Szomorú igazság derült ki a tavaszi óraátállításról: erre senki nem számított 2024-ben

Ismét eltelt fél év, és a magyarok, akár csak számos másik ország lakója ismét órát állít. Nálunk március 31-én lesz esedékes az órák előre tekerése, hajnali kettőről, három órára. Sokan nem tudhatják ugyanakkor, hogy az óraátállítás komoly kellemetlenségeket is tartogathat. Az idővel való játszadozás hatásait hosszú évek óta vizsgálják, és egyre inkább az látszik az elérhető adatokból, hogy a mesterséges állítgatósdi egyáltalán nem tesz jót ez embereknek.

Ez persze már csak annak a fényében sem meglepő, hogy egyébként az emberek maguk is ki nem állhatják az óraátállítást. A Pénzcentrum korábbi szavazásai alapján azt mondhatjuk, a válaszadók 90 százaléka eltörölné az óraátállítást. Hasonló eredmények jöttek ki korábban az EU által készített szavazáson is, ahol a magyarok voltak az egyik legelutasítóbb nemzet. Azóta azonban érdemben nem sok minden történt. Annak ellenére sem, hogy egyébként az Európai Parlament 2021-től támogatja a téli és nyári időszámítás közti váltás eltörlését.

Ez azonban egyelőre nem történt meg. A koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és egyéb globális nehézségek kapcsán az ügy úgyszólván lekerült az EU napirendjéről. Sőt, várhatóan egyhamar nem is fog visszakerülni. A következő elnökséget például pont a magyarok fogják vezetni az EU-ban, ám egyelőre nem igen halhattunk semmi afelől, hogy a kormányzat kiemelt ügyként kezelné az óraátállítás eltörlését.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óraátállítás 2024: közel az EU-parlamenti választás, két éven belül dönthetnek a nyári időszámításról

A TUI szakértői folyamatosan dolgoznak azon, hogy elősegítsék az óraátállítás megszüntetése felé vezető döntéseket Európán belül.

Aminek egyébként a legnagyobb kerékkötője, hogy a közös piacok védelme érdekében közös döntést kellene hoznia a tagállamoknak, hogy a nyárit vagy a télit tartanák-e meg. Ám erről nem mindenki ugyanúgy gondolkozik. Ez pedig egy igen jelentős törésvonalat képez. De persze, ahogy az lenni szokott, a nem döntés is döntés, hiszen így továbbra is marad a téli tavaszi óraátállítás annak minden nyűgjével együtt.

10 ok, amiért a nyári időszámítás borzasztó

A nyári átállítás alvásmegvonást okozhat

Tekintettel arra, hogy a fény az elsődleges időjelzőnk, nem meglepő, hogy az óra átállításával megváltoztatjuk cirkadián ritmusunkat (az alvási/ébrenléti ciklust). Éppen ezért a nyári időszámításra való átállást egyfajta szociális jetlagnek is nevezik.

A Michigani Állami Egyetemen végzett kutatás szerint például a nyári időszámításra való átállás kevésbé drasztikus hatással lehet az alvási szokásainkra, mint például az Atlanti-óceánon való utazás, de a hatás nem elhanyagolható. Egy 2009-es kutatás szerint például az amerikaiak körülbelül 40 perccel kevesebbet alszanak a nyári időszámítás kezdete utáni éjszakán. Ezzel szembe míg a jetlag hatásai átmenetiek, mivel a szervezet alkalmazkodik a helyi időhöz és a fényjelzésekhez, a nyári időszámítás során a napkelte és napnyugta időpontja nem változik

Ez pedig a szervezet belső órájának folyamatos eltolódását eredményezheti

- írta az Amerikai Alvógyógyászati Akadémia a Journal of Clinical Sleep Medicine 2020 októberében közzétett nyári időszámítási állásfoglalásában.

A mentális egészségre is hatással lehet

Egy 2014-es németországi tanulmány, amely az Economics Letters folyóiratban jelent meg, összefüggést jelzett a nyári időszámítás és az egyéni jólét között. A kutatók azt találták, hogy "az önbevallásuk szerint az élettel való elégedettség romlik a nyári időszámításra való átállás után. A hatás ráadásul mélyebb a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében.

Érdekes adat az is, hogy az Epidemiology 2017-es tanulmánya szerint a depresszióval összefüggő kórházi látogatások 11%-kal nőttek a nyári időszámításról a normál időre való átállás során. Márpedig ezutáni a nyári átállás után jönni fog majd egy újabb őszi változás. A Health Economics egyik 2022-es tanulmánya szerint a tavaszi óraátállítást követően az öngyilkossági ráta 6,25 százalékkal, az öngyilkosság és a kábítószerrel való visszaélés miatti halálozási arány pedig 6,59 százalékkal nőtt 1979 és 1988 közötti adatok alapján.

