Lappangó népbetegség terjed ismét Magyarországon: ezek a tünetei, sokszor halálos is lehet

Világszerte másfélszeresére, Magyarországon még ennél is jobban nőtt a bőrrákos esetek száma a kétezres évek elejétől. Ezzel a különböző bőrdaganatok nemcsak a leggyakoribb, de a leggyorsabban terjedő rákos betegségtípussá is váltak. A legismertebb bőrrák a melanoma, köszönhetően a társadalmi szervezetek, bőrgyógyászok és a sajtó hatékony felvilágosító munkájának. Mivel ez a ráktípus fiatal korban is jelentkezhet, és orvosi segítség nélkül rendkívül nagy az áttétképzés, sőt a halálos szövődmények veszélye, egyre többen figyelnek bőrük rendszeres ellenőrzésére és az anyajegyeik, pigmentfoltjaik szemmel is jól látható elváltozásaira.

A melanoma a hazai bőrrákos megbetegedések alig több mint 10 százalékát teszi ki, a jóval gyakoribb, úgynevezett nem melanoma típusú bőrdaganatokkal kapcsolatban ugyanakkor jóval kisebb a tudatosság a lakosság körében – hívta fel a figyelmet a fényvédelmi és bőrrák-edukációs kampányában a Magyar Dermatológiai Társulat. A hazai bőrgyógyászokat tömörítő szakmai szervezet nemrég megújította és bővítette a laikusoknak szóló tájékoztató és edukációs felületét, így a skindex.hu weboldalon minden eddiginél bővebb és közérthetőbb információk várják az egészségükkel foglalkozó, tájékoztatást kereső közönséget.

NMSC = Nem melanoma típusú bőrrákok

A nem melanoma típusú bőrrákok közös jellemzője, hogy leginkább 45 éves kor felett jelentkeznek. Ennek fő oka, hogy genetikai és egyéb környezeti tényezők mellett legtöbbjük kialakulásában az ultraibolya sugárzás mennyisége játssza a legnagyobb szerepet. Minél többet tartózkodunk megfelelő védelem nélkül a napon életünk során, az évek alatt összeadódó UV-terhelés annál nagyobb valószínűséggel okoz káros elváltozásokat a bőrsejtekben. Ezeknek a daganatos betegségeknek nem minden típusuk rosszindulatú, sőt még a rosszindulatú bőrrákok kockázatai, gyógyulási esélyei, kezelési lehetőségei is jelentősen eltérhetnek. Ugyanakkor nincs különbség abban, hogy mindig a korai felfedezés és diagnózis nyújtja ellenük a legtöbb esélyt, és hogy a korral, illetve a betegség előrehaladtával az orvosi beavatkozások hatása és a gyógyulás esélye is jelentősen csökkenhet. A Magyar Dermatológiai Társulat ezért a fényvédelem fontossága mellett idén is felhívja a figyelmet, hogy aki bármilyen furcsa elváltozást lát a bőrén, ne bízzon abban, hogy az magától elmúlik. Érdemes minden esetben bőrgyógyászhoz fordulni, ha:

• a bőrön furcsa dudor, elszíneződő folt alakul ki;
• megszokottnak tűnő bőrfoltjaink váladékoznak, esetleg kisebesednek;
• apró, nehezen gyógyuló vagy rendszeresen kiújuló sebeket találunk;
• a bőr bizonyos területeken vagy foltokban megvastagodik.

A nem melanoma típusú bőrrákok többsége a napfénynek rendszeresen kitett bőrfelületeken, így a fejbőrön, arcon, nyakon, vállakon és karokon jelenik meg, fontos azonban, hogy a test bármely részén kialakuló elváltozás figyelmeztető jel lehet. Érdemes a bőrgyógyász szakorvosra bízni annak a megítélését, hogy ezek ártalmasak-e.

Bőrdaganatok: eltérő kockázatok

Magyarországon mintegy 20-25 ezer bőrrákos esetet diagnosztizálnak évente, ezeknek több mint 90 százalékát a bazálsejtes karcinóma (basalioma) és a laphámrák teszi ki, de léteznek jóval ritkábban előforduló veszélyes bőrráktípusok is. A nem melanoma típusú bőrdaganatok előfordulása százezer emberre vetítve évi 100 és 200 közé tehető Európában, ezen belül Magyarországon évente mintegy 17 ezer embernél diagnosztizálnak basaliomát, és csaknem 4500 esetben laphámrákot. A betegségek kialakulásának esélye nemenként is eltér: míg 100 ezer férfira 130, addig statisztikai alapon 100 ezer nőre 90 megbetegedés jut.

