Aggasztó népbetegség terjed Európában: egyre többen esnek áldozatul, rengeteg magyar érintett

A mentális problémák kialakulásának esélyét egyre több pszichológiai és biológiai tényező növeli Európában, beleértve az érzelmi készségeket, a kábítószerhasználatot, a genetikát, valamint a kedvezőtlen társadalmi, gazdasági, geopolitikai és környezeti körülményeknek való kitettséget. Az Eurostat mentális egészséggel és a kapcsolódó problémákkal kapcsolatos statisztikái szerint a demencia a mentális és viselkedési zavarok miatti halálozás leggyakoribb oka az Európai Unióban. Arra is rámutatnak, hogy az összes haláleset 3,7 százaléka mentális és viselkedési zavarok miatt következett be 2020-ban. Fontos megjegyezni, hogy a szakpolitika alapján a mentális és viselkedési zavarok közé tartozik például a demencia (memóriazavarral, személyiségváltozással és az érvelési zavarokkal jellemezhető krónikus vagy tartós mentális problémák), a skizofrénia és a pszichoaktív szerhasználat zavarai (például alkohol- vagy drogfüggőség). Az adatokat nézve 2020-ban az EU-ban 194 ezer haláleset következett be mentális és viselkedési zavarok miatt, ami az összes halálozás 3,7 százalékának felel meg. A lakossághoz viszonyítva 100 ezer lakosra nagyjából 39 mentális és viselkedési zavar okozta halálozás jut.

„A mentális egészség alapvető eleme nem csak személyes, de a gazdasági jólétünknek is. Legfőbb ideje, hogy elkezdjük a mentális egészséggel kapcsolatos holisztikus megközelítés megvalósítását Európában, beleértve az olyan szempontokat is, mint az oktatás, a szociális szolgáltatások, a kultúra vagy a területrendezés. A fizikai és a mentális egészség elválaszthatatlanul összekapcsolódik, és a megfelelő finanszírozás tekintetében egyformán kell kezelni őket. Ezek a problémák nem ismernek határokat, sem földrajzi, sem társadalmi értelemben. Véget kell vetnünk a mentális egészségügyi problémák megbélyegzésének, és szem előtt kell tartanunk, hogy ezek az élet különböző szakaszaiban bármelyikünket érinthetik" – fogalmazott a plenáris ülésen Mieczyslaw Struk, a Mentális egészség című véleménytervezet előadója.

Ha véget vetünk a mentális betegségek stigmatizálásának, azzal egy olyan lépést teszünk, amely lehetővé teszi a betegek számára, hogy segítséget kérjenek anélkül, hogy félniük kellene az ítélkezés miatt vagy a kirekesztéstől. Küldjünk világos üzenetet: a mentális egészség minden egyes európai számára elengedhetetlen. Nem engedhetjük meg, hogy ez a téma perifériára szoruljon

– hangsúlyozta Mieczyslaw Struk.

Hozzátette: a mentális egészség terén fennálló problémák megoldása kulcsfontosságú, hiszen ezeknek a zavaroknak visszafordíthatatlan következményei lehetnek, ha nem cselekszünk időben. Ebben a folyamatban létfontosságúnak tartja, hogy „ellenálljunk” az egészségügyi szolgáltatások elüzletiesítése kísértésének, miközben minden eddiginél jobban kell törekedni családbarát szakpolitikák kialakítására, amely mindenki számára elérhetővé teszi a szükséges segítséget.

„A mentális jólét nem csupán egyéni, hanem gazdasági prioritás is. A figyelem felhívása ennek a fontosságára nem csupán egy társadalmi felelősség, hanem egyértelmű gazdasági érdek is. Életünk során mindannyian tartozhatunk egy vagy több sérülékeny csoportba. Ez azt jelenti, hogy a mentális problémák bárkit érinthetnek közülünk, függetlenül attól, hogy hol élünk vagy milyen társadalmi helyzetben vagyunk. Különösen igaz ez a gyermekeinkre, akik igencsak sérülékenyek – mutatott rá Sara Cerdas, az Európai Parlament tagja.

