg:

Korszerű terápia a centrumokban

A melanoma elleni védekezés harmadik pillérét a hatásos korszerű terápiák jelentik. A szakértők szerint ezért rendkívül fontos, hogy miután a szűrésen vagy az önvizsgálat során talált gyanús bőrképletet eltávolítják, mindig bizonyosodjunk meg arról, hogy az elváltozásból szövettani vizsgálat készül, illetve ne feledkezzünk meg érdeklődni annak eredményéről.

Ha pedig a szövettani lelet megerősíti a melanoma diagnózisát, mindenképpen keressük fel az egyik magyarországi melanomacentrumot. Erre azért van szükség, hogy minden érintett időben eljusson a megfelelő terápiás megoldásig. Ez lehet sebészeti beavatkozás vagy azt kiegészítő gyógyszeres kezelés, amivel a mára rutinszerűvé vált korszerű, személyre szabott melanomaspecifikus daganatgátló terápiákat6 alkalmazzák a centrumok.

Az MDT arra is felhívja a figyelmet, hogy a késlekedés rendkívüli kockázatokat rejt. A melanoma korai felismerésével és kezelésével a statisztikai adatok szerint 98,3 százalékos az ötéves túlélés valószínűsége. Ez az arány az első nyirokcsomóáttét megjelenése esetén 83-85 százalékra csökken. Ha pedig a melanoma már távoli, szervi áttétet is ad, az 5 éves túlélési arány 30-40 százalékra zuhan a hatékony terápiás megoldások ellenére is7.

AZ MDT az idei tájékoztatási kampányban azokat is megszólítja, akiket korábban már diagnosztizáltak bőrrákkal. Számukra azt javasolják, hogy ellenőrizzék rendszeresen a bőrüket, alkalmazzák tudatosan a fényvédelmet, és akkor is járjanak rendszeresen szűrővizsgálatokra, ha a korábbi kezelésekkel sikerült legyőzni a daganatos betegséget.

A statisztikai adatok szerint ugyanis az első melanoma megjelenése utáni három évben 10 százalék az esélye egy újabb melanoma kialakulásának.

Nem csak orvosi segítségre számíthatunk

A Magyar Dermatológiai Társulat felvilágosító és betegségedukációs kampányát idén is támogatja a Magyar Melanoma Alapítvány és a Stop Melanoma Alapítvány. A két betegszervezet a megelőzésről szóló ismeretterjesztésen túl jelentős segítséget nyújt a melanomával diagnosztizált embereknek. A rákdiagnózis egyrészt rendkívüli megrázkódtatást és lelki terhet jelent az érintetteknek, ami megfelelő tájékoztatással és támogatással enyhíthető. Munkájuk másrészt azért is fontos, mert a bőrrákkal diagnosztizált betegeknek is szükségük van a tudásuk folyamatos bővítésére, legyen ez akár a terápiával vagy a fényvédelemmel kapcsolatos prevenciós orvosi ajánlás.

A két betegszervezet ezért is ösztönöz mindenkit arra, hogy szerezzen megbízható információkat a melanomáról, az egyéb bőrdaganatokról és a fényvédelemről a Magyar Dermatológiai Társulat megújult weboldalán, a www.skindex.hu-n. Az ajánlásokat betartva a gyanús bőrelváltozások, pigmentfoltok és anyajegyek esetén mindenki haladéktalanul forduljon bőrgyógyászhoz!