Covid, influenza, nátha vagy allergia? Itt a pontos tünetlista: ezek a panaszok könnyen becsaphatnak

Utolsó friss adataink szerint az év hatodik hetében 59 200 fő fordult orvoshoz influenzaszerű és 293 200 fő akut légúti fertőzés tüneteivel. Az NNGYK tájékoztatása szerint a 2024-es járványgörbék a 2023-as ív felett alakulnak, a betegszám hétről hétre meredeken nő. Jelenleg az orvoshoz forduló betegek 40-50 százaléka 14 éven aluli gyermek. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján várhatóan március elején fog tetőzni a járvány, onnantól indulhat el a csökkenés a betegszámokban, de még egészen áprilisig viszonylag sok lehet a megbetegedés. A friss betegszámok alakulásáról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Már nem először tapasztalnak meg a magyarok olyan járványszezont, amikor egyszerre okoz megbetegedéseket az influenza, a koronavírus, más felső légúti tüneteket kiváltó kórokozók, illetve kezdődik a kültéri allergiák szezonja is. Azt is tudjuk, hogy influenzából is többféle vírustörzs betegít, és a covidnak is egyszerre több mutációja van jelen - ezek pedig különböző tüneteket okozhatnak. Emiatt pedig nem is olyan könnyű most megkülönböztetni egymástól a betegségeket, mint egyes korábbi szezonokban, amikor a tünetek még élesen elkülönültek.

Mi a különbség az allergia, a covid, az influenza és a megfázás tünetei között?

Ezeket a megbetegedéseket megkülönböztetni azért nehéz, mert vannak ugyan egyik vagy másik betegségre jellemző tüneteik, azok viszont sokszor csak később jelentkeznek, vagy elmaradnak. A ritkábban előforduló tünetek megjelenése pedig a betegség téves azonosításához vezethet. Pedig fontos, hogy egy enyhe náthát el tudjunk különíteni egy covidos megbetegedéstől, amivel jelenleg is rengeteg idős ember kerül kórházba! Vagy ne keverjük össze a covidot az allergiával: az egyik fertőző lehet, a másik csak kellemetlen, ha közösségbe megyünk vele!

Természetesen nemcsak mások egészsége, hanem a saját egészségünk miatt is fontos, hogy tudjuk, milyen fertőzéssel állunk szemben. Egy szezonális allergiát egészen másként kell kezelni, mint egy náthát, ahogy influenza esetén is más gyógyszerekre lehet szükség, mint covid-fertőzéskor. Szánjunk időt rá, hogy pontosan azonosítsuk a tüneteink kiváltó okát!

A leggyakoribb tünetek, amik bármelyik betegség esetén előfordulhatnak, a köhögés, orrfolyás, orrdugulás, fáradtság. Így nem ezek alapján érdemes megállapítani, melyik fertőzésről lehet szó, hanem azokra a panaszokra kell koncentrálni, amelyek ritkábban fordulnak elő. Tegyük fel magunknak a kérdést...

• Tapasztaltunk az általános tünetek mellett lázat is? Akkor az allergiát és náthát jó eséllyel kizárhatjuk.
• Vannak-e emésztési panaszaink, émelygünk-e, van-e hasmenésünk? Ezek ritka tünetek, néha járnak együtt az influenzával, vagy coviddal.
• Tapasztaltunk izom- vagy izületi fájdalmakat? Ez is covid és influenza tünet, de leginkább az influenzára jellemző.
• Viszket-e a szemünk, van-e kötőhártya-gyulladáshoz hasonló tünetünk? Ha igen, feltehetően máris kezdődik az allergia... viszont nem lehet kizárni, hogy a covid egyik ritkább variánsa fertőzött meg bennünket, az XBB.1.16 (és egyéb mutációi). Ennek egyik jellemző első tünetei az orrfolyás, szemviszketés, amit könnyen össze lehet keverni a szezonális allergiával.

A kérdéseket sokáig lehetne sorolni. Sokszor az ember 1-1 tünetet észre sem vesz, mint amilyen például a fejfájás - ami lehet a láztól is, de néha az erős allergia is okozhat ilyen panaszt -, vagy a fáradékonyság. Pedig ha valaki alapos önvizsgálatot tart, nem hagy ki egyetlen tünetet sem, jó eséllyel kiderülhet, mi okozza a panaszait. Ehhez készítettünk segítségül egy táblázatot, amelyben be lehet jelölni soronként a saját tüneteinket, majd összevetve az oszlopokkal leszűrni, melyik betegséghez áll a legközelebb.

Tünetlista önellenőrzéshez:

Nehezíti a betegség beazonosítását, hogy nincs olyan jellemző tünet, ami 100% biztosan megjelenik minden egyes betegnél. Például az ízérzékelés- és szaglásvesztés hiába jellemző covid tünet: ha megjelenik, akkor szinte biztosan coviddal van dolgunk (az orrdugulás miatt influenza vagy nátha esetén is előfordulhat, hogy kevésbé érzünk ízt vagy szagot, de teljesen nem tűnik el az érzékelés, mint covid esetén). Ha viszont nem jelenik meg ez a tünet, az nem jelenti azt, hogy a covidot kizárhatjuk! Vagy például láz esetén az allergia kizárható, de ha nincs lázunk, az nem jelenti azt, hogy nem lehetünk attól még covidosak, vagy influenzásak.

