Totális összeomlás érik a magyar egészségügyben: ha ezen nem változtatnak, akkor minden hiába?

A magyar kormány híresen keveset költ az egészségügyre, mely rontja az egészügyi rendszereket rangsoroló vizsgálatokban Magyarország helyzetét, illetve ennek hatása elviekben a lakosság egészségi állapotának romlásában is tettenérhető. De nem ez az egyetlen fontos tényező. A World Population Review különböző szempontok alapján készült rangsorokat vetett össze, amelyek a világ országainak egészségügyi rendszereit értékelik. Az US News 2022-es rangsora alapján Magyarország a vizsgált 87 ország közül a 34. helyen áll, a CEOWORLD 2023-as Healt Care Indexében 100 ország közül az 53. hely a miénk. A szintén 2023-as Legatum Prosperity Index Health Score 167 országot összemérő rangsorában 46. helyen végeztünk. Természetesen a helyezést befolyásolja az is, mely országok vesznek még részt az összehasonlításban és hogy a rangsorok milyen tényezőket vesznek figyelembe. Cikkünkben most azokat a tényezőket vesszük sorra a magyar egészségügy kapcsán, melyet a legtöbb ilyen rangsor szintén figyelembe vesz. Ezek egyrészt az ellátórendszer teljesítőképességére, másrészt a lakosság egészségi állapotára vonatkoznak.

Tényleg keveset költünk az egészségügyre?

Tény, hogy az egészségügyre fordított GDP tekintetében még mindig sereghajtók vagyunk Európában az Eurostat legfrissebb hozzáférhető adatai szerint. A bruttó hazai termék (GDP) nagyobb százalékát fordítják nálunk az egészségügyre az észtek, lettek, litvánok, de a bolgárok és szerbek is. Mögöttünk kullognak az írek, románok, lengyelek. Lichtenstein és Luxemburg esete kivételes, mivel ezek miniállamok, egészségügyi rendszereik különböznek a nagyobb országokétól.

Azt is érdemes megvizsgálni, hogy hogyan alakultak az egészségügyre fordított állami költések az elmúlt évtizedekben. Látható, hogy Magyarországon 2006-ban még a GDP 7,78 százalékát fordította az állam egészségügyi célokra, majd következett egy hullámvölgy, de a kiadások nem süllyedtek 7% alá. Majd 2011-re sikerült visszakapaszkodni közel 7,5%-ra, innentől azonban szinte egyenes vonalú a csökkenés, csak 2016-ban történt kisebb növekedés. Aztán jött a pandémia és a költségek megugrásával a ráta is nőtt. Az EU-görbe ezzel szemben 2014 és 2019 között szinte teljesen vízszintes 9,9 és 10 százalék között alakult, majd a világjárvány eredményezett egy hirtelen ugrást. Egyelőre sem a tavalyi, sem a tavalyelőtti adatok nem ismertek.

Az biztos, hogy az országok, ahol Európa a legjobban teljesítő egészségügyi rendszerei működnek a különböző rangsorok szerint - mint Norvégia, Svédország, Izland, Svájc, Hollandia, Belgium vagy Németország - jóval nagyobb részt költenek a GDP-ből egészségügyre, mint Magyarország. A pénz persze nem minden, az sem mindegy, mire megy el a pénz.

Az egyik mutató, amelyet a rangsorok is figyelembe szoktak venni, hogy mennyit költ betegségmegelőzésre egy adott ország. Magyarországon az egészségügyi konferenciákon újra és újra felmerül, hogy a megelőzésre sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, hogy tehermentesíteni lehessen az ellátórendszert. A statisztikák szerint 2021-es adatok alapján Magyarországon csaknem akkora részét költötte az állam megelőzésre, mint az uniós átlag - a GDP 0,32 százalékát. Csakhogy nem volt ez mindig így, és feltételezhetően a világjárvány megfékezésére átcsoportosított források is közrejátszhatnak abban, hogy sokat javult ez a statisztika:

Ha megnézzük a lenti grafikont, látható, hogy a szomszédos országok közül Magyarország költötte az egyik legkevesebb részét a GDP-nek megelőzésre. Eljött 2020 és Ausztriában, Horvátországban és az EU-ban jelentősen nőtt a megelőzésre fordított kiadás, de hazánkban még nem. 2021-ben azonban kiugróan: csaknem beértük az uniós átlagot, ahol szintén jelentős ugrás látható - akárcsak a környező országokban, leszámítva Romániát és Szlovéniát.