A basalioma: gyakran bőrszínű vagy gyöngyházfényű dudorként, nem gyógyuló seb formájában jelentkezik, amely lassan nő. Kifekélyesedhet, csúnyán roncsolva az arcbőrt és a környező szöveteket, ráadásul érintheti akár a porcot és csontokat is. Ritkán képez áttéteket, de későn felfedezve visszafordíthatatlan károsodást okozhat. Szinte mindig a napfénynek kitett bőrfelületen jelentkezik.

A laphámrák: a basaliománál valamivel ritkább, fájdalommentes csomóként jelentkező betegség. Idővel elszarusodó, vastag hámréteg jelenhet meg rajta, ami kifekélyesedhet. Gyorsan fejlődik, és akár néhány hét alatt is cseresznyeméretűre nőhet.

A Merkel-sejtes karcinoma: a basaliománál és laphámráknál jóval ritkább, ugyanakkor veszélyesebb daganatos betegség. Az UV-sugárzás tartós károsító hatására alakul ki, jellemzően 60 éves kor felett, bőrből kiemelkedő lilás-vörös vagy rózsaszín csomóként. Gyorsan nő, és bár könnyű észrevenni, ha elhanyagolják, daganatos áttéteket adhat. A gyenge immunrendszer jelentősen fokozza az időskori kialakulásának kockázatát.

A Kaposi-szarkóma: ez a betegség nem a bőr látható felületén jellemző, hanem a bőr kötőszövetének sejtjeiben alakul ki. Abban is kivételt jelent, hogy leggyakrabban a humán herpeszvírus (HHV-8) fertőzése váltja ki, és főként az idős férfiak betegsége. Megjelenését gyakran a lábszáron kialakuló barnás vagy kékeslila foltok jelzik, amelyek fájdalmas, egybefüggő, gyulladt területté fejlődhetnek.

A napfény okozta keratózis: nem daganatos betegség, de jellemző rákmegelőző állapot, és fontos odafigyelni rá. Jellemzője a tartós, erős napfénynek kitettséget követően megjelenő pikkelyes, elsötétedett, hámló, nehezen gyógyuló bőrfelület elsősorban az arcon, a kézfejen, az orron és a homlokon. Könnyen alakulhat laphámrákká. Kezelése bőrgyógyászati rutineljárásnak számít.

Fényvédelem egy életen át

A hazai statisztikák szerint 50 éves kor felett minden ötödik magyar megtapasztalja a bőrrák valamelyik formáját, főként ha fiatalabb korában szinte állandóan a szabadban dolgozott, sportolt, világos bőrtípusú, illetve rendszeres és gyakori napozással vagy szoláriumhasználattal igyekszik elérni az egészségesnek gondolt barna bőrszínt. Közülük is fokozottan veszélyeztetettek a vérképzőszervi és immunrendszeri betegségben szenvedők. Mivel a bőrrák valamely formája mindannyiunkat érinthet, mindenkinek érdemes odafigyelnie a fényvédelemmel kapcsolatos teendőkre. Az UV-sugárzás már egyetlen nyári leégéssel is jelentősen növelheti a bőrrák kialakulásának a kockázatát, a bőrsejteket károsító és a DNS-t roncsoló hatásai azonban akkor is összeadódnak az évek, évtizedek alatt, ha fiatalkorban nem okoztak látható és tartós elváltozásokat.

A fényvédelem azonban nem csak felnőttkorban fontos! A WHO korábbi becslése szerint az életünk során felhalmozódó UV-terhelés 80 százaléka gyermekkorban ér bennünket. Későbbi kutatások finomították és csökkentették ezt az arányt, és arra jutottak, hogy bár a gyermekek sokkal több időt töltenek a szabadban, mint a felnőttek, az igazán komoly UV-kitettség és a megfelelő védelem hiánya tizenéves korban jellemző. Ezzel együtt is a korral halmozódó UV-sugárzás már fiatalon megadhatja azt az erősnek tekinthető alapterhelést, amelyik idősebb korban nem melanoma típusú bőrrák kialakulásához vezethet. Ezért rendkívül fontos a gyermekek és fiatal felnőttek védelme és felvilágosítása napozási, nyári szabadidős és öltözködési szokásaikkal kapcsolatban.