Az sem mindegy BA.2 vagy XBB

Az is nehezíti, hogy elkülönítsük a covidot más fertőzésektől vagy éppen az allergiától, hogy egyes tünetek csak a a koronavírus egyes variánsaira jellemzőek, míg a másik variánsra nem! Az NNGYK közlése szerint a szennyvíz mintákban országos átlagot tekintve a JN1 variáns (a BA.2.86 alvariánsa) jelentős növekedése figyelhető meg 2023. 47. hetét követő mintákban, a variáns 2024. első hetében már dominánssá vált. Az első hetin kívül egyelőre nem is közöltek a variánsok megoszlásáról adatot. Ezzel párhuzamosan a korábban legnagyobb arányban megfigyelt EG.5 (XBB.1.5-like+F465L) variáns arányának jelentős csökkenését figyelték meg:

Emlékszik még valaki a jó öreg BA.2.86-ra? Egy ideig Pirola néven is emlegették. Ennek leágazása a friss járványhírekben gyakran szereplő JN1, amely még nem kapott külön elnevezést. A JN1 gyorsan terjedő változat, de nem okoz súlyosabb megbetegedést a szakértők szerint. A JN1-re jellemző tünetek lehetnek:

• láz,
• hidegrázás,
• köhögés,
• légszomj,
• légzési nehézség,
• fáradtság,
• izomfájdalmak,
• fejfájás,
• ízérzékelés gyengülése vagy elvesztése,
• szaglásvesztés,
• torokfájás,
• orrfolyás,
• hányinger,
• hányás,
• hasmenés.

Viszont attól, hogy a JN1 domináns lett az első héten, még jelen van a többi variáns is. Fontos megemlíteni az Arcturus néven is emlegetett, XBB.1.16 kódnév alatt futó variánst is. Ha emlékszünk, volt egyszer egy sima XBB variáns, amelyet rémálomvariánsnak hívtak. Mégpedig azért, mert erre az omikron mutációra jellemző tünet volt az alvászavar és az éjszakai izzadás is. Bármely leszármazottjánál megjelenhet ez a tünet is. Az Arcturusra pedig jellemző lehet egy másik fontos panasz: kezdődő betegség idején felléphet a szemviszketés, és más kötőhártya-gyulladásra utaló tünet. A szemviszketést, orrfolyást pedig könnyű betudni az allergiának, főként hogy most kezdődik mindjárt a szezon. Ne hagyjuk átverni magunkat, az összes tünetünket vegyük figyelembe!

Fontos, hogy a tüneteink feltérképezése nem jelenti azt, hogy súlyosbodó betegség esetén nem kell orvoshoz fordulnunk! A pontos diagnózist és kezelést, főként ha nem egyértelműek a tüneteink, bízzuk szakemberre!

Máris támadnának a pollenek?

Igen. Az NNGYK utolsó friss jelentése szerint a pollenterhelés országos viszonylatban magas, melyet a napokban még az eső, illetve az éjszakai fagy átmenetileg kis mértékben lecsökkenthet. Az éger, a ciprus- és tiszafafélék, illetve már a kőris pollenkoncentrációja is országosan a közepes-magas tartományban alakul, a mogyoróé jellemzően közepes. A nyár, a szil és a juhar virágpora jellemzően alacsony, helyenként közepes koncentrációban lehet jelen. A kültéri allergén gombák spóraszáma jellemzően alacsony.

A tavaszi fák pollenjére allergiások készüljenek fel az allergiás tünetek megjelenésére, illetve erősödésére és kérjenek tanácsot kezelőorvosuktól - írták a szakértők.

Az biztosan jó tanács, hogy akinek szezonális allergiája van, az készüljön fel a kezdődő szezonra. Sokan önmaguk előtt is tagadják, hogy allergiásak, pedig egy nem kezelt allergia később kellemetlen szövődményekhez, krónikus megbetegedéshez vezethet. Jobb szembenézni a valósággal és felkészülni a következő hónapokra az egészségünk érdekében!

Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) korábbi felmérése szerint a lakosság mintegy 20 százaléka szenved - orvos által diagnosztizált - pollenallergiában, de egyes becslések szerint valójában legalább a magyarok 30 százaléka szenvedheti meg, ha beköszönt az igazi tavasz. Egy másik becslés szerint az utóbbi negyedszázadban megkétszereződött az allergiások száma, így ma Magyarországon legalább kétmillióan szenvednek tavasztól őszig a tünetektől. Ezek napos, száraz, tavaszias időben erősebbek lehetnek, esős-nedves időben kevésbé. Attól függően pedig, milyen pollenre vagyunk leginkább érzékenyek, a év más-más szakaszában terhelheti le a szervezetünket az allergia: