Lenyűgöző dolog derült ki a Covid-babákról: a kutatók is megdöbbentek a testi elváltozáson

Az Allergy folyóiratban publikált kutatások során kiderült, hogy a pandémia alatti lezárások két "lenyűgöző" változást eredményeztek a csecsemők testében, amelyek védelmet nyújthattak számukra a betegségekkel és allergiákkal szemben. Az Írországi University College Cork kutatói azt találták, hogy azok a gyerekek, akik a világjárvány idején születtek, megváltozott bél mikrobiommal rendelkeztek - ez az emésztést segítő, káros baktériumokat elpusztító és az immunrendszer működését segítő "jó" és "rossz" baktériumok ökoszisztémája.

Ez a mikrobiom előnyösebbnek bizonyult a csecsemők számára. A kutatók szerint ez vezetett ahhoz, hogy a "Covid csecsemőknél" alacsonyabb volt az allergiás állapotok - például élelmiszer-allergiák - előfordulása az előző pandémiás időszakban született babákhoz képest. Emellett kevesebb antibiotikumra volt szükségük betegségek kezelésére.

A kutatócsoport 351 ír csecsemő székletmintáit elemezte, akik a pandémia első három hónapjában, 2020 márciusa és májusa között születtek, és összehasonlították őket a pandémia előtt született babák mintáival. Továbbá online kérdőíveket használtak az étrenddel, otthoni környezettel és egészséggel kapcsolatos változók figyelembe vételére.

EZ IS ÉRDEKELHET

Covid, influenza, nátha vagy allergia? Itt a pontos tünetlista: ezek a panaszok könnyen becsaphatnak

A ritkábban előforduló tünetek megjelenése a betegségek téves azonosításához vezethet.

A székletmintákat hat, 12 és 24 hónapos korban gyűjtötték össze, valamint allergiateszteket végeztek 12 és 24 hónapos korban. A Covid idején született újszülötteknél több olyan hasznos mikrobát találtak, amelyeket anyjuktól kaptak a születés után, ami védelmet nyújthat az allergiás betegségekkel szemben. Ha egy egyén bél mikrobiomja megzavarodik, ez élelmiszer-allergiák kialakulásához vezethet. A pandémia alatt született babák esetében alacsonyabb volt az allergia-arány:

Az egyéves korú Covid csecsemők mintegy öt százalékánál alakult ki élelmiszer-allergia, míg a pandémia előtti babák esetében ez az arány 22,8 százalék volt.

A kutatók szerint az anyák terhesség alatt átadták hasznos mikrobáikat babáiknak, akik továbbiakat is nyertek a környezetből születésük után. A tanulmány azt is megállapította, hogy a lezárási időszakban született babák kevesebb fertőzést kaptak el, mivel nem voltak kitettek kórokozóknak és baktériumoknak.

Ezek miatt kevesebb antibiotikumra volt szükségük - amelyek elpusztítják a jó baktériumokat -, ami jobb mikrobiomhoz vezetett. Kiemelték továbbá azt is, hogy a lezárási időszakban született babák tovább is táplálkoztak anyatejjel, ami további előnyöket biztosított számukra.

Az eredmények szerint a Covid csecsemőknél csak 17 százalékuknak volt szüksége antibiotikumra egy éves korukig. Ezzel ellentétben a pandémia előtti csoportban lévő babák 80 százalékánál alkalmaztak antibiotikumot tizenkét hónapos korukig. Ezt Liam O'Mahony professzor, az immunológia professzora és a tanulmány egyik vezető szerzője "lenyűgöző eredménynek" nevezte.

E tanulmány új perspektívát nyújt arra vonatkozóan hogyan befolyásolhatja az életkorai társadalmi izoláltság a bél mikrobiomját

- fogalmazott a tanulmány másik szerzője, Jonathan Hourihane gyermekgyógyász-professzor. Hozzátette: "A lezárási időszakban újszülött gyermekek között tapasztalt alacsonyabb allergiaráták rávilágíthatnak arra is hogyan befolyásolhatják az életmód- és környezeti tényezők - mint például gyakori antibiotikum-használat - az allergiás betegségek növekedését."