Rákkeltőnek nyilvánították sokak kedvenc ételeit: magyarok tízezrei lehetnek nagy veszélyben

A nagyobb mennyiségű ultrafeldolgozott élelmiszer fogyasztása növelheti az emésztőrendszer rákos megbetegedés (például száj-, torok- és nyelőcsőrák) kialakulásának kockázatát – derült ki egy, a CNN által ismertetett friss tanulmányból. A kutatás során kiderült, azok az emberek, akik 10 százalékkal több ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztottak, összesen 23 százalékkal növelték a fej- és nyaktájéki rák kialakulásának kockázatát, míg 24 százalékkal nagyobb eséllyel kaptak nyelőcső-adenokarcinómát. (Utóbbi egy olyan rákfajta, ami a szervek belsejét borító mirigyekben alakul ki.)

A tanulmány a bizonyítékul szolgál arra, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a rákkockázat között összefüggés van

– közölte Dr. Helen Croker, a tanulmányt finanszírozó World Cancer Research Fund International igazgatóhelyettese. Ám a jelenleginél sokkal több kutatásra és adatgyűjtésre van szükség a tanulmányban foglalt összefüggések megértéséhez – tette hozzá Dr. Ingre Huybrechts, a tanulmány társszerzője, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség Táplálkozási és Anyagcsere részlegének táplálkozástudományi epidemiológusa. A szakember elmondta azt is, az étrendi adatokat az 1990-es években gyűjtötték, amikor az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása még viszonylag alacsony volt. Ennek megfelelően az asszociációk erősebbek lehetnek az egyes kohorszokban, még a legutóbb végzett étrend-követési értékelésekben is.

Ezt jelenti az ultrafeldolgozott élelmiszer

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek – például üdítők, chipsek, csomagolt levesek, fagylaltok – olyan összetevőket tartalmaznak, amelyeket „konyhákban soha vagy csak nagyon ritkán használnak. Esetleg az olyan adalékanyagok csoportjait értjük alatta, amelyeknek az a funkciója, hogy a végterméket ízletessebbé és vonzóbbá tegyék – közölte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete.

Az efféle adalékanyagok közé tartoznak az olyan tartósítószerek, amelyek ellenállnak a penésznek és a baktériumoknak, az összeférhetetlen összetevők szétválásának megakadályozására szolgáló emulgeálószerek, a mesterséges színezékek; a habzásgátlók, térfogatnövelők, fehérítők, zselésítők és fényesítő szerek; valamint a hozzáadott vagy módosított cukrok, sók és zsírok.

A testzsír, mint kockázati tényező

A European Journal of Nutrition című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány összesen 450 111 olyan felnőtt étrendi és életmódbeli adatait elemezte – beleértve az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztását is –, akik részt vettek a rák és táplálkozás közötti összefüggések európai vizsgálatában, az EPIC-ben. Ezt a felmérést 1992 és 1999 között végezték, és összesen 10 európai országból toboroztak résztvevőket hozzá.

Az itt született eredmények alapján az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja arra a következtetésre jutott, hogy a túlsúly vagy az elhízás jól ismert kockázati tényező legalább 13 ráktípus – köztük a nyelőcsőrák – kialakulásában. Az elhízás leggyakoribb előidézői pedig a kalóriadús ultrafeldolgozott élelmiszerek.

Az EPIC eredményeinek vizsgálatai ugyanakkor azt is megmutatták, hogy a testzsír növekedése csak részben magyarázza az ultrafeldolgozott élelmiszerek és az emésztőrendszeri rákos megbetegedések közötti statisztikai összefüggéseket. A tanulmány szerint ugyanis a megnövekedett derék-csípő arány csak 5 százalékban növelte a fej- és nyaktáji rák megnövekedett kockázatát. A testtömeg-index (BMI) növekedése pedig a nyelőcsőrák kialakulásának növekedését csak 13 százalékban befolyásolta.

Vagyis amennyiben az ultrafeldolgozott élelmiszerek hozzájárulnak a rák kockázatához, akkor azt nem a túlzott fogyasztásukból fakadó elhízás révén, hanem más mechanizmusok hatására teszik – jelentette ki Dr. David Katz, a prevenciós és életmód-gyógyászat szakértője. Hozzátette, ezek a folyamatok lehetnek a diéták által kiváltott gyulladások, a mikrobium megzavarodása, a káros epigenetikai hatások, mint ahogyan sok más lehetőség is ide sorolható.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek felelősek a hirtelen halálért is

Furcsa módon a tanulmány összefüggést talált az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a véletlen halálesetek között, bár utóbbit a felmérés kontrolljaként használtak.

Vagyis a kutatók a hirtelen halált „negatív kontrollként” definiálták, amit az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel nem volt szabad közvetlenül összefüggésbe hozni, amikor a közvetlen hatásaikat összesítették

– fejtette ki Katz. Hozzátette, az ultrafeldolgozott élelmiszerek ugyanakkor nagyobb arányban járultak hozzá a hirtelen halálozáshoz. S hogy mi következik ebből? Hogy az ilyen ételek és italok a kedvezőtlen életkörülmények jelölői, ami a szegénységgel, a diszkriminációval, a környezetszennyezéssel társulnak.

„Egyelőre még nem világos, hogy mi állhat ezen kapcsolat mögött” – szögezte le Dr. George Davey Smith, a tanulmány társszerzője, a Bristoli Egyetem klinikai epidemiológia professzora. Azt sem lehet biztosan tudni, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek valóban felelősek-e a hirtelen halálokért, vagy inkább az egészséggel kapcsolatos magatartások, a társadalmi és gazdasági helyzet okolhatók-e érte.

Nem a mostani volt az első

Egy biztos, nem a CNN által szemlézett tanulmány volt az első, amely összefüggést talál az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a rák között. Egy 2022. augusztusi felmérés szerint például az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása jelentősen növeli a férfiaknál a vastagbélrák kockázatát, míg fogyasztásuk mindkét nem esetében növeli a szívbetegségek kialakulásának, valamint a korai elhalálozás lehetőségét.

Egy januárban közzétett kutatás pedig megállapította, hogy aki 10 százalékkal több ultrafeldolgozott élelmiszert fogyaszt, az 2 százalékkal növeli a rák kialakulásának kockázatát.

Egy harmadik EPIC-adatokat használó tanulmány rámutatott, hogy a nagyobb mennyiségű ultrafeldolgozott élelmiszer fogyasztása növeli a multimorbiditás diagnosztizálásának kockázatát, amely számos krónikus betegséggel – például cukorbetegséggel, szívbetegséggel, rákkal – jár együtt. Ebben a tanulmányban egyébként az ultrafeldolgozott állati termékek és az édesített italok fogyasztását állították a fókuszba, azaz ezek fogyasztását vetették össze a különböző ártalmak kialakulásának esélyével.

Végül egy idei tanulmány azt állapította meg, hogy a nagyobb mennyiségű ultrafeldolgozott étel és ital fogyasztása (különösen, ha ezeket a termékeket mesterségesen édesítették) összefüggésbe hozható a depresszió kialakulásával a nők esetében. Míg egy 2022-es kutatás szerint a napi 400 kalóriányi ultrafeldolgozott élelmiszer elfogyasztása egy 2000 kalóriás diéta esetében növelte a demencia kockázatát.