A szív- és érrendszeri betegekre sincs jó hatással

A nyári időszámítás miatt az emberek nagyobb eséllyel kaphatnak szívrohamot, agyvérzést. Az Open Heart folyóiratban megjelent 2014-es tanulmány szerint a nyári időszámítás kezdete utáni hétfőn 24%-kal több embernek van szívrohama, mint az év többi hétfőjén. A másik oldalon a tanulmány megállapította, hogy a szívrohamok száma 21%-kal csökkent a nyári időszámíás vége utáni kedden.

Ezenkívül az Amerikai Neurológiai Akadémia 2016-os tanulmánya megállapította, hogy az ischaemiás stroke aránya 8%-kal magasabb volt a nyári időszámítás első két napjában.

Növekedhetnek a munkahelyi balesetek is

Ha az irodákban nem is, a nyári időszámításra való átállás után a fizikai munkát végzők nagyobb eséllyel szenvedhetnek munkahelyi balesetet. A Journal of Applied Psychology című folyóiratban megjelent 2009-es tanulmány az Országos Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Intézet bányászati balesetekre vonatkozó adatait felhasználva szemlélteti a munkahelyi sérülések előfordulásának és súlyosságának növekedését hétfőnként közvetlenül a nyári időszámításra való átállás után.

Ezen kívül az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal 2013-as munkahelyi sérülésekkel és megbetegedésekkel foglalkozó felmérése a nyári hónapokban a sérülések számának növekedéséről számolt be, míg novemberben és december csökkenésről, miután az emberek visszatértek a normál időhöz. Sőt, ha ez nem lenne elég, a Journal of General Internal Medicine 2020-as tanulmánya szerint a nyári időszámításra átállást követő héten 18,7%-kal nőtt az emberi hibából eredő betegbiztonsági események száma.

Nő a jármű balesetek száma

A Current Biology 2020-as tanulmánya szerint az 1996 és 2017 között 732 835 halálos közúti baleset történt az USA-ban, és ebben az időben megfigyelhető volt, hogy az átlagoshoz képest 6%-kal nőtt a balesetek kockázata a tavaszi átállást követő héten. A tanulmány azt is megjegyzi, hogy az áttekintett adatok során kijelenthető, mintegy 627 haláleset hozható összefüggésbe a nyári időszámításra való tavaszi átállással.

Csökkenő produktivitás

Egyesek elképzelhető, hogy az óraátállítást okolható azért a folyamatért, melyben az óraátállítást követően az embereknek csökken a koncentrációs képessége. A Pennsylvania Állami Egyetemen 2012-ben végzett tanulmányok sorozata megállapította, hogy az időváltozást követő hétfőn az alkalmazottak nagyobb valószínűséggel böngésztek a munkájukhoz nem kapcsolódó webhelyeken. (Még jó hogy, Magyarországon a hétfő pont munkaszüneti nap lesz.)

Szezonális affektív zavar

A szakértők azt mondják, hogy amikor a nyári időszámítás véget ér, a kevesebb napfényes napokra való áttérés szezonális affektív zavart válthat ki, amit az amerikai Országos Mentális Egészségügyi Intézet "a depresszió olyan típusaként ír le, amelyet visszatérő szezonális mintázata jellemez". Az Epidemiology című folyóiratban 2017-ben megjelent dán tanulmányban a kutatók közvetlen kapcsolatot találtak a depresszió miatti kórházi felvételek és a nyári időszámítás között.

Fordított affektív zavar

A Penn Medicine szerint ritka, de az Egyesült Államok lakosságának körülbelül 1 százalékát a téli nyavalyák helyett a nyári melankólia kapja el. Bár eddig nincs konszenzus a fordított affektív zavart illetően, a jelenséget a túlzott napfénynek, a magas hőmérsékletnek és még az ilyenkor esedékes megemelkedett bulizási számoknak is tulajdonítják. Mivel a több világosság a későbbi órák megélésre csábítják az embereket.

Energiatakarékosság? Egy fenét, az is elmúlt már

A nyári időszámítást hivatalosan George Vernon Hudson, egy új-zélandi tudós és William Willett brit építő találhatta fel – a férfiak egymástól függetlenül, 10 év különbséggel találták ki a koncepciót –, de Benjamin Franklin volt az egyik első támogatója az óraátállítás végrehajtásának. Mégpedig az energiaspórolás miatt.

