Egyre aggasztóbb a helyzet a legújabb járvánnyal kapcsolatban: lassan jöhetnek a keményebb korlátozások?

Március elején Dr. Barb Petersen, texasi nagyállat-állatorvos, számos hívást kapott Panhandle-i tejgazdaságoktól. Ezekben a gazdaságokban dolgozók több tehenet is észleltek tőgygyulladással, amelynek tünetei között a tej besűrűsödése és elszíneződése szerepelt, ami nem volt magyarázható a megszokott okokkal (mint például baktériumok vagy szövetkárosodás).

A probléma súlyosságát jelzi, hogy az egyik gazdaság tulajdonosa arról számolt be Petersennek, hogy állatainak fele elpusztult egy ismeretlen fertőzés következtében. Petersen ezután mintákat küldött a Texas A&M állami állatorvosi laboratóriumának és az Iowa Állami Egyetemnek vizsgálatra.

A vizsgálatok során felfedezték a H5N1 influenzavírus nagy mennyiségét az állatokból vett mintákban.

Ez a felfedezés aggodalmat keltett világszerte, és sürgős tudományos feladatok listáját generálta. Az egyik legfontosabb kérdés az, hogyan fertőzhette meg a vírus a teheneket. Amerikai és dán kutatók arra jutottak, hogy a tehenek azonos receptorokkal rendelkeznek, mint az emberek és madarak.  Aggodalomra ad okot, hogy a tehenek potenciálisan megfelelő donorok lehetenek arra, hogy a vírus emberi terjedése elinduljon.

A H5N1 madárinfluenza-vírus korábban elsősorban madarakat fertőzött meg, de mostanra egyre több emlősre is átterjedt. Az Egyesült Államokban március vége óta 42 fertőzött állományt azonosítottak kilenc államban. Egy esetben emberi fertőződést is regisztráltak. Dr. Lars Larsen szerint ezeknél az eseteknél a jelentős mennyiségű vírust találtak a tehenek tejében.

A H5N1 koncentrációja ebben az esetben 1 000-szerese volt annak, mint amit fertőzött madaraknál tapasztaltak.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal vizsgálatai szerint az élelmiszerboltok polcain lévő tej ötből körülbelül egy mintájában megtalálták a H5N1 vírus genetikai anyagának inert töredékeit. Későbbi vizsgálataik megerősítették, hogy a pasztőrözött tej nem volt fertőző.

A vírus sejtbe való bejutásának mechanizmusát illetően fontos szerepet játszanak bizonyos receptorok. Az influenzavírus esetében ez egy cukormolekula nevű szialinsav. Kutatók borjak és tehenek különböző szerveiből vettek szövetmintát és megfigyelték ezek receptorait mikroszkóp alatt. Meglepve tapasztalták, hogy a tőgy alveolusai tele voltak mind madár-, mind emberhez kapcsolódó szialinsav-receptorokkal.

Ez aggodalomra ad okot mivel lehetőséget biztosít arra, hogy új típusú influenzavírus jöhessen létre két különböző vírustörzs genetikai anyagának cseréje révén. Dr. Richard Webby szerint bár ritka eseményről van szó, nem zárható ki annak lehetősége sem, hogy egy tehén egyszerre két különféle influenzavírussal - egy madár- és egy emberi influenzavírussal - fertőződjön meg.