Mi a trombózis, mik a trombózis tünetei? Mutatjuk, mik a lehetnek a láb trombózis jelei!

Cikkünkben a trombózis nevű betegséggel kapcsolatban tájékoztatjuk olvasóinkat: eláruljuk, hogy mi az a trombózis, mi a trombózis jelentése, mi a mélyvénás trombózis és mi az artériás trombózis közötti különbség. Amellett, hogy leírjuk, a trombózis mi az, azt is megtudhatod, hogy mik a trombózis tünetei, avagy mik például a láb trombózis jelei, és hogy a trombózis milyen orvos szakterülete. Tudd meg, hogyan történik a trombózis kezelése, mik a trombózis veszélyei, és hogy trombózis után mikor lehet dolgozni újra!

Mi az a trombózis?

A trombózis kifejezés jelentése „besűrűsödés”: amikor a testünkben megsérül egy véredény, akkor a szervezetünk a trombociták és a fibrinek segítségével hoz létre olyan vérrögöket, amelyek megakadályozzák a vérveszteséget, azaz megakasztják a vér áramlását a vérkeringésünkben. Ilyen vérrögök azonban nem csak a véredények (azaz artériák és vénák) sérülése esetén jönnek létre, hanem egyébként egészséges területeken is – ez a kóros esemény a trombózis, amivel mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

A trombózis fajtái: artériás és vénás trombózis

A trombózis nevű jelenségnek két típusát különböztetjük meg: ezek a mélyvénás trombózis (vagy vénás trombózis) és az artériás trombózis. Az artériás trombózis hatással lehet a vérellátásra és károsodást (iszkémiát, nekrózist) okozhat azokban a szövetekben, amelyeket normál esetben az adott artéria lát el vérrel. Az artériás trombózissal szemben a vénás trombózis vérbőséget okoz az érintett területen, azonban súlyosabb esetekben a mélyvénás trombózis is okozhat szöveti károsodást.

Miért veszélyes a trombózis?

Az artériás és mélyvénás trombózis nem csak a szöveti károsodás kockázatát hordozza magában: a trombózis (thrombus) egy-egy darabja leválhat a vérrögről – innentől nevezzük embolusnak – és keringésnek indulhat a szervezetünkben, egészen addig, míg el nem akad egy másik helyen (ezt nevezzük thromboembóliának). Az embólia veszélyes egészségügyi probléma, különösen akkor, ha az a tüdőben telepszik meg – a tüdőembólia életveszélyes kockázatokat hordoz, akár halálos kimenetelű is lehet.

A mélyvénás trombózisról bővebben

Egy aránylag gyakorinak mondható, veszélyes egészségügyi problémát jelent a mélyvénás trombózis, ami leggyakrabban az alsó végtagokban alakul ki, általában a combokban vagy a vádliban futó erekben, de a boka, lábfej környékén is előfordul. A trombózis számos esetben magától megszűnik, azonban a beteg nincs biztonságban ekkor sem, ugyanis – ahogy a fentiekben részleteztük – a trombózis szövődményei közt a legsúlyosabb, a tüdőembólia kialakulását is magával hordozhatja egy „egyszerű” trombózis is. Különösen fontos, hogyha felbukkannak a láb trombózis jelei, azonnal forduljunk orvoshoz!

A trombózis milyen orvos szakterületéhez tartozik?

Mélyvénás trombózis gyanúja esetén azonnal orvoshoz kell fordulni! Amennyiben felütötték fejüket a trombózis jelei, haladéktalanul menjünk be a legközelebbi kórház sürgősségi osztályára, ahol megkapjuk a szükséges vizsgálatokat és a szakszerű ellátást. Maga a trombózis egyébként (nem a sürgősségi ellátás, hanem a trombózisra hajlamos személyek felügyelete) leginkább a belgyógyászathoz és a hematológiához tartozik, azonban érdemes a trombózis kapcsán tanácsot kérnünk háziorvosunktól is.

A trombózis tünetei: mik lehetnek a trombózis jelei?

A trombózis kialakulásának helye (tipikusan comb vagy vádli mélyvénás trombózis esetén) rendszerint átmelegszik, megduzzad (abban az irányban, ahonnan a véna jön), a bőr lilásvörösre színeződik, mindezt gyakran fájdalom kíséri (sokakat ok nélküli izomlázra emlékeztet). Habár a többségnél a trombózis jelei egyértelműen és könnyen felismerhetően jelentkeznek, egyes betegeknél a trombózis nem mutat ilyen markáns jeleket, nehezebb a betegséget felismerni.

A trombózis tünetei mellett – amennyiben felmerül bennünk a trombózis gyanúja – érdemes figyelnünk a tüdőembólia jeleire is, ami megmutatkozhat köhögés, légszomj és fulladás, véres köpet és mellkasi fájdalom formájában is – mindezt szorongás, általános rossz közérzet, szédülés, esetenként ájulás kísérheti. Abban az esetben, ha bárkinél felmerül a tüdőembólia gyanúja, hívjuk a mentőket!

Mik lehetnek a trombózis okai?

A trombózis kialakulásának számos különböző okát ismerjük: ide soroljuk az öröklött trombotikus hajlamot (eleve hajlamosak lehetünk a trombózisra), a tartós ülést/mozgáshiányt, illetve bizonyos rosszindulatú daganatok következményeképp is kialakulhat. A trombózis kialakulásához a fentiekben felsorolt trombózis rizikófaktorok alapvetően nem elegendőek, több egészségügyi tényező balszerencsés kombinációja szükséges hozzá.

A trombózis kialakulásának rizikófaktorai közé soroljuk a hosszútávú ülés vagy fekvés mellett a különféle sérüléseket és műtéteket, a daganatokat és az öröklött véralvadási zavart, a szívelégtelenséget és a pacemakert, nőknél a terhességet és a fogamzásgátló tablettákat, illetve a hormonszubsztitúciós terápiát, de növelheti a trombózis esélyét a dohányzás, az elhízás és a korábbi trombózis (nem csak nálunk, hanem családtagjainknál is figyeljünk az ilyen eseményekre) is. Többféle, velünk született genetikai rendellenesség is állhat a háttérben: ilyen például a Leiden-mutáció, a protrombinpolimorfizmus és a hiperhomociszteinémia.

A trombózis kezelése

Amikor valakinél bekövetkezik egy trombózis, a klinikán többféle vizsgálatot is elvégeznek a trombózist elszenvedett testrész állapotának feltérképezésére (a laborvizsgálat és a fizikális vizsgálat mellett bevett eljárás az ultrahang, a CT, vagy a D-dimer vizsgálat). A trombózis ezszenvedője a trombózis veszélyei miatt kórházi kezelésre szorul, ahol beállítják a véralvadásgátló gyógyszereit, bizonyos esetekben műtéti beavatkozás is szükségessé válhat.

Egy trombózis után mikor lehet dolgozni?

Amennyiben valakit trombózissal szállítanak kórházba, rendszerint benn kell töltenie néhány napot, vagy akár egy hetet is, mielőtt a szakorvosok a trombózis után hazaengednék. Régebben a trombózis utáni pihenés gyanánt több hetes ágynyugalmat írtak elő, azonban manapság az a népszerűbb álláspont, miszerint a trombózis után otthon mozogni kell (pl. laza, nem megerőltető séta). A trombózis utáni hetekben nem célszerű a megerőltető fizikai munkához visszatérni (szellemi munka végezhető a trombózis után akár már egy-két héttel is): az általános álláspont szerint egy mélyvénás trombózis után 6 hetet célszerű várni, tüdőembólia után pedig 3 hónapot.