A mentális egészségügy terén fennálló kihívásokra való hatékony válaszadás érdekében létfontosságú, hogy jó adatokkal rendelkezzünk. Csak így tudunk bizonyítékokon alapuló, hatékony intézkedéseket elfogadni. Ezen adatok felhasználásával tudnak a tagállamok többet befektetni a mentális egészség javításába, amihez integrált és multidiszciplináris megközelítés szükséges. Az egészségvédelmet nem szabad kizárólag üzleti alapon kezelni: a korai diagnosztika és a stigmatizálás megszüntetése életmentő lehet

– vélekedett Sara Cerdas.

Ahogy elhangzott, a helyi és regionális önkormányzatok jól ismerik a lakosság sajátos igényeit és kihívásait, akik így kulcsszerepet játszanak annak biztosításában, hogy a mentális egészségügyi beavatkozások igazodjanak az egyes régiók eltérő társadalmi-kulturális dinamikájához. Helyi és regionális mentális egészségügyi adatok hiányában azonban mindez egyre növekvő kihívást jelent mind a megelőzési erőfeszítések, mind a szükséges ellátáshoz való hozzáférés terén. A szakemberek ezért a régiók és városok a mentális egészséggel kapcsolatos problémák megbélyegzésének felszámolására, a mentális jólét előmozdítására irányuló leghatékonyabb helyi és regionális közösségi alapú kezdeményezések összeállítására és értékelésére, valamint az említett egyenlőtlenségek fokozott kutatására szólítottak fel. 

A Mentális egészség véleménytervezet főbb elemei:

• Holisztikus megközelítés: a dokumentum üdvözli a mentális egészség átfogó megközelítését, amely túlmutat az egészségügyi politikán és ágazatközi intézkedéseket sürget.
• Egészségügyi integráció: hangsúlyozza a fizikai és mentális egészség szoros összefüggését, valamint a szükséges integrált ellátás fontosságát, különösen a súlyos mentális betegségek esetében.
• Mentális egészség jogi aspektusai: emlékeztet arra, hogy a mentális egészség alapvető emberi jog, és a mentális egészséghez való hozzáférés az EU Alapjogi Chartájában is rögzített.
• Regionális és helyi szerepvállalás: kiemeli a helyi önkormányzatok szerepét a mentális egészségügyi szolgáltatások irányításában, és szorgalmazza a helyi és regionális adatgyűjtés standardizálását.
• Mentális egészség és munka: összekapcsolja a mentális egészséget a munkaképességgel és a termelékenységgel, valamint a munkahelyi kockázatok mentális egészségre gyakorolt hatásait.
• Digitális és adatvédelmi kérdések: aggodalmát fejezi ki az egészségügyi adatok digitalizálásával kapcsolatos biztonsági kockázatok miatt, és kéri az adatvédelmi intézkedések megerősítését.
• Gyermek- és ifjúsági egészség: hangsúlyozza a gyermekkori fejlődés fontosságát, és felhívja a figyelmet a gyermekszegénység elleni küzdelem szükségességére.
• Környezeti és szociális tényezők: rámutat a környezeti és szociális tényezők mentális egészségre gyakorolt hatásaira, különösen a kábítószer-használat és a megkülönböztetés kockázataira.

A végül nagy többséggel elfogadott dokumentumban a szakemberek aggodalmukat fejezték ki az egészségügy – különösen a mentális egészséghez kapcsolódó ellátás – privatizációja miatt. Kiemelik, hogy a privatizáció növelheti az egyenlőtlenségeket az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, és szükségessé teszi a közszolgáltatások erősítését annak érdekében, hogy egy adott ellátás mindenki számára elérhető legyen.

A véleménytervezet szerint a privatizáció hatására a kevésbé tehetős csoportok nehezebben férnek hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz, ami hosszú távon a társadalmi kirekesztésükhöz vezethet. A Régiók Bizottsága ezért sürgeti a nemzeti kormányokat, hogy szorgalmazzák az egészségügyi szolgáltatások költségeinek csökkentését, javítva azok hatékonyságát és az azokhoz való hozzáférhetőséget.

A régiók és városok képviselői azt is kijelentették, hogy a mentális egészséggel kapcsolatos intézkedéseknek átfogónak és ágazatokon átívelőnek kell lenniük. Az Európai Unió már korábban támogatta a lakosság azon kérését, hogy uniós szinten több intézkedést hozzanak a mentális egészséggel kapcsolatban. A szakemberek elkezdték a cselekvési tervek és stratégiák kidolgozását.