Alattomos, sorvasztó kór pusztít Magyarországon: milliókat érinthet, innen tudod, hogy baj van

Különös világrekord borzolta a kedélyeket néhány nappal ezelőtt a Vajdaságban. Egy magyar férfit állítottak meg a rendőrök, aki biciklivel közlekedett, és a két szolgálatot teljesítő rendőrnek fel is tánt, hogy komoly gondok állnak fenn a vezetési képességeket illetve.

Amikor megszondáztatták a férfit, a szonda 5,6 ezrelék alkoholegységet mutatott ki a szervezetében - a szakértők egybehangzó véleménye szerint ez a halálos adag tizenkétszerese. A vajdasági magyar férfi ezzel megdöntötte a világrekordot: embernél ekkora alkoholmennyiséget soha nem mértek még egy igazoltatás és szondáztatás során.

Már régen nem titok, hogy hazánkban népbetegségnek számít az alkoholizmus. Évről évre ezrek halnak meg olyan betegségekben, amelyek közvetlenül visszavezethetőek a sok esetben túlzott alkoholfogyasztásra. A legutóbbi adatok szerint ráadásul az élmezőnyben vagyunk az EU-t vizsgálva azon országok között, amelyeknek a polgárai olyan mentális vagy viselkedési zavarokban szenvednek, melyeket az alkoholfogyasztás idéz elő - vagyis nem csak a szervi, hanem már a mentális egészségünk is súlyos veszélyben van.

Durva adatok

2020-ban az EU-ban 193 893-an haltak meg mentális és viselkedési zavarok következtében, ez az EU-ban bekövetkezett összes haláleset 3,7%-át teszi ki. A mentális és viselkedési zavarok közé tartozik a demencia, a skizofrénia, valamint a pszichoaktív szer-használattal kapcsolatos rendellenességek, például az alkohol- vagy drogfüggőség is.

Az EU-ban a mentális és viselkedési zavarok miatt kialakuló halálozási arány 39,1 halálozás/100 000 fő volt 2020-ban, a férfiaknál pedig az érték magasabb (40,1), mint a nőknél (36,8). Ami az alkoholfogyasztással összefüggő rendellenességek miatti halálozást illeti, 2020-ban az EU polgárainak halálozási aránya 3,6 halálozás/100 000 fő volt, szemben a 2011-es 3,2 halálozással.

Mint a fenti grafikonon is látható, az arány kiemelkedően magas volt néhány uniós országban: Szlovéniában (17,3 haláleset 100 000 lakosra), Lengyelországban (10,1), Dániában (7,3), Horvátországban (6,5), Ausztriában és Lettországban (mindkettő 6,2).

Magyarország a top 10-ben van ebben a tekintetben, itt 5,71 ez a szám.

A skála másik végén Görögország, Olaszország, és Málta található (100 000 főre 0,4 haláleset), emellett még Spanyolországban és Cipruson (0,5) volt a legalacsonyabb. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezekben az országokban keveset isznak, csak a mentális és viselkedés-zavarokban szenvedők vannak jóval kevesebben, mint hazánkban.

Tévhitek és gyógymódok

Egy új felmérés nemrég rámutatott, hogy egy régi tévhitet sem alkalmazhatunk már az alkoholfogyasztás egyik "mellékbetegsége", a magas vérnyomás kapcsán. Az ugyanis csak a teljesen absztinens embereknél igaz, hogy nem emelkedik a vérnyomásuk - az alkalmi, ritka alkoholfogyasztókról ez nem mondható el, a nagyivók pedig súlyos veszélyben vannak.

Azok sincsenek teljes biztonságban, akik sokkal ritkábban fogyasztanak alkoholt az átlagosnál - erről értekezik egy orvoscsoport azután, hogy mintegy 19 ezer ember bevonásával kísérletet végeztek. Mint kiderült, a vérnyomást a sokkal ritkább alkoholfogyasztás is megemeli, ráadásul egy ijesztő hatást is felfedeztek: minél több a napi átlagos alkoholfogyasztásunk grammban mérve, annál jelentősebben emelkedik lassan a vérnyomásunk is.

A kutatásban teljesen absztinens embereket is vizsgáltak, és még ők is sokkal jobban állnak, mint a ritkán ivók. Az orvoscsoport szerint tehát ha a vérnyomásunk miatt aggódunk, akkor a legjobb megoldás az, ha egyáltalán nem fogyasztunk alkoholt.

Rámegy a májunk

A WHO Europe adatai szerint a krónikus májbetegségekben és cirrózisban elhunytak száma 100 ezer lakosra vetítve a következő országokban a legmagasabb:

1. Románia (36,16)
2. Szlovákia (26,89)
3. Magyarország (24,35)
4. Litvánia (19,49)
5. Bulgária (18,15)

A KSH adatai szerint rosszindulatú daganatos betegségben 16 ezren, májbetegségben pedig több mint háromezren haltak meg csak tavaly - vagyis simán ki lehet jelenteni, hogy az alkohol okozta betegségek nagyon durván szedik a magyarokat, de ha nem is halunk bele rögtön, akkor is hosszú éveket vesz el az életünkből.

Nem állnak le a magyarok

Bár immár az alkoholfogyasztás miatt kialakuló mentális betegségekre is jobban kellene figyelni, nagyon nem tűnik úgy, mintha fékezne a magyar lakosság az alkoholfogyasztásban. A KSH adatai szerint a felnőtt lakosság 45,5 százaléka ritkán, 20,2 százaléka pedig mértékkel, de gyakrabban fogyaszt alkoholt. Szintén a KSH adataiból derül ki, hogy 2019-ben a magyarok átlagosan fejenként 28 liter bort, valamint 72 liter sört fogyasztottak el. 

A nagyivók százalékos aránya 5,2 százalék, 29,1% pedig soha nem iszik semmilyen alkoholt. Ezek az adatok ugyan 2019-esek, de, ha az akkori 9,75 milliós népességgel számolunk, akkor kijelenthető, hogy

több millióan isznak kisebb vagy nagyobb rendszerességgel Magyarországon.