Így teszi tönkre magát rengeteg ember a rossz alvással: gőzük sincs, mekkora baj lehet ebből

A vezetést tekintve kiemelten fontos az obstruktív alvási apnoé felismerése és kezelése, mivel ez az állapot jelentősen növeli a közúti balesetek kockázatát. A kezeletlen alvási apnoés betegek ugyanis 2-3-szor valószínűbben okoznak közlekedési balesetet, mint egészséges társaik.

„Az alvásnak három fontos jellemzője van: a mennyisége, az időzítése és a folyamatossága” - kezdi Dr. habil Szakács Zoltán, szomnológus, neurológus főorvos, a SomnoCenter szakértője. „Az alvás minőségét két alvásciklus, a lassú hullámú mélyalvás és az álomfázis mennyisége és zavartalansága befolyásolja. A vezetés szempontjából a lassú hullámú mélyalvás a legfontosabb, ugyanis ebben újítjuk meg a homloklebenyünket, amely a vezetés szempontjából alapvető funkciók normalitásához vezet az éjszaka folyamán.”

A homloklebenyünk elülső részén, amit prefrontális kéregnek neveznek, találhatóak az irányító funkcióink. A lassú hullámú mélyalvás során újítjuk meg az itt lévő idegsejtek kapcsolatait, és így lesz az agyunk újra alkalmas olyan bonyolult dolgokra, mint a döntés, a komplex feladatok gyors átlátása - tehát egy közlekedési helyzet villámgyorsan történő változásának felfogása - és a reagálás. Ezeket exekutív funkcióknak hívják, amik a vezetésben alapvető funkciók.

Hogyha valaki három órakor fekszik le délután, és este kilenc órakor ébred, az egészen más, mintha éjfélkor fekszik le és reggel hatkor kel fel, hiába hat órányi alvás mindkettő. Mert aki éjfélkor fekszik le, annak sokkal több lassú hullámú mélyalvás lesz az alvás struktúrájában. Problémát jelent az is, amikor az alvás folyamatossága sérül, és mélyalvás megvonottá válunk annak ellenére, hogy alszunk. Ezt okozza például az alvási apnoé, amikor az alvás közben az izmok ellazulása miatt a garat olyan szűk lesz, vagy el is záródik, hogy a kialakuló oxigénhiányt csak úgy tudja az agy korrigálni, hogy a mélyalvást szüneteltetve megnyitja a garatot olyan tágasságra, amin már elég levegő jut be a tüdőbe, és rendezi az oxigénhiányt. Az alvási apnoé lényege, hogy a beteg elég levegőhöz csak a felületes alvásban jut, ezért a felületes és a mélyalvás között ingázik óránként akár 60-70-szer.

A mélyalvás hiányának vagy folyamatos megszakadásának számtalan következménye van, az egyik legszörnyűbb, hogy a homloklebeny nem tud megújulni. Az alvási apnoés betegek döntései így önmagukhoz képest mindenképpen lassabbá válnak.

„A mélyalvásban termeljük a szomatotropin nevű hormont, más néven növekedési hormont, amely nélkül egész egyszerűen meghalunk” – folytatja Dr. habil Szakács Zoltán.

Ha valaki tartósan mélyalvás-megvont, tehát minden éjszaka apnoés zavarai vannak, akkor neki reggelre nagyon kevés ilyen hormonja van, mert állandóan meg kellett szakítania a termelési folyamatot, hogy rendezze az oxigénhiányt. Ő nappal is gyártja ezt a hormont, azonban ezt csak mélyalvásban lehet. Ezért az agya állandóan utasítja, hogy hagyjon fel azzal, amit éppen csinál, például ne nézze az utat, hanem menjen mélyalvásba és termelje meg ezt a hormont most azonnal. Tehát fokozott alváskésztetése van, amely unalmas helyzetben, monoton közlekedési szituációban arra bíztatja, hogy nyugodtan hunyja le, pihentesse a szemét. És amikor így tesz csak három másodpercre, a jármű kontrollálatlanul megy száz-kétszáz métert, így életveszélyes szituációk alakulnak ki.

Azoknál a gépjárművezetőknél, akiknél felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma (OSAS) gyanúja, a vezetői engedély kiadását vagy megújítását megelőzően alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni és csak akkor kaphatnak újra jogosítványt, ha szakorvosi véleménnyel tudják igazolni az állapotuk javulását.

Az alvási apnoé kialakulásában elsősorban a túlsúly játszik szerepet. 35-ös BMI felett az Európai Unió előírja, hogy automatikusan szűrésre kell küldeni a beteget. Amennyiben a szűrés azt mutatta, hogy a betegnél alvás közben a határértéknél többször záródik el a garat, akkor nem vezethet, függetlenül attól, hogy milyen tünetek érzékel vagy nem érzékel. Mert az alvási apnoé tünetei nem fájnak – a nappali álmosság nem fáj, a magas vérnyomás nem fáj, ha éjjel izzadunk picit, az nem fáj, ha többször kell éjjel mosdóba menni, nem fáj…

– mondja dr. Szakács Zoltán. Az éjjeli fuldoklásos oxigénhiány az élettartam csökkenésével és számos betegség megjelenésével jár. Ilyen a magas vérnyomás és a diabétesz, a szívritmuszavar, a jóval magasabb stroke- és infarktusveszély. Valójában akit kiszűrnek, az nem a jogosítványáért küzd, hanem a várható élettartamáért, hogy ne legyen magas a vérnyomása, hogy reggel ne legyenek magasak a vércukorértékei, hogy az oxigénhiány miatt ne butuljon el. Szembe kell nézni a valódi problémával. A testsúlyfeleslegük éjjelente az egészségükre tör, tönkreteszi az alvási folyamatokat, és alkalmatlanná teszi őket a vezetésre.

„Az alvási apnoés betegnek az kell legyen a célja, hogy csökkenjen az AHI index, azaz az alvásfüggő légzészavarok súlyossági fokának megítélésére szolgáló mérőszám. A légsínterápia megkezdésével a beteg újra vezethet, mert az AHI index 5 alá esik” – összegzi a legfontosabb tudnivalót a SomnoCenter szakértője.

Az alvási apnoé szűrővizsgálatot alvászavar központban érdemes elvégeztetni, ahol a kiértékelést minden esetben a műszeres vizsgálat kiértékelésében szerzett tapasztalattal rendelkező szomnológus végzi.