Mi a passzív és aktív eutanázia jelentése, hol legális az eutanázia?

Cikkünkben az eutanázia témakörét járjuk körül: eláruljuk, mi az az eutanázia, mi az eutanázia jelentése, mi a passzív és aktív eutanázia közötti különbség? Az eutanázia Magyarországon milyen formában engedélyezett, a passzív eutanázia vagy az aktív eutanázia az elfogadottabb? Az aktív eutanázia hol engedélyezett Európában, hol legális az eutanázia (pl. Svájc eutanázia szempontjából megengedő országnak számít-e)? Tudtad, hogy nem csak kutya eutanázia létezik, az emberek is élnek az aktív vagy passzív eutanázia lehetőségével?

Mi az az eutanázia?

Az eutanázia egy görög kifejezésből ered: az „eu” előtag jelentése jó, szép, kellemes, a „thanatos” utótag pedig a halált jelenti. Az eutanázia jelentése tehát „szép halál”, igazából ez egy választási lehetőség, mellyel a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő emberek saját kívánságukra lerövidíthetik szenvedésüket, megkímélhetik magukat a – sokszor már feleslegesnek ítélt – orvosi beavatkozásoktól. Humanista elvek szerint nem csak az élethez van joga mindenkinek, hanem a halálhoz is, az embernek joga van megszabadulni saját szenvedésétől és méltóságteljesen elhagyni a világot.

Az eutanázia tehát az életről való tudatos és szándékos lemondást jelenti, azonban, mivel egyelőre nem léteznek egyetemes jogszabályok az eutanázia korlátozására vagy támogatására, országonként eltérő az eutanázia megítélése. Bizonyos nézőpontok szerint az eutanázia az öngyilkossághoz hasonló esemény, azonban egyes országokban az eutanáziában való segédkezést gyilkosságnak is minősíthetik. Az eutanázia megítélését a vallási elvek is befolyásolhatják: a katolikus egyház szerint például az eutanázia bűn, ugyanis minden élet Isten ajándéka, az életnek pedig természetes része a lelket megtisztító szenvedés.

Passzív és aktív eutanázia

Az eutanázia jelensége az élet szerves részét képezi, azonban magának az eutanáziának is számos fajtája létezik – az eutanázia mikéntje természetesen befolyásolja az eutanázia megítélését, hiszen nem mindegy, hogy passzív vagy aktív eutanázia történik-e a beteggel. Világszerte a passzív eutanázia jelensége az elfogadottabb, a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők szándékos „halálba segítését”, azaz az aktív eutanázia tevékenységét világszerte mindössze 13 országban engedélyezik és támogatják.

Így, hogy tudjuk, mi az az eutanázia, nézzük, mi a különbség a passzív eutanázia és az aktív eutanázia között, hol legális az eutanázia, az eutanázia Magyarországon milyen formában engedélyezett!

Mi a passzív eutanázia jelentése?

A passzív eutanázia jelentése „meghalni hagyás” – ez az eutanázia legelfogadottabb fajtája, amellyel Európa-szerte a legtöbb országban – köztük Magyarországon is – élhetnek a gyógyíthatatlan betegek. Amikor valaki passzív eutanáziát szeretne, gyakorlatilag önszántából, döntése következményeinek ismeretében az egészségügyi kezelései leállítását rendeli el, és hagyja, hogy a betegség „természetes módon” végezzen vele.

A passzív eutanázia mondhatni a küzdelem feladását jelenti, gyakran élnek ezzel a lehetőséggel azok, akiknek már nincs remény a gyógyulásukra. Érdekesség, hogy habár a passzív eutanázia jelensége a legtöbb országban teljesen elfogadott, bizonyos országokban még a küzdelem feladását is tiltják – ide soroljuk például Oroszországot és Fehéroroszországot.

Mi az aktív eutanázia jelentése?

Az aktív eutanázia egy jóval kevésbé elfogadott, megosztóbb kérdés, hiszen ebben az esetben a beteg valamilyen formában segítséget is kap szenvedése lerövidítésére. Az aktív eutanázia több típusát is megkülönböztetjük, annak függvényében, hogy szándékolt-e az eutanázia, illetve, hogy közvetlen vagy közvetett eutanáziáról van-e szó.

