Pont került az idős-fiatal vita végére: kiderült, melyik életkorban vagyunk a legboldogabbak

Régóta úgy tartják, hogy a bölcsesség – és számos más örömteli tulajdonság – az életkor velejárója, azaz minél idősebbek vagyunk, annál magabiztosabbá és elégedettebbé válunk. Ezt tanulmányok is bebizonyították, így kiderült, hogy valójában a 60 év körüliek a legboldogabbak és a legmagabiztosabbak.

Ám hogy mi a titkuk? Erre nincsen egyetlen jó válasz, a megfejtés több tényezőből áll össze, melyeket a HuffPost igyekezett egy cikkben összegyűjteni.

Könnyebben vezetjük le a stresszt

A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a 18-25 évesek körében a legmagasabb a depressziósok aránya, míg – bár a világjárvány minden korcsoportban növelte az arányokat – az idősebb generáció esetében (értsd 50 év felettiek) a legalacsonyabb. Egy 2016-os tanulmány szerzői pedig arra mutattak rá, hogy a 20-30 éveseknek alacsonyabb a boldogságszintje az idősebbekénél.

Dilip Jeste, pszichiáter és a tanulmány társszerzője szerint ez annak köszönhető, hogy idősebb korban jobban le tudjuk vezetni a mindennapi stresszt, ami bölcsebbé tesz, és növeli a boldogságunkat is.

Stabilabbnak érezzük az életünket

A sokak számára kínosra sikeredett középiskolás időszak, illetve a zűrzavaros 20-as évek fényében nem meglepő, hogy idősebb korunkra nyugodtabbnak tűnik az életünk. Ennek pedig már tudományos alapjai is vannak, miután egy Psychology Bulletin folyóiratban megjelent 2018-as tanulmány bebizonyította, hogy az önbizalmunk 60 éves kor körülre éri el a csúcspontját, ami a tanulmány szerint a stabilabb személyes környezetnek köszönhető.

Azaz ekkorra már szilárdabb kapcsolatokat alakítottunk ki, megjártunk bizonyos pozíciókat a munkahelyünkön, és hozzá segítettük a gyermekeinket ahhoz, hogy megbízható felnőttekké váljanak. Ezáltal sokkal stabilabbá is válunk.

Elégedettebbek vagyunk

Sokan úgy gondolják, hogy ahogyan az ember idősödik, úgy megváltozik a boldogságról alkotott képe is, jobban értékeli azt, amilye aktuálisan van. Nos, ez mostantól nem csak feltételezés, egy tanulmány ugyanis kimutatta, hogy a fiatalabbak nagyobb valószínűséggel írják le a boldogságot egy olyan időszakként, amikor extatikusnak vagy feldobottnak érzik magukat, szemben az idősebbekkel, akik inkább azt mondják, hogy a boldogságuk, békességük, nyugodtságuk inkább abban gyökerezik, hogy elégedettek az „itt és mosttal”, nem izgulnak az előttük álló kihívások miatt. Ami a tanulmány szerzői szerint a másokkal kialakított kapcsolataiknak, illetve az életkorukból adódik.

Egyre kevesebb a negatív érzelmi reakciónk

A HuffPost cikkében egy 2004-ben készült, rendkívül érdekes agyi képalkotó kutatás eredményeit is ismertette. Ennek során szakértők azt találták, hogy az idősebbek csökkent aktivitást mutatnak az amygdalában (az agy stresszel és érzelmi reakciókkal összefüggő területe), amikor negatív képeket mutatnak nekik. Ez pedig azt jelentheti, hogy a negatív érzelmi ingerekre adott automatikus reakció az életkor előrehaladtával visszafogottabbá válhat.

Kutatások emellett arra is rávilágítottak, hogy az emberek boldogság érzése gyakorlatilag egy U-alakú görbét követ, ami azt jelenti, hogy az a 20-as éveikben, majd 60 éves koruk körül a legerősebb.

