Tovább forrnak az indulatok rengeteg magyar kedvenc boltja körül: újabb szereplő szólalt meg

Múlt heti cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal az évek óta napirenden lévő elképzeléssel, amely az étrendkiegészítők magyarországi kereskedelmi szabályozásának szigorítását célozza meg. A tervezés alatt álló változtatás értelmében bizonyos étrendkiegészítőket csak patikákban és minősített szaküzletekben lehetne Magyarországon megvásárolni.

A szigorítással kapcsolatos álláspontok azonban eltérőek – korábbi cikkünkben, a Pénzcentrumnak megszólaló Szabó János Ferenc, a Bio és Gyógynövény Kereskedők Szövetségének (BIGYOX) elnöke szerint például a szigorítás a vásárlók érdekét szolgálná, miközben néhány hazai gyártó gáncsolja az új jogszabály létrejöttét.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sokak kedvenc boltja zárhat be 2024-ben: óriási a baj, forrnak az indulatok

Évek óta tervezik, hogy Magyarországon legyen szigorúbb kereskedelmi szabályozása az étrend-kiegészítőknek. Ez azonban a mai napig sem valósult meg.

Korábbi cikkünkkel kapcsolatban azonban megkerestük a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületét (MÉKISZ) is, és most ők is reagáltak a kérdéskörrel kapcsolatban. A válaszaikat – kérésüknek megfelelően – az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.

Pénzcentrum: A BIGYOX szerint néhány, tisztességtelen kereskedelmi magatartást mutató gyártó szerint nem született még meg az új, az étrend-kiegészítők kereskedelmét szabályozó jogszabály. Annak ellenére sem, hogy a 2024-es költségvetési törvényben megjelent egy rendeletalkotási utasítás erre vonatkozóan. Mi erről a véleményük? Továbbá mennyire tartják elfogadhatónak a szaküzletek és a patikák azon javaslatát, hogy Magyarországon étrendkiegészítők és vitamintermékek kizárólag patikákban és minősített bio- és gyógynövény szaküzletekben legyenek árusíthatóak abban az esetben, ha bármelyik készítményben az egy-egy egyedi hatóanyag mennyisége eléri vagy meghaladja a napi ajánlott beviteli érték (NRV) 50 százalékát? Hogyan hatna ez a gyártókra? Ha ezt nem tartják megfelelőnek, mi lenne az a javaslat, amit el tudnának fogadni?

MÉKISZ: Egy meglévő és immár 20 éve működő jogszabályi környezet, mint az étrend-kiegészítők forgalmazási szabályozása, drasztikus megváltoztatása csak megalapozott szakmai és gazdasági elemzések mentén képzelhető el. Jelenleg tudomásunk szerint nincs publikus, bármely szakmai szervezet (beleértve a BIGYOX-ot vagy a patikákat tömörítő szakmai szervezetet) által elérhető jogszabálytervezet, és minden információ csak a minisztériumok között folyó egyezetetésekről szóló találgatás.

Ez egyben válasz arra a kérdésre, hogy a MÉKISZ nem késleltetheti egy olyan szabályozás megalkotását, melynek társadalmi egyeztetése még nem indult el.

Ennél jóval nagyobb probléma az, hogy a BIGYOX és a gyógyszertárakat tömörítő szakmai szervezet azt a látszatott kelti, mintha az étrend-kiegészítők forgalmazásának módosítása valamilyen közegészségügyi probléma megoldását szolgálná. A valóság az, hogy az étrend-kiegészítők élelmiszerek, melyeknek fontos szerepük van a magyar lakosság egészségének megőrzésében és fenntartásában. Élelmiszer kategóriáról lévén szó, nincs és nem is lehet olyan termék forgalomban, amely a helyes alkalmazás mellett bármilyen kockázatot jelentene a fogyasztók számára.

A kockázatok emlegetésének abszurditását jól szemléltethetjük, ha az étrend-kiegészítők széles körét, így a napi beviteli referenciaérték (NRV) 50 százalékát meghaladó vitamin és ásványi anyag tartalmú készítmények forgalmazásának korlátozását tekintjük. Az étrend-kiegészítők mellett, gyakorlatilag bármely hagyományos élelmiszerben vannak, illetve adhatók vitaminok, ásványi anyagok és egyéb összetevők (az utóbbiak az úgynevezett dúsított élelmiszerek), melyek aktív összetevőinek mennyisége a napi adagban elérheti, sőt akár meg is haladhatja az étrend-kiegészítőkben alkalmazott mennyiségeket. Ennek ellenére még egyetlen józanul gondolkodó piaci szereplőben vagy szakmai hatóságban nem merült fel annak gondolata, hogy ezeket a dúsított élelmiszereket csak gyógyszertárban vagy egyéb speciális szaküzletben szabadna forgalmazni.

