Egyre nagyobb érték az emberi vér: nem is gondolnád, de vagyonokat ér

Átlagosan öt liter vér van a felnőtt emberi szervezetben, melynek közel egytizede biztonsági tartalékként üzemel, a szervezet napi szintű működésében nem vesz részt. Jellemzően a testtömegünk hét-nyolc százalékát adja a vér. Minden évben a Véradók Világnapját nemzetközi szinten június 14-én, a magyar véradók napját pedig november 27-én tartják Magyarországon. Mindkét dátum fontos emlékeztető a donorok kiemelt szerepére, hiszen minden egyes sikeres véradással összesen akár három élet is megmenthető.

A rendszeres véradás azért is kiemelkedően fontos, mivel a vért, illetve az abból származó készítményeket hosszú időn keresztül nem lehet eltárolni. Az Országos Vérellátó Szolgálat szerint megfelelő körülmények között tartva is a trombocita-készítményeket mindösszesen öt napig, a vörösvérsejt-készítményeket 35 napig, míg a vérplazma-készítményeket két évig lehet felhasználni - áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében. A vér végső soron és meghatározott értelemben nem más, mint a humán erőforrást működtető „folyadék”, ezáltal az egyik legfontosabb „üzemanyaga” a gazdaságnak.

Sok mindent tud már az emberiség helyettesíteni, de az emberi vér egyelőre még nem tartozik ezek közé.

Kísérletek természetesen már vannak a mesterségesen előállított vérkészítményekre, azonban az életmentés, illetve a gyógyszerkészítmények még egy jó ideig biztosan az emberi donorok közreműködésével fognak tudni megvalósulni. A gazdasági értéke a külkereskedelemben is tetten érhető. Miközben 2022-ben az Amerikai Egyesült Államok első helyezettként a világ vér-kereskedelmének közel 30 százalékát adta, addig hazánk a 15. helyen szerepelt.

Mit is jelent a bennünk lévő vér?

Mit is rejt a piros folyadék a testünkben, és miért is szükséges az életünkhöz? A vér egyik legfontosabb feladata, hogy a szervezetünkben elsősorban az oxigén, szén-dioxid, illetve egyéb elemek, hormonok szállításában részt vegyen. Mindezen túlmenően fontos szerepe van a hőháztartásunk biztosításában is. A vér körülbelül 56 százalékát a vérplazma teszi ki, amelynek csaknem 90 százaléka víz. A fennmaradó 44 százalékot a vörösvérsejtek alkotják, amelyek a legnagyobb számú alakos elemek, nagyságrendileg 4-4,5 millió darab van egyetlen liter vérben.

A vérkészítmények közül az egyik legkeresetettebbek a plazmakészítmények. A plazmaadás iránti igényt jól szemlélteti, hogy egyetlen páciens éves kezeléséhez akár több száz donáció is szükséges. A hemofília esetében például több mint 1200, Alpha-1 betegnél több mint 900, míg primer immunhiánnyal küzdő páciensnél legalább 130 plazma-donáció kell egyetlen évi kezelés biztosításához. Egy 2022-es tanulmány keretében elemezték az Amerikai Egyesült Államok plazma piacát, amely az elmúlt évtizedben átlagosan évi 11 százalékkal bővült.

Az amerikai donorok jellemzően fiatalabb korosztályból kerülnek ki, akik alacsonyabb jövedelemmel, alacsony pénzügyi eszközökkel, illetve limitáltabb banki hitelképességgel rendelkeznek. Az Amerikai Egyesült Államok arra törekszik, hogy a növekvő plazmakeresletet a világon kiszolgálja. Azonban nagyságrendileg a világon jelentkező hemofíliában vagy primer immunhiányos betegektől származó igény legalább 70 százaléka még mindig kielégítetlen.

Az Európai Unió plazmakészítmények tekintetében ma jelentős importra szorul, de határain belülről érkező ellátásban  magas koncentráció figyelhető meg. Miközben az EU országaiban mind a vér-, mind pedig a plazmaadás gyakori, a térítés kérdésében megosztottak a tagálamok, amely az ellátásra is komoly hatást fejt ki. Az Európai Bizottság érvelése alapján el kell kerülni az emberi test üzletiesítését, miközben biztosítani kell a betegek számára a szükséges gyógyszereket. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint, ahol vegyesen van térítéses, illetve térítés mentes donáció ott éves szinten 32 – 66 liter plazmát is gyűjtenek ezer lakosra vetítve, miközben ahol kizárólag térítésmentes lehetőség van, ott ez a szám töredéke, 15,5 – 21,5 liter.

Az Európai Plazma Szövetség (EPA) adatai alapján öt európai országban, köztük Magyarországon, összesen 160 plazmaadó központot üzemelnek. Nagyságrendileg éves szinten több mint hárommillió liter plazmát gyűjtenek ezekben az országokban. A Plasma Protein Therapeutics Association (PPTA) beszámolója alapján Európában becslések szerint 300 ezer beteg szorul rá életmentő gyógyszerekre, amely a donorok közreműködése nélkül meghiúsulna.

Az EU-n belül nagyságrendileg nyolcmillió liter plazmát gyűjtenek, amelynek 54 százaléka származik térítésmentesen. Azonban az ezen felüli igényt döntően az Amerikai Egyesült Államokból származó importból fedezik, amely a teljes EU-s plazma igény 30 – 40 százalékát teszi ki. PPTA adatai alapján Ausztria, Németország, Csehország, illetve Magyarország, ahol térítés ellenében a privát plazma-adó központok részei az országos éllátási hálózatnak, biztosítja az EU területén gyűjtött plazma 46 százalékát.