Pedig rengeteg haláleset megelőzhető, kezelhető lenne

Az európai statisztikai hivatal arról is vezet statisztikát, mennyi megelőzhető és kezelhető haláleset jut az adott országban 100 ezer lakosra egy évben. Erre vonatkozóan 2020-as a legfrissebb adat. Mind az EU-ban, mind Magyarországon az látszik, hogy az utóbbi évtizedben folyamatos csökkenés mutatkozott az ilyen halálesetek rátájában, egészen 2020-ig, ekkor visszatértünk nagyjából a 2012-es szintre. Arányaiban Magyarországon van a második legtöbb olyan haláleset Európában, amely megelőzéssel, kezeléssel elkerülhető lenne, Románia után.

Sok ország ennek a listának az élén arányaiban kevés részét fordítja a GDP-jének megelőzésre, így nem csoda, hogy magas az ilyen halálesetek rátája. Másrészt a lista végén lévő országok közül több kifejezetten sok pénzt fordít erre a célja, mellyel feltehetően valóban sok halálesetet előznek meg. Nem nehéz meglátni az összefüggést. Azt viszont, hogy Magyarországon mennyit ért a prevencióra fordított nagyobb kiadás, majd akkor lehet megmondani, ha a pandémiát követő évekről is lesznek már statisztikák.

Melyek azok a betegségek, amik sok halálesetet okoznak, melyek megelőzhetők vagy kezelhetők lennének? A megelőzhetők között rengeteg a fertőzés, köztük sok esetében már rendelkezésre áll a védőoltás is. Egy 2022-es WHO által publikált nemzetközi tanulmány viszont azt mutatta ki, hogy a fertőző betegségek okozta haláleseteket már megelőzte az úgynevezett civilizációs betegségcsoport. Évente 17 millió idő előtti elhalálozáshoz vezetnek ezek a civilizációs kórok, melyek közül a legveszélyesebbek a szív- és érrendszeri betegségek, a rákos megbetegedések, a krónikus légúti megbetegedések és a cukorbetegség.

Civilizációs betegségek okozta halálesetekben is az élen jár Magyarország

Magyarországon a vezető haláloknak a rosszindulatú daganatok, illetve a szívbetegségek számítanak. Utolsó friss adataink szerint 2022-ben a halálozások 4,1 százalékát heveny szívizom-elhalás, 18,6 százalékát egyéb ischaemiás szívbetegség okozta. A legtöbben (22,3%) rosszindulatú daganatok következtében vesztik életüket idő előtt.

Hogyha megvizsgáljuk, hogy az egyes betegségek okozta halálozási hogyan alakul Európában, látható, hogy Magyarország rosszindulatú daganatok, ischaemiás szívbetegség, és cukorbetegség terén is az élen jár. Egyedül a krónikus légúti megbetegedések terén esünk közelebb az EU-átlaghoz és tartozunk a középmezőnybe:

Ezek alapján nem is meglepő, hogy mind a várható élettartam, mind a várhatóan egészségben eltöltött évek száma elmaradt az EU-átlagtól Magyarországon. Bár évtizedek óta javult a tendencia Magyarországon a várható élettartam terén, ezt a pandémia évei csúnyán keresztülhúzták. A friss, 2022-es adatok már meghaladják a 2020. évi számokat, azonban a 2019-es értékektől még elmaradnak. A legfrissebb becslés szerint születéskor a magyar nők számára 79,5 év a várható élettartam, míg férfiaknak 72,7 év. A 2022-ben 65 éves nők számára a várható élettartam 18,3 év, a férfiak számára 14,3 év volt. 

Az EU-ban a várhatóan egészségben eltöltött évek száma, születéskor átlagosan 63,6 évre számíthatnak az uniós polgárok - erről bővebben ebben a cikkben írtunk. A friss adatok szerint Magyarországon az átlag ennél kevesebb, 62,5 év, amelyet egy újszülött várhatóan egészségben tölthet majd el. Nyugdíj után pedig 7,5 évet tölthetnek el a jelenlegi számítások szerint a magyar idősek jelentős egészségromlás nélkül, ez az időtartam minimális mértékben szintén csökkent a korábbi évhez képest.

Az egészségtelen életmód felelős sok halálesetért

Az egészségügyi rangsorok gyakran azt is vizsgálják, hogy a lakosság életmódja mennyiben felelős a betegségek kialakulásáért, így az elkerülhető halálozásért. A prevenció része kell legyen ugyanis az is, hogy a lakosság egészségtelen életmódján tudjon változtatni - ehhez szükség lenne az egészségtudatosság fejlesztésére, illetve gyakran a változtatás hiánya a rossz életkörülményekből fakad.

Az európai egészségi állapotfelmérések nem frissek, de a helyzet feltehetően nem javult túl sokat: 2019-es adat szerint a testtömeg index alapján hazánkban 23,9%-os a túlsúlyosak aránya, ebben csak Málta előz minket Európában. 2014-es adatok szerint a magyar lakosságnak "még csak" 20,8 százaléka számított túlsúlyosnak. Bár az Unióban is emelkedett a túlsúlyosak aránya 5 év alatt, de nem ilyen mértékben: 15,1%-ról 16%-ra. Más statisztikákból az is tudható, hogy a gyerekkori elhízás is különösen nagy gondot jelent hazánkban.

Az elhízás mellett a másik nagy tényező a dohányzás. A naponta és alkalmanként dohányzók együttes aránya szerinti rangsorban 7. helyen áll Magyarország 2019-es adatok szerint. Viszont ha csak a naponta dohányzók arányát néznénk, a negyedik helyen osztoznánk a görögökkel. Látható, hogy Magyarországon minden negyedik lakos naponta dohányzik, míg az EU-ban az arányuk 20 százalék alatt marad: 

Az alkoholfogyasztásban nem is állunk olyan borzasztóan a 2019-es statisztika alapján. Amíg az EU-ban a lakosok 8,4 százaléka naponta, a 28,8 százaléka hetente és a 22,8 százaléka havonta iszik alkoholt, a magyaroknak 6,3 százaléka iszik naponta, 19,1 százaléka hetente, és 21,3 százaléka havonta. A napi italozásban a portugálok (20,7%), spanyolok, olaszok, bolgárok, horvátok járnak az élen, több mint a lakosság tizede iszik naponta.

Az egészségügyi rangsorok leggyakrabban ezt a 3 tényezőt veszik figyelembe, mivel a túlsúly, a dohányzás és alkoholfogyasztás is számos egészségügyi kockázatot hordoz. A legveszélyesebb civilizációs betegségek, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a rosszindulatú daganatok kialakulását is elősegíthetik, melyek szintén nagy súllyal esnek latba, ha az egyes országok egészségügyi helyzetét teszik mérlegre.

Az ápolási kapacitás is kardinális kérdés

Ha az egészségügyi rendszer állapotát vizsgáljuk, ahogy a különféle rangsorok, az intézményrendszer kapacitását sem lehet kihagyni a számításból. Ehhez számos mérőszám áll rendelkezésre viszonyítási pontként, mint a dolgozó orvosok, ápolók száma, vagy a működő kórházi ágyak száma. A KSH statisztikái szerint a dolgozó orvosok számában 2022-re jelentős javulás mutatkozott a járvány éveihez képest, a 10 ezer lakosra jutó orvosok száma kicsivel meg is haladja a 2019-es szintet.

A tízezer lakosra jutó háziorvosok és házi gyermekorvosok rátája viszont folyamatosan gyorsuló csökkenést mutat. 2000-ben még 6,6 háziorvos jutott 10 ezer lakosra, 2010-ben 6,5, 2015-ben 6,4, 2020-ban 6,1, 2022-ben már 6,0 volt a ráta. Ennek megfelelően az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma folyamatosan emelkedik. Ugyanakkor 2012 óta sosem jutott olyan kevés működő kórházi ágy 10 ezer lakosra, mint 2022-ben (67,7).

Természetesen ezeken felül is számos más tényező van, mint a gyógyszerekhez való hozzáférhetőség, a kórházban ápolás alatt eltöltött napok száma, a műtéti várólisták hossza, stb., ami meghatározó egy egészségügyi rendszer teljesítményének vizsgálatakor. Mindenesetre a fenti adatokból is látható, hogy Magyarország Európán belül sok mutatóban elmarad a többi országtól, gyakran közvetlen szomszédaitól is. Az egészségügyi rendszer válságai pedig - legyen ez a lakosság siralmas egészségi állapota, a munkaerőhiány, vagy forráshiány a kórházakban - emberéletekben mérhető károkat okoznak a lakosságnak és az országnak.

A pandémia hatalmas választóvíz lehet, és rengeteg statisztika még mindig csak a 2020-as évekből ismert. Pedig feltehetően a következő két év egészségügyi statisztikáin erősen rajta hagyta a nyomát a világjárvány. Az ebből az időszakból származó adatokat azonban mindig ennek tükrében kell vizsgálni - közelebbi képet arról, hogy milyen lehet a magyar egészségügy állapota, a statisztikákon keresztül akkor kaphatunk, ha már a covid utáni évek adatai is rendelkezésre állnak majd.