Gyilkos szokás szedi áldozatait itthon: sokan nem tudják, milyen súlyosan megbetegedhetnek

A WHO azt közölte, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent a dohányzó felnőttek száma a világon. A szervezet új jelentéséből kiderül, hogy 150 országban sikerült csökkenteni a dohányzást. Ennek ellenére arra hívták fel a figyelmet, hogy a dohányzással összefüggő halálesetek száma az elkövetkező években valószínűleg magas marad - jelenleg a dohányzás évente több mint 8 millió ember halálát okozza világszerte, köztük mintegy 1,3 millió nemdohányzóét, akik a passzív dohányzás áldozatai. A Pénzcentrum most utána járt, hogy áll a helyzet Magyarországon.

A WHO publikus adatai szerint a világon a legnagyobb a dohányosok aránya Nauruban, (mely egy szigetállam a Csendes-óceán nyugati részén, Mikronéziában). Itt a 2023-ra datált adatok szerint a felnőtt lakosok 42,1 százaléka számít dohányosnak. A következő a "világranglistán" Szerbia (39%), és Bulgária (38%). Horvátország a 6., Magyarország pedig a 20. helyen van ebben az összevetésben. Dohányzók arányában általában elmondható, hogy rengeteg európai ország található az élen.

Az alábbi grafikonon látható, hogyan változott a dohányzók aránya az egyes országokban Európában az elmúlt bő 20 évben, illetve a WHO becslése szerint hogyan változik majd 2025-re. Látható, hogy Magyarország végig szerepel a TOP15-ös listán az élen, 2023-ad adatok szerint a 12. helyen van, 2025-re már a 11. helyen lehet. Ez nem csoda, hiszen a világszervezet várakozásai szerint két év alatt alig 0,3 százalékot sikerül majd lefaragni a dohányosok arányából:

Ha megnézzük, milyen mértékben szorult vissza a környező országokban a dohányzók aránya, azt láthatjuk, hogy Ausztria 2000-ben még az élen járt ebben a káros szokásban, a lakosok több mint fele dohányzott, viszont 2025-re már a 22 százalékot közelíti majd az arányuk. Ukrajnában szintén magas volt a dohányzók aránya a felnőttek körében az ezredfordulón (37,7%), mostanra viszont már 25 százalék alatt vannak, és a kedvező trend folytatódik. Romániában is számottervő a csökkenés, ehhez képest Szlovákiában szinte stagnál az arány, és Horvátországban például még növekedett is a dohányzók aránya az utóbbi bő 20 év során.

Óriási az egészségügyi kockázat, folytatódnak a dohányzásmentes kampányok

A dohányzásrákot, szív- és érrendszeri betegségeket és légúti megbetegedéseket okozhat, így az egyik legnagyobb elkerülendő egészségügyi kockázat Európában, és világszerte is. 2015-ös adatok alapján a tüdőrák okozta halál (273 400) volt a vezető halálok a halálos kimenetelű rákok között az EU-ban, ezek 21 százalékát tette ki. Ezen túlmenően az összes haláleset negyedét (1,3 millió esetet) okozott a rák valamilyen formája. A legfrissebb 2022-es összevetés szerint a négy leggyakoribb rák okozta haláleset az Európai Unióban a tüdőrák (19,5%), a vastagbélrák (12,3%), a mellrák (7,5%) és a hasnyálmirigyrák (7,4%) volt.

A dohányzás tehát rengeteg elkerülhető megbetegedést és halálozást okoz világszerte, így nem csoda, hogy az államok folytatják a dohányzásellenes kampányaikat. Még 2004-ben Írország volt az első a világon, ahol megtiltották a vendéglátóhelyeken, valamint munkahelyeken a beltéri dohányzást. Ennek hatására lavinaszerűen indult el a tiltó szabályozások törvénybe iktatása más országokban is, melyek elsődleges célja a passzív dohányzás káros hatásainak visszaszorítása volt. Első körben a legtöbb ország a közintézményekben tiltotta be a dohányzást beltéren, ezt követték a nyilvános helyeket érintő általános tiltások. Ezek alól sok esetben kivételt képeztek, illetve képeznek a szórakozóhelyek, vendéglátóhelyek.

A dohányzás visszaszorításának azonban csak egy módja a használat tiltása: számos országban az értékesítés oldaláról közelítenek a dohányzás visszaszorításához. Egy novemberi hír szerint például az Egyesült Királyság vezetne be nagyszabású dohányzásellenes szabályozást: fokozatosan, életkorhoz kötve tiltanák be a dohánytermékek értékesítését. A szigetországban a jövőben tilos lenne dohánytermékek árusítása a 2008. december 31-e után születettek körében. Így a jelenleg 14 éves korosztály már sosem érne el olyan életkort, amikor legálisan vehet dohányterméket.

Új-Zélandon is az Egyesült Királysághoz hasonló intézkedéseket terveznek bevezetni: a 2009 után születettek számára tiltják majd a dohánytermékek vásárlását, valamint szigorúbban szabályozzák a vape-termékek árusítását. A nikotintartalom megengedett mennyiségét szintén csökkentik.

Vagy például a portugál kormány tavaly májusban jelentett be egy jogszabálytervezetet a dohányáru értékesítésének és a dohányzásnak a kültéri közterületeken való korlátozására 2023 őszétől. Mivel szeptember végéig nem született döntés, a határidőt kitolták 2024-ig. 2025-től pedig nem tesznek majd különbséget cigaretták és hevített dohánytermékek, e-cigaretták között az értékesítésben: egyedül boltokban lehet majd kapni ilyen árucikkeket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sorra tiltják be a dohányzást az európai országok: itt a teljes lista, hol tilos már cigizni

Pénzcentrum friss gyűjtéséből kiderül, mely országokban eddig milyen törvényekkel, szabályokkal igyekeztek visszaszorítani a dohányzást.

Leáldozott az e-cigarettáknak is?

Egyre több országban kezdik meg a tiltások kiterjesztését az elektromos cigarettára, vape-re és más kapcsolódó termékekre. Magyarországon például a manórúd, vagyis az elf bar tiltott, mely fokozott veszélynek tenné ki a fiatal korosztályt. Hogy tényleg kevésbé károsak-e a manórudak, mint a hagyományos társaik, annak járt utána egy korábbi adásában a Pénzcentrum vlogja, a CashTag: