Mi a tüdőembólia és miért ilyen veszélyes? Mutatjuk, mik a tüdőembólia tünetei!

Cikkünkben a tüdőembólia nevű életveszélyes állapotról tájékoztatjuk olvasóinkat: tudd meg, mi a tüdőembólia, mik a tüdőembólia jelei és mit tegyünk akkor, ha gyanúink szerint a tüdőembólia tünetei ütötték fel a fejüket esetünkben, vagy egyik hozzátartozónk egészségügyi állapotával kapcsolatban. Amellett, hogy eláruljuk, a tüdőembólia mi az és a tüdőembólia halál szempontjából milyen kockázatokat tartogat, azt is leírjuk, hogy a tüdőembólia mitől alakul ki, meddig tart a tüdőembólia gyógyulási ideje, illetve, hogy milyen tünetek jelentkeznek tüdőembólia során főtörzs elzáródásakor?

Mi az a tüdőembólia?

A tüdőembólia egy aránylag gyakori, veszélyes tüdőbetegség, amit egy, a szervezetben elszabadult trombus (többnyire vérrög, de lehet levegő, idegszövet) okoz. A trombus a vérkeringéssel utazik a testünkben, azonban, ha véletlenül bejut a tüdőartériába és ott elakad, egy létfontosságú ér elzáródását okozhatja. Az, hogy a tüdőembólia mennyire veszélyes, attól függ, hogy milyen keresztmetszetű artéria záródik el – értelemszerűen minél nagyobb az elzáródás, annál nagyobb a valószínűsége a tüdőembólia okozta életveszélynek, ugyanis a tüdő nagyobb részei is vérellátás nélkül maradhatnak.

A tüdőembólia mitől alakul ki?

A tüdőembólia egy olyan megbetegedés, ami számos okra visszavezethető – ha ki akarjuk deríteni, hogy a tüdőembólia mitől alakul ki, mindenképpen figyeljünk oda a tüdőembólia rizikófaktorai között az alábbiakra:

• trombózis és trombózishajlam: a tüdőembólia oka egy embolus, ami rendszerint egy trombulusról leszakadva kering a szervezetben – fontos, hogy amennyiben hajlamosak vagyunk a trombózis kialakulására, mindenképpen figyeljünk oda rá, hogy felütik-e nálunk a fejüket a tüdőembólia tünetei (a családtagoknál előfordult trombózis, tüdőembólia is a rizikófaktorok közé tartozik!);
• műtétek és hosszan tartó, mozdulatlan fekvőhelyzet;
• nőihormon-tartalmú gyógyszerek szedése – tipikus példa erre a fogamzásgátló használata, amit a nők között sokan a megfelelő szűrővizsgálatok elvégzése nélkül szednek;
• dohányzás: nem csak a tüdőembólia, hanem számos más súlyos egészségügyi probléma forrása lehet;
• egyes daganatos megbetegedések.

A tüdőembólia veszélyei

A tüdőembólia kockázatai közé tartozik az életveszély, illetve esetenként a tüdőembólia halál okozója is lehet. Amennyiben a tüdőembólia oka egy kisebb vérrög, ami egy kevésbé fontos eret zár el, a tüdőembólia jelei kevésbé specifikusabbak, kevésbé nyilvánvalóak lehetnek, ami szintén növeli a súlyos szövődmények kialakulásának veszélyét. A tüdőembólia sajnos az esetek többségében nem kerül időben diagnosztizálásra (kb. az esetek harmadánál derül ki időben a tüdőembólia), mert a betegek (főleg, ha nincsenek annyira rosszul) nem fordulnak orvoshoz időben.

Mik a tüdőembólia tünetei?

