Elsöpörheti az emberiséget a Föld színéről ez az új betegség: küszöbön a következő világjárvány?

A következő „Big One”-nak, azaz a „Nagynak” nevezett világjárvány a szakértők szerint már itt lehet a kapuban és csak arra vár, hogy ránk szabadítsa az emberiség által ismert legfertőzőbb és leghalálosabb betegségeket. A paramyxovírusok családjába több mint 75 vírus tartozik, beleértve a mumpszt, a kanyarót és a légúti fertőzéseket. Nem mellékesen pedig idén októberben felkerült egy nemzetközi allergia és fertőző betegségekkel foglalkozó intézet, a National Institute of Allergy and Infectious Diseases listájára.

Az egyik vírus, a Nipah vírus, képes megfertőzni a sejteket olyan receptorokkal, amelyek szabályozzák, hogy mi kerüljön ki és be a központi idegrendszert és a létfontosságú szerveket bélelő sejtekből. Ennek a vírusváltozatnak pedig akár 75 százalék is lehet a Covidhoz képest, ami jóval egy százalék alatt van. Jó hír azonban, hogy az influenzával és a koronavírussal ellentétben a paramixovírusok nem mutálódnak, azonban könnyen terjednek az emberek között.

Gondoljunk csak bele, hogy mi történne, ha keletkezne egy paramyxovírus, ami olyan fertőző, mint a kanyaró, és olyan halálos, mint a Nipah

– mondta dr. Michael Norris, a Torontói Egyetem adjunktusa.

A forgatókönyvet meg nem nehéz elképzelni: pontosan erről szól a 2011-ben bemutatott Fertőzés, ami az elképzelt paramyxovírusokon alapul. A Matt Damon, Gwyneth Paltrow és Kate Winslet főszereplésével készült film története szerint egy nő hazatér hongkongi üzleti útjáról, ahonnan egy halálos mikrobát visz be magával az országba, ami nem más, mint a Nipah vírus. Ezzel pedig kezdetét veszi a világjárvány.

Benhur Lee, a Mount Sinai Icahn School of Medicine virológusa pedig a film kapcsán aláhúzta, hogy a paramixovírusok esetében a terjedés, illetve a mutálódás, a gyógyulás is másként van, mint a paramixovírusok esetében: több mint 75 vírus egyikével fertőzött emberek többsége nem éli túl, így szinte lehetetlenné teszi a kezelések és az oltások kifejlesztését.

Először 1902-ben azonosították a vírus egyik fajtáját, egészen pontosan a Rinderpest-et, azaz a marhapestist, másnéven a szarvasmarhapestist, ami egy fertőző vírusos betegség, ami a hasított körmű állatokat érinti. Ezt a betegséget 2011-ben teljesen felszámolták, ezzel pedig a második olyan megbetegedéssé vált a himlő után, amit sikerült teljesen felszámolni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Végre ez is kiderült az emlékeztető Covid-oltásról: ezt minden vakcinázott magyarnak tudnia kell

A SARS-CoV-2 örökítöanyag a szennyvízben mért koncentrációja továbbra is jelentősek. Ennek kapcsán jártunk utána az oltás relevanciájának.

Ahogyan a fentiekből is látszik, a tudósok már több mint egy évszázada ismerik a paramixovírustokat, azonban az továbbra is rejtély, hogy hogyan jutnak el ezek a vírusok újabb és újabb fajokhoz, és hogyan fertőződhetnek meg velük az emberek. Például sokáig hitték, hogy a mumpsz csak az emberekre és pár főemlősre veszélyes, azonban nemrégiben bebizonyosodott, hogy a denevérek között is felbukkant a vírus.

Ezen kívül az is rejtély, hogy a paramixovírusok hogyan okozhatnak kisebb fertőzéseket az egyik gazdatestben és lehetnek halálos kimenetelűek a másik esetben.

 Aggódnunk kell ezek miatt a vírusok miatt?

Paul Duprex, a Pittsburghi Egyetem virológusát idézte a DailyMail a The Atlantic című lapra hivatkozva, aki elmondta, hogy a mumpszot is magában foglaló paramyxovírusok egyik alcsaládja véleménye szerint aggodalomra adhat okot. Az emberek, majmok, a sertések és a kutyák természetes gazdának számítanak és közelről könnyen megfertőződhetnek vele. De ide tartozik a kanyaró is, amit még a 9. században dokumentáltak először, de csak 1757-ben fedezte fel egy fertőző ágensét a egy skót orvos egy beteg vérében, ami magát a vírust okozza.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fontos hír érkezett a magyar patikákból: kifogyott a készlet, hiány van ebből a tömeggyógyszerből

Beköszöntött az influenza és koronavírus szezonja, fogynak a patikákban a gyógyszerkészletek.

Emmie de Wit, a Rocky Mountain Laboratories molekuláris patogenezis osztályának vezetője elmondta, hogy a kanyaró az oltások segítségével felszámolható, azonban a himlővel nem ez a helyzet. Ráadásul a szakértők szerint az idő előrehaladtával egyre jobban kell aggódnunk, hiszen évente átlagosan két új vírus jelenik meg az emberben.

Az ismert vírusok mellett átlagosan évente két új vírus jelenik meg, ami egyre jobban növeli a nagyobb járványok kitörésének esélyét. Ezek a vírusok közül pedig sok rendelkezik a potenciállal, hogy pandémia alakuljon ki és több kontinensen is elterjedjen

– összegezték még a 2022-ben megjelent, Ausztrália pandémiás felkészültségének erősítése című jelentésben, ami a paramyxovírusokkal foglalkozott.