A vitaminoknak és ásványi anyagoknak (az NNGYK által is elfogadott) felső biztonságos szintjei jól ismertek, és ez a szint jelenti minden élelmiszerben (így az étrend-kiegészítőkben is) azt a korlátot, amit meghaladó tartalom esetén a termékek Magyarországon már élelmiszer (étrend-kiegészítő) kategóriában nem forgalmazhatók. Nincs tehát olyan vitamin, ásványi anyag tartalmú élelmiszer forgalomban, amelyik kockázatot jelentene a fogyasztók számára, tehát nincs élelmiszerbiztonsági ok ezen termékek forgalmazásának korlátozására.

Ne feledkezzünk meg továbbá arról sem, hogy egyes gyógyszerek gyógyszertáron kívül is forgalmazhatók, ami szintén rámutat a forgalmazás korlátozását támogató szervezetek biztonságossági aggályainak problematikus voltára.

A gond valójában a jogszabályokat be nem tartó vállalkozások működésében keresendő, mellyel szemben a MÉKISZ minden eszközzel fellép. Éppen ezért támogatandónak tekintünk minden olyan kezdeményezést, szabályozást, amelyik az étrend-kiegészítők biztonságos felhasználását segíti, amennyiben ez nem korlátozza diszkriminatív módon egyes étrend-kiegészítők gyártását, forgalmazását vagy egyes értékesítési helyeken történő forgalmazását, és nem alapul szakmailag nem igazolható, önkényesen (más szakmai szervezetek által) meghatározott minőségi és mennyiségi követelményeken.

Az étrend-kiegészítők forgalmazásával kapcsolatos gazdasági kérdések ezzel szemben valóban lényegesek, hiszen minden piaci szereplő eredményes működésre törekszik. Elutasítjuk ezért, ha egy új szervezet (és itt a BIGYOX-ot nevesítetten kell említenünk) vagy más szakmai szervezet a saját tagságának vélt vagy valós érdekeit egy másik, már két évtizede eredményesen működő, jelentős tagsággal bíró, az étrend-kiegészítő termékkör kiegyensúlyozott, zavartalan és biztonságos működését biztosító szervezet (MÉKISZ és a GYSZT) tagságának rovására kívánja érvényesíteni.

Jelenleg mintegy 80-ra tehető azon magyarországi székhelyű, többségében magyar tulajdonú élelmiszeripari és gyógyszeripari vállalkozások száma, amelyek étrend-kiegészítő gyártással, csomagolással foglalkoznak. A magyar tulajdonú vállalkozásoknak a foglalkoztatásban betöltött munkaerőpiaci szerepük is jelentős, gyakorlatilag az egész országra kiterjedően mintegy 3-4000 ezer főt foglalkoztatnak. Az étrend-kiegészítő piac becsült kereskedelmi forgalma 100-120 milliárd forint évente.

Az étrend-kiegészítő készítmények forgalmazásának biztonságosságát nem csak az értékesítési helyek mérete vagy áruválasztéka határozza meg, hanem a termékek kiszolgálását végző személyzet szakmai felkészültsége is, mely megfelelő képzésekkel kellő szintre hozható és fenntartható bármely értékesítési helyen. Amennyiben egy termék biztonságos, az bármilyen kereskedelmi egységben forgalmazva biztonságos kell legyen, nem függhet attól, hogy az értékesítési helynek milyenek a tulajdonviszonyai.

Az étrend-kiegészítők gyógyszertári és biobolt-szaküzleti forgalmazása a termékkategória sajátságából adódóan valóban kiemelt jelentőségű, de más értékesítési helyek részvétele is nélkülözhetetlen a fogyasztók minél szélesebb körének kiszolgálása érdekében.

A termékforgalom jelenleg az FMCG [az angol Fast Moving Consumer Goods kifejezés rövidítése, amely a gyorsan forgó fogyasztási cikkek gyűjtőneve - a szerk.] területén a magyar tulajdonú élelmiszer kiskereskedelmi üzlethálózatok (7 861 db üzlet), nemzetközi drogérialáncok (538 db üzlet), nemzetközi élelmiszerláncok (1438 üzlet) azaz összesen 9 807 db országos lefedettségű üzletre koncentrálódik, a mintegy 2 200 db gyógyszertár és a mintegy 350 biobolt mellett. A tervezet megvalósításával 79 százalékkal csökkenne azon kiskereskedelmi egységek száma, ahol a korlátozással forgalmazható termékkör jövőbeli forgalma realizálódhat. A termékkör forgalmának szigorú korlátozása (gyógyszertár és „szaküzlet”) nyilvánvalóan veszélyezteti a lakosság áruhoz való szabad hozzáférését és a teljes iparágban értékesítési és ellátási problémához vezetne.

Ami a termékkör árpolitikáját érinti, egy FMCG üzlet szezonális, inout akciójának önmagában ártükörként való értelmezése nem általánosítható és félrevezető, különösen akkor, ha egy-egy akciós rendelés ár-volumenhatását is figyelembe vesszük. Ráadásul egy ilyen jellegű kapcsolatban az ellátási lánc is egy rövidebb, gyártó-kiskereskedő szereplőkből áll, mely közgazdasági tényként predesztinálja az olcsóbb beszerzési árakat.

Nemzeti érdek védeni a magyar tulajdonú gyártó vállalkozásokat, kiskereskedelmi egységeket. Egyes étrend-kiegészítő termékek forgalmazásának gyógyszertári és „szaküzleti” csatornára történő korlátozása pontosan ezen cégek lehetőségeit szűkítené a multik előnyére.

A forgalmazás korlátozásával az addig széles körben használt termékek elérhetősége jelentősen, akár felére/harmadára csökkenne, ami a termékek forgalom csökkenését és árának növekedését vonná maga után, a költségvetés számára ÁFA- bevétel kiesést és további inflációs hatást okozva. A szabályozás miatt könnyen előfordulhat, hogy kisebb, elsősorban magyar gyártók termékei kiszorulhatnak a piacról, mivel nincsen lehetőségük a gyógyszertárakban termékeikkel megjelenni.

A MÉKISZ és társszövetsége (GYSZT) tagságának egyöntetű véleménye, hogy a BIGYOX által több fórumon felvázolt javaslatok esetleges elvárt haszna (gazdasági, társadalmi, politikai), jóval kisebb mértékű, mint az egész iparágnak , a magyar vállalkozások széles körének, a kiskereskedelemnek és a fogyasztóknak okozott kár. Ezért és a korábban leírtakra való tekintettel ezek a javaslatok ebben a formában a tisztességes piaci magatartást folytató gyártók által nem támogathatóak.

Pénzcentrum: Szükségesnek tartja-e a MÉKISZ, hogy EU-szinten is újraszabályozzák az étrend-kiegészítők forgalmazását. Milyen javaslataik vannak a kialakult helyzettel kapcsolatban?

MÉKISZ: Az európai szövetség (a MÉKISZ is tagja ennek a szövetségnek) tájékoztatása szerint az étrend-kiegészítők forgalmazása egységes az unióban abban a tekintetben, hogy nincs egyetlen tagállam sem, ahol bármely étrend-kiegészítő forgalmazását korlátoznák az élelmiszerek forgalmazásra jogosult üzletekben vagy drogériákban. Ez így is van rendjén, mert ellenkező esetben az egyéb élelmiszerek forgalmazását is korlátozni kellene. Az uniós közös feladat az, hogy a jogszerűtlen forgalmazást (és itt a jogszerűrlen online forgalmazást is megkell említenünk) meg lehessen akadályozni. Ezen felül uniós szinten harmonizált szabályozás keretében meg kell határozni az étrend-kiegészítőkben alkalmazásra kerülő vitaminok, ásványi anyagok és egyéb összetevők maximális biztonságosság szintjét. Ezeket a törekvésekben a MÉKISZ maga is aktív szerepet vállal.

A MÉKISZ tehát nem a forgalmazási csatornák szűkítésében, hanem a minőség és a termékbiztonság további erősítésében látja a termékkör fejlődésének irányát. Ennek a célnak az eléréshez a MÉKISZ a következő feladatok tekinti kiemelt prioritásnak:

• a „Biztonságos Étrend-kiegészítő Program” kiterjesztése,
• az étrend-kiegészítő termékek hatósági ellenőrzésének erősítése,
• a vitaminok és ásványi anyagok biztonságos felső szintjének (UL értékek) mielőbbi uniós szintű szabályozásnak támogatása, akár a magyar uniós elnökség kereteit is kihasználva,
• az étrend-kiegészítő termékkörhöz nem tartozó termékek forgalmazásának megakadályozása és átterelése a gyógyszerek felé: potencianövelők; a fogyást terápiás úton segítő termékek (nem beleértve a fogyókúra idején az étrend kiegészítését szolgáló étrend-kiegészítőket); melatonin (stb.),
• internetes étrend-kiegészítő forgalmazás anomáliának rendezése, úgymint a be nem jelentett termékek forgalmazása, nem engedélyezett egészségre vonatkozó állításokkal történő termékajánlás,
• étrend-kiegészítők mellékhatásának gyűjtése (nutrivigilancia),
• az új élelmiszernek minősülő növényi anyagok, kivonatok helyes kategóriába történő terelése (új élelmiszerként történő engedélyeztetés vagy gyógyszerként történő forgalomba hozatal),
• a megújult Magyar Reklámetikai Kódex szabályainak érvényre juttatása.