1. Aktív, közvetlen, szándékolt eutanázia

Aktív, közvetlen és szándékolt eutanáziának nevezzük azt az eseményt, amikor egy külső személy közvetlen beavatkozással, azaz saját kezűleg elősegíti egy másik személy halálának bekövetkeztét, a haldokló kívánságára (pl. életfunkció-fenntartó gép lekapcsolása, méreginjekció beadása).

Az eutanázia Magyarországon ebben a formában embereknél tiltott, azonban állatok esetében bevett eljárás, ha meg szeretnénk óvni kedvencünket az elkerülhetetlen szenvedéstől (pl. macska, kutya eutanázia, avagy az állat elaltatása). Ebben az esetben viszont azt a fontos különbséget is meg kell említenünk, hogy az állat nem önszántából választja életének befejését, szóval, habár létezik pl. „kutya eutanázia”, mégsem mosnánk össze a teljesen a két eseményt.

Hol elfogadott az eutanázia aktív, közvetlen, szándékolt formája?

Az aktív eutanázia a fentiekben részletezett formában egyelőre csak néhány országban engedélyezett. Az aktív eutanázia legálisan kérhető Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban, Spanyolországban, Portugáliában, Új-Zélandon és Kolumbiában is.

2. Aktív, közvetett, szándékolt eutanázia

Az aktív eutanázia ezen formája gyakorlatilag az eutanáziát választó személy öngyilkosságában való közreműködést takarja. A közreműködő személy segédkezik a beteg halálában, azonban saját kezűleg nem avatkozik bele (pl. beszerzi a mérget a haldoklónak, de azt a beteg már saját maga veszi be).

Hol legális az eutanázia aktív, közvetett, szándékolt formában?

Az eutanáziában való közreműködés, mint öngyilkosságban való segédkezés nem büntetendő Németországban, Ausztriában, Finnországban, Svájcban, Kanadában és az Egyesült Államok egyes tagállamaiban (Washington DC, California, Colorado, Montana, Oregon, Vermont).

3. Aktív, közvetlen, nem szándékolt eutanázia

Az aktív eutanázia egy harmadik formáját is megkülönböztetjük, ami a nem szándékolt eutanázia - nem is feltétlenül sorolják az eutanázia kategóriájába. Ebben az esetben a közvetlen külső beavatkozás célja nem a beteg halála (hanem pl. erős fájdalomcsillapítás), de a beavatkozó számításba veszi annak is a lehetőségét, hogy a beavatkozás a beteg halálának gyorsabb bekövetkezésével együtt járhat (pl. haldokló beteg kezelése során).

Eutanázia Magyarországon: mit mondanak a magyar eutanázia törvények?

Az aktív eutanázia Magyarországon – habár vannak törekvések az elfogadottá tételére, pl. Karsai Dániel magyar alkotmányjogász az életvégi döntések meghozatala kapcsán az Emberi Jogok Európai Bizottságához fordult – egyelőre nem legális tevékenység. Habár az aktív eutanázia egyelőre tiltott Magyarországon, a passzív eutanázia legális, engedélyezett életvégi döntésnek számít. A passzív eutanázia Magyarországon a következő jogszabályok szerint engedélyezett:

• A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné.
• A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek.
• A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan.
• Az életmentő, életfenntartó beavatkozás visszautasítása csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a súlyos, halálhoz vezető betegség fennáll, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon – két tanú előtt – ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe.
• A bizottság tagjai a beteg kezelőorvosa, egy – a beteg gyógykezelésében részt nem vevő –, a betegség jellegének megfelelő szakorvos, valamint egy pszichiáter szakorvos.
• A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.
• Az ellátás visszautasításának esetén meg kell kísérelni a beteg döntése hátterében lévő okok – személyes beszélgetés alapján történő – feltárását és a döntés megváltoztatását. Ennek során ismételten tájékoztatni kell a beavatkozás elmaradásának következményeiről.
• A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.
• Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegnél, ha az ellátás elmaradása súlyos vagy maradandó károsodás bekövetkezésével fenyeget; nem utasítható vissza.
• A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan és az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség.
• A beteget az ellátás visszautasítása során nem szabad semmilyen eszközzel döntésének megváltoztatására kényszeríteni. A beteg az életmentő, életfenntartó beavatkozás visszautasítása esetén is jogosult szenvedéseinek enyhítésére, fájdalmainak csökkentésére irányuló ellátásra.

Az eutanázia jogszabályok bővebb ismerete érdekében tekintsük át a passzív eutanázia engedélyezését, eseteit és feltételeit összefoglaló 1997. évi CLIV. törvényt!