A tüdőembólia tünetei, ahogy a fentiekben is írtuk, a tüdőembólia súlyosságának függvényében változnak. A tüdőembólia jelei közé soroljuk az erős mellkasi fájdalmat, a nehéz/szapora légzést és a szapora szívverést, ami együtt járhat véres köpettel, légszomjjal, verejtékezéssel és zihálással, hidegrázással, lábduzzanattal, lázzal és ájulással is. A tüdőembólia elszenvedői gyakran számolnak be halálfélelemről, nem véletlenül, hiszen a tüdőembólia ténylegesen egy veszélyes állapotot eredményez.

Milyen tünetek jelentkeznek tüdőembólia során főtörzs elzáródásakor?

Amennyiben a tüdőembólia bekövetkezésekor a vérrög a főtörzs artériában állapodik meg, a tüdőembólia tünetei hirtelen, agresszíven, nagy erővel lépnek fel. Az emberi tüdő két keringéssel is rendelkezik, azonban, amennyiben szövetelhalással járó érelzáródás (tüdőinfarktus) következik be, az akár halálos kimenetelű is lehet. Abban az esetben, ha mindkét főtörzs artéria egyszerre elzáródik, bekövetkezhet a tüdőembólia elszenvedőjének azonnali halála.

Mit tegyünk, ha a tüdőembólia jelei jelentkeznek?

Mivel a tüdőembólia egy magas halálozási rátájú, hirtelen fellépő betegség, abban az esetben, ha a tüdőembólia tünetei jelentkeznek valakinél, haladéktalanul mentőt kell hívni a beteghez és azonnal kórházba kell szállítani, amíg még menthető az állapota. A tüdőembólia tünetei nem feltétlenül egyszerre alakulnak ki: kisebb erek elzáródása esetén napokon keresztül fennállhatnak a változatos tünetek, melyek lázat is okozhatnak. Sok esetben ún. mikroembolizáció alakul ki, azaz a trombus egy kisebb eret zár el (egymás után többször is kialakulhat), ami napokon keresztül fennálló mellkasi fájdalmat és egyéb tüneteket eredményez.

Amennyiben a fentiekben leírt tüdőembólia tünetek közül bármelyiket érzékeljük magunkon, habár nem biztos, hogy valóban a tüdőembólia jelei jelentkeztek, hiszen számos más betegség is okozhatja azokat (a tüdőembólia jelei gyakran hasonlítanak a szívinfarktus tüneteihez, ami szintén gyakori és veszélyes, magas halálozási rátájú betegség!), akkor is jobb félni, mint megijedni és orvosi segítséget kérni!

Hogyan történik a tüdőembólia kezelése?

Amennyiben valaki tüdőembólia gyanújával kerül kórházba, a sürgősségi osztályon elvégzik a szükséges szűrővizsgálatokat, amelyek segítségével az esetek többségében egyszerűen kideríthető, hogy valóban a tüdőembólia tünetei jelentkeztek-e a betegnél. Az elvégzett vizsgálatok közé tartozik a laborvizsgálat, a D-dimer vizsgálat, a Doppler vizsgálat és a mellkasi CT, de esetenként, ha például a szívinfarktus gyanúja is fennáll, EKG-ra is szükség lehet.

A tüdőembólia gyógyulási ideje

A kórházban a tüdőembólia kezelése leggyakrabban véralvadásgátló készítmények adásával történik, ami gyakorlatilag a vér hígulását és a vérrög feloldását eredményezi. Mivel a tüdőembólia rizikófaktorai közé tartozik a korábbi trombózis, embólia, fontos, hogy a tüdőembólia megismétlődésének elejét vegyük, ami tartós gyógyszeres kezelést tehet szükségessé, hiszen a szervezet véralvadási zavara áll fenn. A tüdőembólia gyógyulási ideje a tüdőembólia súlyosságától függ, azonban gyakran hosszabb, akár 1-3 hónapos pihenési időt is előírhat a kezelőorvosunk (a tüdőembólia utáni munkavégzést befolyásolja a tüdőembólia súlyossága és a munka jellege is – irodai munka rendszerint hamarabb végezhető, mint fizikai munka).