Ennyire boldogok és elégedettek a magyarok

A korábbi évekhez hasonlóan a Pénzcentrum 2023-ra vonatkozóan is elkészítette a Nagy Boldogságfelmérését, melyből kiderült, hogy érezzük magunkat a bőrünkben mi magyarok, mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel. A kérdőív összeállításakor – mely 2023 utolsó heteiben futott a Pénzcentrum oldalán és közel 15 ezer olvasónk töltötte ki –, elsősorban egy általános elégedettségi szintet értettünk a boldogság fogalma alatt, kérdéseinkkel pedig igyekeztünk lefedni egy átlagos élet minden szegmensét: munka, magánélet, közélethez való viszony.

A felmérésből kiderült, az ország nyugati felében és a fővárosban a legboldogabbak a magyarok tavaly, míg a legkevésbé a Bács-Kiskunban, Somogyban és Nógrádban élők mondhatják el ezt magukról. Nemek szerinti bontásban őrült különbségek a boldogágszintben nem voltak, ugyanakkor életkor, iskolai végzettség és foglalkozás szerint markáns különbségek mutatkoztak:

• A kor szerinti megoszlásból az látszott, hogy tavaly a 41 és 55 év közöttiek voltak a legboldogabbak;
• Iskolai végzettség szerinti bontásban az iskolázottabbak érezték magukat boldogabbnak;
• Foglalkozás szerint vizsgálva pedig a vállalkozók nyertek, míg a munkanélküliek bizonyultak a legkevésbé boldognak.

Kíváncsiak voltunk a magyarok egészségi állapottal kapcsolatos elégedettségére is, amivel kapcsolatban kiderült, hogy az egészségügy jelenlegi állapota erősen kihat az elégedettségi szintre. A magyarok egészséggel kapcsolatos egészsége ugyanis a lehetséges 10 pontból mindössze 5,8-as átlagot ért el. A lakosság a saját egészségügyi helyzetével Győr-Moson-Sopron, Vas, Fejér vármegyében és a fővárosban voltak a legelégedettebbek tavaly, míg e tekintetben Somogy, Bács-Kiskun és Nógrád vármegyékben volt a legrosszabb a helyzet.

A Pénzcentrum kutatása kitért a magyarok szubjektív anyagi helyzetére, a pénzügyi biztonságérzetére is, mellyel kapcsolatban összességében javuló tendenciát tapasztaltunk. A 2022-es év extrém eredménye után ugyanis (amikor 2021-hez képest a lakosság szubjektív pénzügyi helyzete 6,5-ös szintről 4,8-ra zuhant) az átlagérték az 5,5-ös szintre emelkedett, a legelégedettebbnek a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők mutatkoztak, míg a nyugdíjasok az országos átlagot hozták.

A Nagy Boldogságfelmérés további eredményei:

• A magyarok a társas kapcsolataik minőségét 10-ből 6,4 pontra értékelték, a nők valamivel kevesebbre, mint a férfiak;
• Az önmegvalósítás terén bőven lenne tér a fejlődésre, azt ugyanis a válaszadók a lehetséges 10-ből mindössze 5,9 pontra értékelték;
• A saját munkájukkal, hivatásukkal Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Vas és Baranya vármegyében élők a legelégedettebbek (6,4 pont), míg a legrosszabb átlagot a nógrádiak, a somogyiak és a csongrádiak produkálták;
• A politika és a politikai közbeszéd a megkérdezetteket meglehetősen zavarja a mindennapjaik során, a lehetséges 10 pontból átlagosan 6,8 pontra értékelték az azzal kapcsolatos frusztrációjukat;
• Az infláció legkevésbé a fővárosiakat viselte meg, ők mindössze 6,6 pontot értek el az elégedetlenség terén, míg az emiatt leginkább frusztráltnak a tolnaiak, a Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun vármegyében élők mutatkoztak.