2,5 millió magyar ember szenved ettől nap mint nap: nagyon durva a helyzet, sokan alig bírják már

2022-ben az EU-ban élő emberek 14,9 százaléka számolt be közepes vagy súlyos emlékezési vagy koncentrációs nehézségekről – derült ki az Eurostat friss jelentéséből. Tudjuk azt is, hogy az EU-tagállamok közül Finnországban (33,6%), Dániában (26,7%), Hollandiában (26,0%), Svédországban (25,2%) és Észtországban (24,9%) volt a legmagasabb azoknak az aránya, akiknek nehézségei vannak az emlékezés vagy a koncentrálás terén. Ezzel szemben a legalacsonyabb százalékot Cipruson (5,7%), Máltán (6,5%), Írországban (7,3%), Bulgáriában (7,9%) és Magyarországon (8,0%) jelentették.

Mindez azt is jelenti, hogy bár Magyarországon arányaiban elég kevesen vannak, akik saját bevallásuk szerint küzdenének ezzel a problémával, ez azonban még így is majd 800 ezer embert érint. Érdemes azonban látni azt is, hogy még a jobb módú lakosságnak csupán 7,2 százaléka szenved emlékezési vagy koncentrációs nehézségektől, addig azokban a háztartásokban, ahol valós kockázat az elszegényedés, már a lakosság 14,1 százalék sújtja a probléma.

Mi állhat a nagy eltérések mögött?

Elsősorban fontos hangsúlyozni, hogy az adatok önbevallásos válaszokon alapulnak. Itt pedig nagyon komoly attitűd béli eltérések lehetnek különböző kultúrák között. Általános vélekedés például, hogy az északi embereknek magasabb elvárásai lehetnek magukkal (társadalmukkal) szemben és sokkal jobban is figyelnek magukra, sokkal kiterjedtebb tudásuk van egészségügyileg, és a betegségmegelőzés is igen fontos szerepet játszik az életökben. Ehhez képest ahogy egyre délebbre haladunk, az emberek hajlamosak a magukra oda nem figyelést előtérbe helyezni, kevésbé törődni a problémáikkal.

Ekképpen könnyen elképzelhető, hogy egy finn vagy egy dán ember könnyebben rámondja, hogy igen koncentrációs nehézségei vannak, miközben egy olasz egy magyar vagy a bolgár az egészet elintézi annyival, hogy „ugyan már”. Pontosan ezért is érdekes megnézni más egészségügyi nehézségeket is, azzal kapcsolatban miként vélekednek az EU-ban.

Hallás-, és látásgondok

Ha a hallási problémákat nézzük, nagyon hasonló képet kapunk, mint az emlékezési vagy koncentrációs nehézségeket vizsgálva. A halássukkal leginkább a dánoknak van bajuk, a lakosság 23 százaléka érzi úgy, hogy nincs minden rendben. De szintén a lakosság több mint 15 százaléka vélekedik így Hollandiában és Finnországban is. A 27 EU-tagállam átlaga egyébként 11,8 százalék. De a lista végén Cipruson csupán az emberek 4,6 százaléknak van gondja a hallásával, de Máltán is csak 6 százalék ez az érték, és Írországban is csupán 6,1 százalék.

Magyarországon a halássukkal azért már többeknek van gondja, mint az emlékezetével. A lakosság 8,5 százaléka vallotta ugyanis, hogy mérsékelt vagy súlyos baja van vele. Ez összességében már több mint 800 embert, egészen pontosan 824 500 embert érint. Ennél azonban jóval rosszabb a helyzet, hogy a látás vizsgálatáról van szó.

A látásukkal ugyanis az EU-ban lakók 20,3 (!) százalékának baja van. Leginkább a luxembourgiaknak, itt az emberek 30,1 százaléka vallja ugyanis azt, hogy mérsékelt vagy súlyos baja van a szemével. De 25 százalék felett állnak a románok, dánok, a szlovének és a csehek is.

És ahogy látszik, a magyarok a látás tekintetében kifejezetten rosszul szerepelnek. A magyar lakosságnak ugyanis gyakorlatilag a negyed gondolja úgy, hogy mérsékelten vagy súlyosan látásproblémái vannak. Ez nagyon magas arány, és összesen majd 2,5 millió (!) embert érint. A lista másik oldalán a már megszokott országok állnak, ezúttal innen a legelső Írország, itt a lakóknak csupán mintegy 8 százalékának van valamilyen komolyabb baja a szemével, de a 9 százalékos arányt Málta sem éri el. Őket Belgium és Ciprus követi, mindketten elmaradva a 11 százaléktól.

Ha pedig látásproblémák, érdemes megjegyezni, hogy a Pénzcentrum év eleji műtéti várólistákról szóló cikkéből egyértelműen kiderült, 2024 elején a legjelentősebb növekedés a mandula, orrmandula, a varix és a szürkehályog műtéteknél mutatkozott. A szürkehályog pedig már évek óta vezeti azt a műtéti listát, amire a legtöbb magyar vár. Mi sem bizonyíthatná tehát jobban, hogyha magyaroknak az emlékezetükkel, fókuszálóképességükkel, de még a halássukkal sincs akkor baj, addig a látásukkal jócskán.