Brutálisan sokat kifizetnek erre évente a magyarok, mégsem jobb az egészségük: mit ronthatnak el?

A praktizáló fogorvosok lakosságarányos száma Magyarországon európai viszonylatban is kevés: 2021-es adatok alapján százezer főre vetítve 71 fogorvos dolgozott nálunk. Romániában ez a szám 104, a horvátoknál 92, a németeknél 86, ugyanakkor Ausztriában kevesebb: 62. A vizsgált 25 ország közül 2010-ben Magyarország még a 19. helyen állt, ez csökkent le 2021-e a 22. helyre és a lap szerint a fogorvosok lakosságarányos számának visszaesése a harmadik legnagyobb mértékű volt Magyarországon az európai országok közül.

A fogorvosi tevékenységet végző vállalatok éves beszámolói alapján azt is lehet tudni, hogy mekkora az összes vállalkozás árbevétele, a NEAK beszámolói alapján pedig a tb-finanszírozás is ismert. Ebből kiderült: az állam a fogászati vállalkozások árbevételének 26-36 százalékát biztosította, és összességében az elmúlt hat évben a tb-források a fogászati kiadások 32 százalékát adták. Tehát

a magyarok a saját zsebükből fizették a fogászati ellátások kétharmadát az elmúlt években.

Azt azért hozzá kell tenni, hogy az árbevételben a nem számszerűsíthető fogászati turizmus is benne van. A lap szerint 2022-ben a fogászatokon hagyott minden elköltött 100 forintból 22 tiszta nyereség volt, és a fogászatok teljes bevétele gyorsan az utóbbi években. Sőt, az állami ellátásban is: a fogászat azon kevés területe az állami egészségügyi kiadásoknak, ahol nem csökkent, hanem még nőtt is reálértéken a finanszírozás szintje.

Ugyanakkor nagyon egyenlőtlen országosan, hogy hol mennyi pénz jut fogászatra: míg a 2022-es éves adatok alapján a fogászati szolgáltatásokra lakosonként 7757 forint jutott, addig a legtöbbet Baranyában 11.342 forinttal költött erre az állam, a legkevesebbet 5298 forinttal Komárom-Esztergom megyében. Látható, hogy a kisebb jövedelmű megyékben költ többet a NEAK a fogászatra, míg a tehetősebbekben kevesebbet.

Több a betöltetlen körzet, rengeteg a szuvas fog

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) adatai alapján 2010 után megnőtt a betöltetlen körzetek száma. Míg a 2010-es évek elején alig néhány körzet került fel a listára a 2013-as év kivételével, az utóbbi időszakban évi 15-20. A betöltéshez szükséges napok száma is jelentősen növekedett.

Emelett a magyar lakosságnak nemzetközi szinten is kifejezetten rossznak a szájhigiéniai állapota: az egész EU-ban csak Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában van több szuvas foga az embereknek, mint Magyarországon. Külön problémás, hogy az öt év alatti gyermekek esetében is a magyaroknál az egyik leggyakoribb a kezeletlen szuvas fogak aránya. Minden második magyar gyereknél találnak szuvas fogakat, míg a jobban teljesítő európai országoknál csak minden harmadik-negyediknél - írja a lap.

EZ IS ÉRDEKELHET

565 ezer magyarnak nem nagyon van más választása: fizetniük kell, ha fontos az egészségük?

A betöltetlen körzetek száma lényegében nem változott egy év alatt, bár tény, hogy viszonylag sok körzetet szüntettek, amely az adatsor szerint idén üresedett csak meg.