Egy francia folyóiratnak benyújtott cikkében az alapító atya azt javasolta, hogy ha több lenne a napfény, akkor az emberek nem pazarolnának annyi gyertyát az otthonuk éjszakai megvilágítására. Előzetesen ez egy eléggé radikális ötlet volt egyébként. De mégis megvolt a foganatja, az USA ugyanis több mint egy évszázaddal később ideiglenes nyári időszámítást vezetett be a világháború alatt az elektromos áram és az üzemanyag megtakarítása érdekében.

A nyári időszámítás azonban jelenlegi formájában inkább a magasabb energiafogyasztásra késztet, semmint a kevesebbre. Ezt jelzi az amerikai National Bureau of Economic Research 2008-as tanulmánya, amely Indiana állam energiafelhasználására összpontosított, arra az államára, amelyik 2006-ig nem tartotta egységesen a nyári időszámítást. A tanulmány megállapított, hogy a nyári időszámítás bevezetése például 1 százalékkal növelte a lakossági villamosenergia igényt.

Nyári időszámítás = több költés

A nyári időszámítás meglehetősen sok anyagi érdeket is hordoz. Csak éppen pont a kiskereskedelemnek, nem pedig az emberek pénztárcájának. A JPMorgan Chase & Co. Institute 2016-os felmérése szerint az extra napfény csökkentette a negatív érzelmeket, így több pénzköltésre ösztönözte az embereket. Arról nem is beszélve, hogy mivel munka után tovább van így világos, az emberek hajlamosabbak több időt akár vendéglátóhelyeken is tölteni.  

Töröljék már el!

Elemezve megannyi tanulmányt, és az elmúlt évtizedek tapasztalatait a szakértők általánosságban úgy vélik, hogy az időszámítás váltogatása helyett egy állandó számítás kiválasztása

• enyhítené a mentális és fizikai egészséggel,
• a munkahelyi sérüléseket,
• a járműbaleseteket,
• a munkateljesítménnyel, energia-megtakarítással, az egyéni költségvetéshez kapcsolódó aggodalmakat.

Hogyan készüljünk az óraátállításra?

Étkezési idő módosítása

Ha valaki naponta háromszor étkezik, ám az étkezéseit 15-30 perccel korábbra hozza, azzal segíthet a szervezetének rögzítenie a cirkadián ritmust, ezzel hozzászoktatva magát az új rutinhoz

- mondta a Readers Digestnek Anna Persaud biokémikus, aki azt is javasolja, hogy ilyenkor különösen kerüljük a nagy étkezéseket és a fűszeres ételeket, mivel ezek gyomorégést és irritációt okozhatnak az emésztőrendszerben. A szakértő azt is javasolja, hogy ha 4-5 órás szünetet hagyunk a napi utolsó étkezés és a lefekvés között, meghosszabbítjuk az alvásunk időtartamát, és csökkenthetjük az elalvás utáni éjszakai felébredéseket.

Alvási ütemterv módosítása

Az alvási ütemterv fokozatos megváltoztatása segít ellensúlyozni a nyári időszámítás negatív hatásait azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy szervezete természetesebb és kíméletesebb módon alkalmazkodjon a közelgő időváltozásokhoz

- javasolja Persaud. Ajánlása szerint az alvási ütemtervet érdemes az új időszámításhoz alakítani, így az időváltozás nem fogja annyira megzavarni a test belső óráját.

Ez a megközelítés elősegíti a zökkenőmentes átmenetet, és csökkenti az alvászavarok kockázatát, valamint a hangulatra, az energiaszintre és az általános egészségre gyakorolt negatív hatásokat

- nyomatékosít a biokémikus.

Lefekvés előtti rutin

Az óraátállítástól függetlenül a rendszeres lefekvés-rutin betartása segít szabályozni a cirkadián ritmust azáltal, hogy kiszámítható jeleket hoz létre, amelyek elősegítik az ellazulást és felkészítik a testet a pihenésre

- mondja Persaud, aki kiemeli, hogy az erre való figyelés, konzisztencia megerősíti az ember szervezetének alvás-ébrenlét ciklusát, így könnyebben alkalmazkodik a nyári időszámítással összefüggő nappali eltolódásokhoz.

Ha viszont alvászavarok lépnek fel, akkor a szakember szerint érdemes valamilyen nyugtató tevékenységet folytatni lefekvés előtt, például olvasni vagy meleg fürdőt venni. Ez sokat segíthet akkor, ha valaki kifejezetten küszködik az óraátállítással.